Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - Jogesetek az angol joggyakorlat köréből

116 KERESKEDELMI JOG 7. SZ. Ennélfogva a felperes mini a 11.600/1934. K. M. sz. rendelet függelékébe felvett szakegyesület az árat be nem tartók és így az alperes ellen a Tvt. 1. §-ába ütköző magatartás miatt felléphet, tekintet nélkül arra, hogy az illetők magukat az ár betartására írásban kötelezték, mert a bírói gyakorlat az oltalomnak mindenkivel szemben fennálló hatályát a versenytársak egy részével kötőit megállapodás esetében is elismerte olyankor, amidőn a már megkötött megállapodások olyan zárt kötelezettségi rendszert alkotnak, amely rendszer a kereskedelmi forgalom adott körülményei és a tisztességes kereskedő szokásos eljárása mellett alkalmas a gyakorlati lehetőség határai között annak biztosítására, hogy az áru csak olyan viszonteladók kezéhez jut, akik az előírt árak megtartásának kötelezettségét elfogadják és mert az 5999/1935. M. E. sz. rendelet, amely csupán az árvédelem formai feltételeit szabja meg, nem tartalmaz és a rendelet jellege mellett nem is tartalmazhat intézkedést az árvédelmi rendszer megsértéséből eredő igények érvényesíthetősége tekintetében és így nem is írja, de nem is írhatja elő, hogy az árvédelem be nem tartásából eredő igények csak az ár betartására írásban kötelezettséget vállalók ellen lennének érvényesíhetők. A kötelező árat be nem tartóval szemben a Tvt. 1. §-ába ütköző cselekmény megállapíthatásának egyedüli előfeltétele tehát csak az, hogy a védett árról tudott, illetve a rendes gondosság mellett tudhatott-e. Az alperes kereskedő és nem vitásan fogpép eladásával is foglalkozik, így nem védekezhetik jogszerűen azzal, hogy a szóbanlevő árura vonatkozólag fennálló árvédelmi rendszerről és az előírt árról nem tudott. 91. Minden ármegállapítás, ha nem minden viszonteladó irányában történik egyenlő mértékben, a versenytársak egy részének versenyhelyzetét kétségtelenül megnehezíti. Ámde az ármegállapítás minden vállalatnak a gazdasági verseny szabadságából folyó, a vállalat jogos üzleti céljai, érdekei szolgálatába állítható joga. Az árnak a viszont eladók részére eltérő megállapítása tehát önmagában megengedett cselekmény és mint ilyen, sem az üzleti tisztességbe, sem a jóerkölcsökbe nem ütközik. (C. P. IV. 536/1938. sz. a. 1938 március 3-án.) 92. Jogos védelemnek csak jogellenes és közvetlen támadás ellen van helye. (C. P. IV. 958/1938 sz. a. 1938 április 20-án.) I. Anyagi jogszabályaink értelmében a jogos védelem tényálladékát csak az a cselekmény valósítja meg, amely szükséges avégett, hogy a tettes a sértettnek közvetlen jogellenes támadását magáról Vagy másról elhárítsa. Ehhez képest az üzleti verseny terén is jogos védelemnek csak jogellenes és közvetlen támadás ellen van helye. Ha való is lenne alperesnek az az állítása, hogy a Hutter-szappannak és a Globus-jegyü patkószegnek védett áron alul történt árusítását előbb a felperes kezdette, ez nem minősülhetne közvetlen támadásnak az alperes ellen. Következésképpen pem mozgott a jogos védelem terén, az alperesnek most már nem is vitás az a cselekménye, hogy a fentemlített árukat, amelyek niárkacikkek, védett áron alul adta el csillaghegyi kereskedelmi üzletében. 93. A versenytárs tulajdonában álló, a versenytárs nevével is ellátott tartályoknak üzleti verseny cél-; jaira való jogosulatlan felhasználása az üzleti tisztességgel ellenkezik. (C. P. IV. 1166/1938. sz. a. 1938 április 27-én.)*) 94. A versenytárs vevőinek kamatmentes kölcsön ígéretével vagy adásával, — továbbá szikvíznek önköltségi vagy ennél is alacsonyabb áron való ajánlásával való akvirálása — t. v. (C. P. IV. 1632/1938 sz. a. 1938 május 17-én) I. A kamatmentes kölcsön nyújtása a hiteléletben szokásos kamat erejéig ingyenes szolgáltatásnak minősül. A vevőközönség megajándékozásával folytatott üzleti verseny pedig — ha az rendszeres, az üzleti összeköttetés felvételétől, mértékétől és tartamától függ — a Tvt. 1. §-ába ütközik, mert alkalmas arra, hogy a vevőközönségnek az ingyenes szolgáltatásra nem képes versenytársak helyes ármegállapításába vetett bizalmát megrendítse és ezáltal őket hátrányos helyzetbe hozza, minnélfogva a versenytársakat arra készteti, hogy hasonlóképpen ne az áru minőségével vagy olcsóságával, hanem hasonló kedvezmények nyújtásával vegyék fel az üzlet versenyt, amelynek ilyen módon folytatása viszont a verseny teljes elfajulásához vezetne. A kamatmentes kölcsön nyújtásával folytatott versenycselekménynek az abbanhagyására tehát az elsőbiróság jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest. II. Valamely árunak a versenytársaknál olcsóbban való árusítása önmagában véve szintén nem sérti az üzleti verseny tisztességét. Tiltottá válik azonban az olcsó árúsítás, ha az olyan árakon történik, amely az önköltségi árat nem haladja meg, vagy annak éppen alatta marad, mert az ilyen áron való árúsítás ellentétben áll a haszonra törekvő ésszerű gazdálkodás elveivel és annálfogva, hogy ilyen árakkal az üzlet folytatását megbénító veszteségek nélkül lehetetlen versenyezni: a szakmabeli versenytársak megkárosítására, sőt gazdasági létük tönkretételére is alkalmas. Az alperes üzleti magatartásának ilyen megítélésén valósága esetén sem változtat az a védekezése, hogy a szikvízszakmában a versenytárs vevőinek megszerzése céljából kamatmentes kölcsönök nyújtása és a szikvíznek olcsóbb áron való kínálása a versenytársak részéről állandóan követett olyan különleges szokás, amellyel szemben a törvény általános rendelkezéseit alkalmazni nem lehet. Nem változtat azért, mert hatályos kereskedelmi szokás a törvénnyel vagy annak szellemével ellentétben nem létesülhet és mások törvénysértő gyakorlata nem mentesíti a törvényes jogkövetkezmények terhe alól azt, akivel szemben magatartásának a törvényes rendelkezésekbe ütköző volta megállapítást nyer . *) Ezzel ellentétes a bpesti kir. ítélőtábla P VII 14.918/1934. sz. ítélete, mely oly esetben hozatott midőn a vevő az ily módon megszerzett árut forgalomba is hozta. Mi a Kúria ítéletét tartjuk helyesnek Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest. VI., Eötvös-ucca 12. (Felelős: Sch^lm^m7T7