Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - Alaptőkeleszállítás. A svájci és a német részvényjog tanulságai

90 KERESKEDELMI JOG 6. SZ. esetében ajánlatos. Találóan mondja az 1928. február 21-iki svájci Botschaft:1) „Man wird sich der Einsicht nicht verschliessen können, dass hier die Gláubiger vor einer gegebenen Sachlage stehen, an welcher die buchmássige Feststellung nichts ándert." Az sem maradhat figyelmen kívül, hogy az ilyen pusztán deklaratív alaptőkeleszállítás esetében a szükségbe jutott rt. talpraállításáról van szó; a rt. munkaképességének és hitelképességének helyreállítása közvetve a hitelezőknek is javára van, — nekik is előnyösebb, ha a rt. ismét rendesen működik. A svájci szövetségi bankbizottság titkára, Graner a svájci kötelmi jog reformjáról és a bankjogról írott művében megjegyzi,2) hogy a nagyközönség és a hitelezők szemében bizonyára kevesebbet ér az a rt., amely évtizedekig nem fizet osztalékot, mint az, mely — bár félannyi alaptőkével működik —, de osztalékot fizet. IV. De az alaptőkeleszállítás nemcsak a hitelezők érdekeire van hatással, hanem érinti és pedig jelentékenyen érintheti a részvényesek érdekeit is. A részvényesek érdekeire nem közömbös az, hogy ha a minden részvényes javára egyenlően szolgáló alaptőke lekötésének részbeni feloldásával a régi alaptőke egy része felett megnyílik a rendelkezési lehetőség, mert a részvényeseknek nem állanak rendelkezésére ugyanazok a biztosítékok arra, hogy a feloldott vagyon is ugyanúgy minden részvényesnek egyenlően fogja szolgálni a javát. Különböző fajú részvények esetében az egyes részvénycsoportok helyzetét eltérően módosíthatja az alaptőkeleszállítás; befolyással lehet pl. a részvénycsoport biztonságára, nyereségrészesedésére, szavazati súlyára. Szembeötlő a hatás a részvényes helyzetére részvénybevonás esetében, amelyben részvényesi jogok megsemmisítéséről van szó. Részvényösszevonás esetében is előállhat részvényesi jognak elvonása az ú. n. töredékek tekintetében. Az alaptőkeleszállításra vonatkozó jogszabályok a részvényesi jogok méltányos kimélésére törekszenek és elsőrendű feladatuk a hitelezők érdekeinek megóvása. Az alaptőkeleszállítások közös szabályai. V. A svájci és a német jog is különbséget tesz a veszteséges mérleg kiküszöbölésére ') Botschaft des Bundesrates an die Bundesversammlung zu eincm Gesetzesentwurf über die Revision der Titel XXIV. bis XXXIII. des sclrweizerischen Obligationenrechts. 59. old. 2) Eine Gesellschaft, die wahrend Jahrzelinten keine Verzinsung des Aktierokapitals aufbringt, gilt in den Augen der öffentlichkeit und der Kreditgeber sicherlich weni^er als eine Gesellskihaft mit halb so grossem Kapital, das verzinst wird. (Dr. Paul Graner: „Revidiertes Obligationenrecht und Bankengesetz." 1937 Zürich. 102 old) irányuló alaptőkeleszállítás és a vagyon valóságos csökkentésével járó effektív alaptőkeleszállítás esete között. A hitelezővédelmet célzó szigorú szabályok a csupán névleges alaptőkeleszállítás esetében nem kerülnek alkalmazásra. A magyar részvényjog újjáalakításánál is — igénytelen nézetem szerint — célszerű az alaptőkeleszállítások esetei között ezt a különböztetést megtenni és a veszteségek leírása céljából szándékolt alaptőkeleszállítást egyszerűbb, enyhébb szabályok alá vetni. Sem a svájci, sem a német jog nem kíván az alaptőkeleszállításhoz bírósági engedélyt. A mai magyar jogban — amint ez ismeretes — az alaptőkeleszállításhoz csak akkor nincs szükség a törvényszék engedélyére, ha a leszállítás az eredeti alapszabályokban megállapított kisorsolás útján történik (K. T. 209. §.) és a kir. Kúria megnyilvánult álláspontja szerint (C. 815/1931.) a törvény által szem előtt tartott érdek nem szenved sérelmet, ha a cégbíróság nem előzetesen, hanem utólagosan, a felemelt alaptőke befizetése után veszi tudomásul az alaptőkeleszállítást olyan esetben, amelyben a rt. az alaptőkeleszállítással kapcsolatosan az alaptőkét ugyanolyan mértékben felemeli. Felmerül a kérdés, hogy a mindenesetre szükséges megfelelő hitelezővédelmi szabályok megteremtése esetében indokolt-e az alaptőkeleszállítást általában a cégbíróság engedélyéhez kötni, avagy az engedélyezés rendszere egészen elejthető, vagy esetleg az alaptőkeleszállítások bizonyos körére lehetne azt korlátozni. Felmerülhet pl. az a gondolat, amely szerint a rendes alaptőkeleszállítás eseteiben nem volna szükség a cégbíróság engedélyére, ha azonban a rt. a veszteségek leírására irányuló alaptőkeleszállítás egyszerűbb, enyhébb szabályai szerint kíván eljárni, ehhez a cégbíróság előzetes engedélyét kellene elnyernie. A cégbíróság az utóbbi esetben hivatva volna annak vizsgálatára, valóban az enyhébb szabályozás alá vonható alaptőkeleszállítás esete áll-e fenn. VI. A német részvényjog az alaptőkeleszállítással kapcsolatban nem teszi kötelezővé revizor jelentéstételét. A svájci törvény szerint az alaptőkeleszállítás tárgyában a közgyűlés csak akkor határozhat, ha egy külön revizori jelentés megállapítja, hogy az alaptőke leszállítása ellenére a hitelezők követelései fedezetet találnak. Az előzetes revizori jelentésre nemcsak az .effektív, hanem a csupán névleges alaptőkeleszíállítás esetében is szükség van. (Nincs szükség reá akkor, ha a rt. az alaptőkeleszállítással egyidejű alaptőkeemeléssel az alaptőkét teljesen befizetett tőkével az addigi magasságig pótolja.) A revizori jelentést Revisionsstellének elismert Revisionsverband vagy Treuhandgesellschaft adhatja. A külön revizori jelentést bankrész-