Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 10. szám - Nemzetközi csekkmagánjog

10. 8Z. KERESKEDELMI JOG 141 SZEMLE Grosschmid Béni temetése. A magyar jogtudomány nagy halottját szept. 10-én d. u. 4 órakor temették a Pázmány Péter Tudományegyetem aulájából. Az egész magyar társadalom osztatlan részvéte kísérte utolsó útjára a nagy halottat és temetésén megjelentek az igazságügyminisztérium, a kultuszminisztérium, az egyetemek, a Tudományos Akadémia, a bíróságok, ügyvédség, jogásztestületek stb. képviselői. A Tudományos Akadémia és az egyetem nevében Szladits Károly mondott a nagy mester iránti hálától áthatott beszédet, amelyben az elhunytat mint az egész jogászvilág tanítómesterét és a jog nemzeti jellegzetességeinek utolérhetetlen búvárát méltatta. Fabinyi Tihamér a Magyar Jogászegylet nevében búcsúzott el a nagy jogtudóstól, Bátyka Zoltán a hazai ügyvédség nevében mondott köszönetet az elhunytnak, akinek jogelméleti müvei a gyakorlati jogász legbiztosabb támaszai, Vladár Gábor pedig a volt tanítványok nevében búcsúzott a szeretett mestertől. Nizsalovszky Endre kinevezése. A Pázmány Péter Tudományegyetem perjogi tanszéke, mely Magyary Géza halála óta üresen áll, most végre betöltést nyert. Az egész jogászvilág osztatlan örömére szolgál, hogy a tanszéket oly kiváló professzorral töltötték be, mint Nizsalovszky Endre. Nekünk ez a kinevezés külön örömünkre szolgál, mert a tudós professzor lapunk régi barátja és hűséges munkatársa. Mi is szívből örülünk ennek a kinevezésnek, mely ezt a fontos tanszéket a legméltóbb személlyel töltötte be és komoly értékkel gazdagította a Pázmány Péter Tudományegyetem tanári karát. Az International Law Association amsterdami kongresszusa. A nemzetközi jog tudósai reprezentáns egyesületük 40 éves fennállása óta aligha ültek össze szomorúbb külső körülmények között arra, hogy a nemzetközi jog legégetőbb problémáit megvitassák. Annál nagyobb elismeréssel kell azonban az egész civilizált világ jogászközönségének adózni az egyesület kitűnő vezérkarának nemes és önfeláldozó tevékenysége előtt, amellyel a nemzetközi jognak és így a békének és igazságnak gondolatát propagálják az egész világon. Az egész világ szimpátiája kíséri az egyesület működését, mert minden civilizált nemzet meg van győződve arról, hogy egyedül a jog és igazság eszméjének maradéktalan érvényrejutása hozhatja meg az igazi és tartós békét. A szept. elején Amsterdamban tartott kongresszuson magyar részről Auer Pál és Czigler István vettek részt. Jogegységi tanácsülések. A m. kir. Kúriának közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa folyó évi október hó 17. napjára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „A Tc. 12. §-ában a keresetlevél áttételére vonatkozóan foglalt rendelkezés alkalmazható-e a fizetési meghagyásos eljárásban is, vagy sem?" A m. kir. Kúriának váltó-, kereskedelmi- és csődügyekben, továbbá a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsai folyó évi október hó 24. napjára kitűzött ülésükben a következő vitás úvi kérdést fogják eldönteni: ..Az 1926 : XVI. t.-c. rendelkezései alkalmazhatók-e olyan magánalkalmazotti nyugdíjak átértékelésére is, amelyek élvezetéhez az alkalmazott joga a törvény életbelépése után nyilt meg?" IRODALOM Hazai irodalom Csulak—Keresztessy: Az egyszeri beruházási hozzájárulás. Második lényegesen bővített kiadás. Ara 6 pengő. HAZAI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 94. számú polgári döntvénye 111. Az ingatlan birtokosa vagy haszonbérlője az 1883:XX. tc. 7. §-a alapján a fővadak által okozott károkért akkor is felel, ha a vadászterülete a fővad tenyésztésére alkalmas, a fővad ott állandóan nagyobb számban tartózkodik és ezt a birtokos vagy haszonbérlő az ennek megakadályozására alkalmas intézkedések elmulasztásával etőmozdítja. Kelt, 1938 jún. 13-án. Kártérítés 112. Az 1927. évi XXI. t.-c. életbelépte előtti balesetre az 1907. évi XIX. t.-c. alkalmazandó. (C. P. I. 2723/1938 sz. a. 1938 szept. 13-án.) Téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az 1927. évi XXI. t.-c. rendelkezéseit a törvény életbelépése előtt történt balesetekből származó követelésekre is alkalmazni kell. Ez az álláspont ellenkezik a törvénynek időbeli hatályára vonatkozó azzal az általános jogszabállyal, hogy az új törvény életbelépése előtt keletkezett jogviszonyokra annak a törvénynek anyagi jogi rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, hacsak valamely különös jogszabály a törvényt visszaható erővel nem ruházza fel. Az 1927. évi XXI. t.-c-ben nincsen olyan különös rendelkezés, amely ennek a törvénynek az anyagi jogot tárgyazó rendelkezéseit visszaható erővel ruházná fel. Nem lehet ilyen rendelkezésnek tekinteni a 227. §. második bekezdésének azt a szabályát, hogy e törvény életbelépésének napjától kezdve az 1907. évi XIX. t.-c-nek még hatályban levő összes megfelelő rendelkezései, valamint az idézett törvényt módosító és kiegészítő egyéb megfelelő törvényes rendelkezések — ide nem értve az 1921. évi XXXI. t.-c. rendelkezéseit — hatályon kívül helyeztetnek. Ez a rendelkezés ugyanis csak azt juttatja kifejezésre, hogy az új törvény — az 1927. évi XXI. t.-c. — azt a joganyagot, amely a törvény szabályozásának a tárgya, kimerítően szabályozza, úgy, hogy az ennek a törvénynek életbelépése után keletkezett jogviszonyokra az ugyanezt a joganyagot szabályozó korábbi törvények rendelkezéseit akkor sem lehet alkalmazni, ha esetleg egyik vagy másik rendelkezésről kétséges lenne is, hogy az az új törvény rendelkezéseivel ellenkezik-e, vagy pedig