Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8-9. szám - Idegen valutáról szóló szerződések

8—9. sz. KERESKEDELMI JOG 131 Az ellenőrzési szám tehát az áru jellegéhez tartozó olyan kellék, amely mellőzhetetlen alapja a felperes által létesített eladási rendszer ellenőrzésének, Más vállalat eladási rendszerének, különösen az arra vonatkozó ellenőrzésnek megzavarása — ami a megcsonkított számjelzésű kerékpárok forgalombahozatalával nyilván együtt jár — az üzleti tisztességgel össze nem egyeztethető. Az alperesnek a tényállás szerinti az a cselekménye tehát, hogy hamisított ellenőrző számú kerékpárokat hoz forgalomba, tárgyilag ütközik a Tvt. 1. §-ába. Az abbanhagyási kötelezettsége szempontjából közömbös ilyként az, hogy a felperes eladási és ellenőrzési rendszerét ismerte-e. De egyébként is ebben a tekintetben az alperes szamabeli ismeretei folytán és azért is, mert az F/2, és F/3, jelű számlákból s az F/4, jelű levél tartalmából látnia kellett, hogy a felperes az ellenőrzési számot úgy a számlában, mint a szavatossági bizonylatban is kiemeli, jóhiszeműségére sikeresen nem hivatkozhatik. A felperes felülvizsgálati kérelme tehát ebben a tekintetben alapos. II. A felperes 3 és K év óta körzeti képviselőinek a kerékpárral együtt olyan szavatossági bizonylatot is küld1, melybe a kerékpár ellenőrzési számát is bevezeti és amellyel a felperes 24 havi jótállást vállal s végül a felperes körlevelében utasította körzeti képviselőit, hogy ezt a bizonylatot a kerékpár eladása esetében a vevő nevével kitöltve adják ki a vevőnek. Arra nincsen adat a perben, hogy a felperes ennek az utasításnak megtartását milyen jogkövetkezmények terhével hagyta meg a körzeti képviselőinek, hogy azok az adott utasítás megtartására kötelezettséget vállaltak-e, de arra sem, hogy a felperes olyan rendszert hozott volna be, amelynek útján a bizonylat kiszolgáltatásának megtörténtét ellenőrizhette volna. P. J. és K. D. tanuk vallomása alapján megállapított tény az (Te. 40. §.), hogy a felperesnek nincsen is biztos tudomása arról, hogy a körzeti képviselők ezt az utasítást tényleg követik-e, azt csak valószínűnek tartja. Ebből pedig az következik, hogy a szavatossági bizonylat kiszolgáltatása nem lényeges alkateleme a felperes eladási és ellenőrzési rendszerének, mert különben a felperes a szavatossági bizonylat kiadásának megtörténtét arra alkalmas mód bevezetése útján figyelte volna és tudna arról, hogy képviselői utasításait tényleg követik-e. Az alperesnek az az eljárása tehát, hogy az általa eladott kerékpárokkal nem adott ki szavatossági bizonylatot is, nem tekinthető olyan cselekménynek, amely a felperes eladási, különösen ellenőrzési rendszerének lényegét érintené, azt hátrányosan befolyásolná, tekintve azt is, hogy a felperes az ellenőrzést a kerékpárokra ütött számok alapján amúgyis kellőképpen gyakorolhatja. III. A felperes a harmadik kereseti kérelmében az alperesnek annak abbanhagyására való kötelezését kéri, hogy S. W. kerékpárt a felperes által egyedárusítási joggal felruházott körzeti képviselőnek megkerülésével, más körzeti képviselővel összejátszva, vagy azt szerződésszegésre bírva, hozzon forgalomba. Az azonban nem nyert bizonyítást a perben, hogy az alperes felperesnek valamely idegen körzeti képviselőjével összejátszott volna, azt szerződésszegésre bírta volna. De még arra sincsen adat a perben, hogy az alperes ilyen cselekménynek elkövetésére harmadik személyt bírt volna rá és így mintegy felbujtóként, közvetve vette volna rá felperesnek valamelyik idegen körzeti képviselőjét a szerződésszegésre. Az ilyen cselekmény egyébként is csak akkor zavarja a felperes ellenőrzési rendszerét, ha ezen az úton meghamisított számú kerékpár kerül forgalomba s így a felperes érdieke már az első abbanhagyási kérelmének megfelelő marasztalással biztosított. A felperesnek tehát az erre vonatkozó felülvizsgálati kérelme sem helytálló. 105. Körlevelekben olyan ajánlat tétele, amelyet az ajánlattevő megtartani nem kész vagy nem képes — t. v. (C. P. IV. 2340/1938. sz. a. 1938 június 23-án.) 106. I. A Tvt.-be ütköző alkalmazottcsábításról csak akkor lehet szó, ha a versenytárs olyan alkalmazottat fogad fel, akiről tudja, hogy más versenytárs szolgálatában áll és szolgálati viszonyának megszüntetése végett szerződésszegésre bírja rá, vagy olyan alkalmazottal köt szolgálati szerződést, akiről tudja, hogy korábbi szolgálati viszonya jogszerűen még meg nem szűnt. A versenytársat terhelő tudakozódási kötelesség pedig olyan esetben áll fenn, ha a versenytárs a korábbi szolgálati viszony tekintetében bizonytalanságban lehet. Az az eljárás sem ütközik a Tvt. rendelkezéseibe, ha az alkalmazott a versenytárs hívására szünteti meg törvényszerűen a korábbi szolgálati viszonyt. II. Az új munkaadónak az a ténye, amely szerint a vevőközönséggel körlevélben közölte, hogy új alkalmazottjának a versenytársnál volt szolgálata megszűnt és az nála nyert alkalmazást s ezzel kapcsolatban az alkalmazott az általa ismert vevőkör támogatását kérte, valamint az, hogy az alkalmazott egy vevőt az új főnök vevőjének megszerezni törekedett, Üzleti tisztességbe ütköző vevőcsábításnak nem tekinthető. III. A nyilvánosságnak szánt kézimunkaujságban megjelent, külön törvényi védelem alá nem helyezett és így a védelmet a lapban kifejezésre nem is juttató kézimunkarajzok és tervek bárki, tehát a versenytárs által is utánképezhetők és üzletfelek részérc felhasználhatók. A kézimunkaújság tulajdonosának az a cselekménye tehát, amellyel a M. U. L.-ban a felperesi tervezés megjelölésével közzétett kézimunkák iránt érdeklődő