Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A részvényes vagyonjoga

174 KERESKEDELMI JOG 12. sz. Ezek a szállítmányozási feltélelek pedig a peres felek jogviszonyában is irányadók, mert azokat a felperessel szemben is kikötöttnek és. a felperes által is elfogadottnak kell tekinteni. Elsősorban rámutat a m. kir. Kúria arra, hogy a felperes maga is annak az álláspontnak adott kifejezést, hogy a szállítmányozók általános üzleti feltételek szerint bonyolítják le ügyleteiket, amelyek a szerződő felek jogviszonyában irányadók. Az irányadó ügyleti feltételek a szállítmányozási ügyletet lebonyolító és nem a megbízást adó szállítmányozó üzleti feltételei. A közvetett szállítmányozás lebonyolításánál tehát az alperesnek a Németbirodalomban általánosan elfogadott üzleti feltételei nyernek alkalmazást. Az nem vitás, hogy ezeket az üzleti feltéleleket a Németbirodalomban szabályszerűen közzétették és az sem vitás, hogy az alperes mindazon megelőző esetekben, amikor a felperes vele közvetlenül bonyolított le ügyleteket, nyomtatványain és számláin közölte, hogy kizárólag ezek szerint az üzleti feltételek szerint dolgozik és az üzleti feltételek szerinti biztosítás után járó díjakat a felperes mindig megfizette az alperesnek. Amikor tehát a felperes az I.-nak oly tartalmú utasítást adott, hogy közvetett szállítmányozással az alperest bízza meg, annak a tudatában tette, hogy az alperes ezek szerint az üzleti feltételek szerint fog eljárni. Önmagában ez a tény kétségtelenné teszi, hogy a felperes a perbeli ügylet tekintetében elfogadta a szóbanlevő üzleti feltételeket. Ani ezenfelül a meg nem támadott ténymegállapítás szerint a felperes beszélő tényekkel is elfogadta ezeknek a feltevéseknek a peres ügylet lebonyolításánál való alkalmazhatóságát. Tény ugyanis az, hogy felperes beleegyezett abba, mikép a kárt megtérítés végett az említett szállítmányozási feltételeknek megfelelően a biztosítónál bejelentessék és hozzájárult az ugyanesak az üzleti feltételekben meghatározott választott bíróság döntésének kikéréséhez abban a kérdésben, hogy a szállítmányozási megbízás tekintetében az alperest mulasztás terheli-e vagy sem. Korlátolt felelősségű társaság 150. I. Az 1886:VII. t. c. 22. §-a szerint azoknak az ügyleteknek érvényességéhez szUkséges a közjegyzői okiratba foglalás, amelyek a házastársak mint ilyenek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák.. Ámde a házastársak által kötött kft. társasági szerződés nem a házastársak mint ilyenek, hanem mint a társasági tagok közötti, a társasággal s a társaság többi tagjaival való viszonyokat szabályoz. II. Oly esetekben, amikor az 1930:V. t. c. valamely határozat érvényességéhez minősített többséget kíván, a társasági szerződésnek a határozathozatal módját és törvényességét tárgyaló rendelkezéseiben a törvény vonatkozó rendelkezéseire vagy utalni kell, vagy ezeket a rendelkezéseket a törDREHER BAKSÖR vénynek megfelelően fel kell venni a társasági szerződésbe s az ily módon való felvételt, illetve utalást nem pótolhatja a szerződésben foglalt külön pontban felvett általános oly tartalmú rendelkezés, mely szerint a szerződésben nem szabályozott esetekben a törvény rendelkezései alkalmazandók. Az ily általános jellegű utalás ugyanis a birói gyakorlat értelmében a törvénynek csak azokra a rendelkezéseire áU, amelyekre nézve a szerződés rendelkezéseket egyáltalán nem tartalmaz. (C. Pk. IV. 4131/1938. sz. a., 1938 okt. 26-án.) Csőd 151. Annak elbírálása, hogy valamely tömegtartozás mennyiben terheli a külön csődtömeget, a csődeljárást vezető csődbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az ez irányú döntést a tömeggondnok és a választmány együttes állásfnlgalása nem pótolhatja. A jelzálogos hitelezőt megülető, s a Cst. 164. §-ában meghatározott feltétlen észrevételezési jogra tekintettel pedig ily esetben a csődbíróságnak az összes érdekelteket tárgyaláson meg kell hallgatnia, s módot kell nyújtania arra is, hogy az érdekeltek észrevételeiket előterjeszthessék. A esődbíróságnak az az intézkedése, hogy a bemutatott s a csődválasztmánynak a tömegtaríozás tekintetében tett elismerő nyilatkozata tekintetében csődbírósági intézkedés szükségességét nem látta, még ha e határozat ki is függesztetett, az érdekeltek kötelező meghallgatását nem pótolhatja. (C. Pk. VII. 4190/1938. sz. a. 1938 okt, 4-én.) Tisztességtelen verseny 152. I. Alperes, akinek bejegyezett cége W.-né H. Mariska, cégként a W. Mariska nevet használja. Ez a használat a Tvt. 7. §-ába ütközik, mert a bejegyzett kereskedő cégként csak a bejegyzésnek megfelelő céget használhatja és nincs olyan jogszabály, amely a bejegyzett cégnek rövidített alakban való használatát megengedné. II. A huzamos gyakorlatra, mint jogkeletkeztető tényre az alperes nem hivatkozhatik, mert törvénybe ütköző állapot huzamos gyakorlás által sem válhatik jogossá. (C. P. IV. 4041/1938. sz. a., 1938 okt. 20-án.) Szerzői jog 153. Képeslap-vállalatnak a fényképek közzététele iránt intézkedő közegei közzététel előtt a fényképek szerzőinek beleegyezéséről meggyőződni kötelesek, a képeslap felelős szerkesztője pedig köteles gondoskodni arról és ellenőrizni azt, hogy a szerző beleegyezése a megfelelő módon mindig igazolt legyen. Fokozott mértékben terheli az ilyen irányú gondosság kötelessége az eljáró közeget és a felelős szerkesztőt akkor, ha személyt ábrázoló fényképnek a személyiségi jogot is érintő közzétételéről van szó, amely esetben a közzététel jogszerűségéhez az ábrázolt személynek, illetve, ha az még kiskorú, a törvényes képviselőjének beleegyezése is szUkséges. (C. P. I. 3463/1938. sz. a. 1938 okt. 13-án.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos.