Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - Fejezetek a nemzetközi vasúti árufuvarozási jog köréből

150 KERESKEDELMI JOG 11. sz. II. Alaki tekintetben az Á. N. E. közvetlen fuvarlevél használatát követeli meg, azaz olyan fuvarlevelet, amely a küldeményt a fel­adóállomástól a rendeltetési állomásig kíséri el. Nem alkalmazható tehát az Á. N. E. olyan szállítmányokra, melyek a határállomási szál­lítmányozók közvetítésével, államról-államra, új fuvarlevéllel adatnak fel. III. Területi tekintetben nemzetközi árufu­varozás csak akkor forog fenn, ha a külde­mény olyan útra lett feladva, mely legalább két szerződő állam területét érinti. Ebből kö­vetkezik, hogy ha a feladó az árut megállít­tatja, mielőtt az ország határát elhagyta, mi­hez joga van, úgy mégis az Á. N. E. mérvadó a fuvarozási jogügyletre, mert csak a fel­adásnál fennforgott szándék döntő jelentő­ségű. Ha az áru nemzetközi fuvarlevéllel ada­tott fel, úgy a fuvarozás jogi jellege meg van állapítva és a feladó további ellentétes rendel­kezést nem tehet. Az Á. N. E. területi hatályosságát megha­tározó általános szabály alól két kivétel van. Az Á. N. E. alkalmazása alól ugyanis kivétet­nek: 1. Az 1. cikk, 2. §-ának, 1. pontja szerint „az olyan küldemények, melyeknek feladási és rendeltetési állomása egy- és ugyanannak az államnak területén fekszik és melyek vala­mely más állam területét csak átmenetben érintik: a) ha azokat a vonalakat, melyeken keresz­tül az átmenet történik, a feladási állam vala­mely vasútja tartja üzemben; b) még akkor is, ha a vonalakat, amelye­ken keresztül az átmenet történik, nem a fel­adási állam valamely vasútja tartja üzemben — feltéve, hogy az érdekelt vasútak oly ér­telmű külön megállapodásokat kötöttek, me­lyek értelmében az ily fuvarozások nem te­kintetnek nemzetközi fuvarozásoknak." Ez intézkedés célja az, hogy az idegen álla­mokon átvezető vonalakkal szemben a fel­adási állam esetleg kedvezőbb díjszabásai al­kalmazhatók legyenek. (Baumgarten, 1. c. p. 33). 2. Kivétetnek továbbá az Á. N. E. alkalma­zása alól az t. cikk, 2. §-ának, 2. pontja sze­rint „két szomszédos állam állomásai közötti küldemények, amennyiben a fuvarozást az egész útvonalon az államok egyikének vasút­jai teljesítik, feltéve mindazonáltal, hogy a fel­adó a fuvarlevélminta választásával az erre a vasútra alkalmazható belföldi szabályzat al­kalmazását kívánja és hogy ezeknek az álla­moknak egyike sem emel ez ellen kifogást." Elvileg itt is alkalmazandó volna az Á. N. E., mivel az áru ez esetben is két állam vonalán halad át. De Baumgarten (1. c), azon állí­tása, hogy ezen kivétel csak arra a szállít­mányra vonatkozik, amely az egyik államból a szomszédos állam határállomására van fel­adva, sem a B. E., sem az Á. N. E. szövege nem igazolja, mely két szomszédos állam állo­másai (nem határállomásai) közötti külde­ményekről szól. IV. A nemzetközi árufuvarozás további kri­tériumai: 1. hogy a szállítmány által érintett terület csak szerződéses állam területe lehet, mert nem szerződéses állam területe érintésé­nek esetén az A. N. E. nem alkalmazható; 2. hogy a szerződéses területen belül is a szál­lítás oly vonalakon történjék, melyeket a berni nemzetközi vasúti fuvarozásügyi köz­ponti hivatal (v. ö. az Á. N. E. 57. cikkét és a hozzátartozó V. mellékletet) az Á. N. E. 58. cikke szerint vezetendő jegyzékben nyilván­tart. Nem alkalmazható tehát az A. N. E., ha a szállítmány csupán egyetlen, az említett központi hivatal (röviden K. H.-nak fogjuk idézni) jegyzékében nem foglalt vonalon ha­lad át. Ezen jegyzékbe a vasútakon kívül fel­vehetők azonban még gépkocsi- vagy hajó­járatoknak rendszeresen (tehát nem csak idő­közileg) üzemben tartott olyan vonalai is, amelyek a vasúti fuvarozást kiegészítik (úgy­nevezett csatlakozó vonal, mely nemzetközi jelentőségű vasútvonalakat összekapcsol vagy ilyen vasúti vonalra torkol) és a nemzetközi árufuvarozást valamely szerződő állam vagy valamely a K. H. jegyzékébe felvett vasút fele­lősségére teljesítik (összetett vagy kombinált fuvarozások, Á. N. E. 12. cikk, í. §). Az ilyen vonalakat üzemben tartó vállalatok — az eltérő fuvarozási módozatokból szükség­képpen származó módosításoktól eltekintve — alá vannak vetve mindazoknak a kötelessé­geknek és fel vannak ruházva mindazokkal a jogokkal, amelyek az A. N. E. értelmében a vasútakat terhelik, illetve megilletik. Ezek a módosítások mindazonáltal nem érintik az A. N. E.-ben a fuvarozási felelősségre vonat­kozó kogens-szabályokat (A. N. E., 2. cikk, 2. §). Minden államnak, mely az A. N. E., 2. cik­kének fent idézett 1. §-ában körülírt vonalat a K. H. jegyzékébe felvétetni kívánja, gondos­kodni kell arról, hogy az Á. N. E. 2. cikkének, 2. §-ában említett módosítások ugyanabban az alakban kihirdettessenek, mint a díjszabá­sok (A. N. E., 2. cikk, 3. §). A ki nem hirde­tett módosítások hatálytalanok. A B. E. 2. cikkébe az A. N. E. új 4. §-t vett fel, melynek értelmében a vasútak a másféle közlekedési vállalatokkal (p. o.: légi-, vizifu­varozó vállalatokkal) együtt a kombinált köz­vetlen fuvarozásokra az A. N. E.-től eltérő jogi szabályozást állapíthatnak meg. Ez a fel­hatalmazás szükségesnek és célszerűnek mu­tatkozott annak folytán, hogy mint ismeretes, a légifuvarozásra, tengerhajózásra és részben a belvízi hajózásra is a vasúti fuvarjogtól el­térő jogi szabályozás áll fenn. Hogy mégis a

Next

/
Thumbnails
Contents