Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - Fejezetek a nemzetközi vasúti árufuvarozási jog köréből

150 KERESKEDELMI JOG 11. sz. II. Alaki tekintetben az Á. N. E. közvetlen fuvarlevél használatát követeli meg, azaz olyan fuvarlevelet, amely a küldeményt a feladóállomástól a rendeltetési állomásig kíséri el. Nem alkalmazható tehát az Á. N. E. olyan szállítmányokra, melyek a határállomási szállítmányozók közvetítésével, államról-államra, új fuvarlevéllel adatnak fel. III. Területi tekintetben nemzetközi árufuvarozás csak akkor forog fenn, ha a küldemény olyan útra lett feladva, mely legalább két szerződő állam területét érinti. Ebből következik, hogy ha a feladó az árut megállíttatja, mielőtt az ország határát elhagyta, mihez joga van, úgy mégis az Á. N. E. mérvadó a fuvarozási jogügyletre, mert csak a feladásnál fennforgott szándék döntő jelentőségű. Ha az áru nemzetközi fuvarlevéllel adatott fel, úgy a fuvarozás jogi jellege meg van állapítva és a feladó további ellentétes rendelkezést nem tehet. Az Á. N. E. területi hatályosságát meghatározó általános szabály alól két kivétel van. Az Á. N. E. alkalmazása alól ugyanis kivétetnek: 1. Az 1. cikk, 2. §-ának, 1. pontja szerint „az olyan küldemények, melyeknek feladási és rendeltetési állomása egy- és ugyanannak az államnak területén fekszik és melyek valamely más állam területét csak átmenetben érintik: a) ha azokat a vonalakat, melyeken keresztül az átmenet történik, a feladási állam valamely vasútja tartja üzemben; b) még akkor is, ha a vonalakat, amelyeken keresztül az átmenet történik, nem a feladási állam valamely vasútja tartja üzemben — feltéve, hogy az érdekelt vasútak oly értelmű külön megállapodásokat kötöttek, melyek értelmében az ily fuvarozások nem tekintetnek nemzetközi fuvarozásoknak." Ez intézkedés célja az, hogy az idegen államokon átvezető vonalakkal szemben a feladási állam esetleg kedvezőbb díjszabásai alkalmazhatók legyenek. (Baumgarten, 1. c. p. 33). 2. Kivétetnek továbbá az Á. N. E. alkalmazása alól az t. cikk, 2. §-ának, 2. pontja szerint „két szomszédos állam állomásai közötti küldemények, amennyiben a fuvarozást az egész útvonalon az államok egyikének vasútjai teljesítik, feltéve mindazonáltal, hogy a feladó a fuvarlevélminta választásával az erre a vasútra alkalmazható belföldi szabályzat alkalmazását kívánja és hogy ezeknek az államoknak egyike sem emel ez ellen kifogást." Elvileg itt is alkalmazandó volna az Á. N. E., mivel az áru ez esetben is két állam vonalán halad át. De Baumgarten (1. c), azon állítása, hogy ezen kivétel csak arra a szállítmányra vonatkozik, amely az egyik államból a szomszédos állam határállomására van feladva, sem a B. E., sem az Á. N. E. szövege nem igazolja, mely két szomszédos állam állomásai (nem határállomásai) közötti küldeményekről szól. IV. A nemzetközi árufuvarozás további kritériumai: 1. hogy a szállítmány által érintett terület csak szerződéses állam területe lehet, mert nem szerződéses állam területe érintésének esetén az A. N. E. nem alkalmazható; 2. hogy a szerződéses területen belül is a szállítás oly vonalakon történjék, melyeket a berni nemzetközi vasúti fuvarozásügyi központi hivatal (v. ö. az Á. N. E. 57. cikkét és a hozzátartozó V. mellékletet) az Á. N. E. 58. cikke szerint vezetendő jegyzékben nyilvántart. Nem alkalmazható tehát az A. N. E., ha a szállítmány csupán egyetlen, az említett központi hivatal (röviden K. H.-nak fogjuk idézni) jegyzékében nem foglalt vonalon halad át. Ezen jegyzékbe a vasútakon kívül felvehetők azonban még gépkocsi- vagy hajójáratoknak rendszeresen (tehát nem csak időközileg) üzemben tartott olyan vonalai is, amelyek a vasúti fuvarozást kiegészítik (úgynevezett csatlakozó vonal, mely nemzetközi jelentőségű vasútvonalakat összekapcsol vagy ilyen vasúti vonalra torkol) és a nemzetközi árufuvarozást valamely szerződő állam vagy valamely a K. H. jegyzékébe felvett vasút felelősségére teljesítik (összetett vagy kombinált fuvarozások, Á. N. E. 12. cikk, í. §). Az ilyen vonalakat üzemben tartó vállalatok — az eltérő fuvarozási módozatokból szükségképpen származó módosításoktól eltekintve — alá vannak vetve mindazoknak a kötelességeknek és fel vannak ruházva mindazokkal a jogokkal, amelyek az A. N. E. értelmében a vasútakat terhelik, illetve megilletik. Ezek a módosítások mindazonáltal nem érintik az A. N. E.-ben a fuvarozási felelősségre vonatkozó kogens-szabályokat (A. N. E., 2. cikk, 2. §). Minden államnak, mely az A. N. E., 2. cikkének fent idézett 1. §-ában körülírt vonalat a K. H. jegyzékébe felvétetni kívánja, gondoskodni kell arról, hogy az Á. N. E. 2. cikkének, 2. §-ában említett módosítások ugyanabban az alakban kihirdettessenek, mint a díjszabások (A. N. E., 2. cikk, 3. §). A ki nem hirdetett módosítások hatálytalanok. A B. E. 2. cikkébe az A. N. E. új 4. §-t vett fel, melynek értelmében a vasútak a másféle közlekedési vállalatokkal (p. o.: légi-, vizifuvarozó vállalatokkal) együtt a kombinált közvetlen fuvarozásokra az A. N. E.-től eltérő jogi szabályozást állapíthatnak meg. Ez a felhatalmazás szükségesnek és célszerűnek mutatkozott annak folytán, hogy mint ismeretes, a légifuvarozásra, tengerhajózásra és részben a belvízi hajózásra is a vasúti fuvarjogtól eltérő jogi szabályozás áll fenn. Hogy mégis a