Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4. szám - A negatív részvényjogi reform

4. sz. KERESKEDELMI JOG 63 A Sz—i Takarékpénztár üzletkörének a jelen esetben szándékolt kiterjesztése a részvénytársaság eredeti célján és üzletkörén túl megy. S minthogy az erre vonatkozó közgyűlési határozat nem az összes részvényesek akaratát fejezi ki, a másodbíróság — a bírói gyakorlatban kifejlődött felügyeleti jogánál fogva — a szóbanlévő közgyűlési határozatot, — mint a törvénybe ütközőt, hivatalból helyesen semmisítette meg. Igaz ugyan, hogy az 1928. évi április hó 16-án tartott rendkívüli közgyűlés — az akkori részvényesek által hozott közgyűlési határozattal — a részvénytársaság üzletkörét az áruügyletekkel való foglalkozásra is kiterjesztette, ennek azonban a most elbírálás alatt álló ügyben akkor sem volna jelentősége, ha ez a kiterjesztés az akkori összes részvényesek egyhangú határozatával történt volna. Ugyanis a később alkotott és most is érvényben lévő alapszabályok 2. §-a a vállalat tárgya köréből az áruügyletekkel való foglalkozást elejtette. Ennélfogva ahhoz, hogy a társaság üzletköre, a vállalat eredeti célján túlmenően, az áruügyletekkel való foglalkozásra újból kiterjesztessék, a mostani részvényesek egyhangú határozatára volna szükség. 49. A részvénytársaság felügyelőbizottságának a K. T. 194—196. §£-ban megállapított törvényes szervezetétől és hatáskörétől a felek el nem térhetnek, a felügyelőbizottság törvényi felelősségét a felek nem korlátozhatják. Ebből következik, hogy csupán az egyik felüsyelőbizottsági tas kiesése (halála, akadályoztatása) esetén eljáró, tehát csupán akkor felelős — a törvényben nem ismert feltételes jogállású felügyelőbizottsági póttag alkalmazásának, a részvénytársaságnak törvény által meghatározott szervezetében — helye nem lehet. (PK. IA*. 6295 1936. sz. a. 1937 febr. 16-án.) Kényszeresyesség 50. Ügyvédi költségek elbírálása. (P. VTI. 5486 1936. sz. a. 1937 febr. 3-án.) Az 1410 1926. M. E. r. 20. §-ának 2. bekezdése értelmében a kényszeregyességi eljárás megindításától kezdve a vagyonfelügyelő hozzájárulásának hiánya esetében csak azok az ügyletek joghatályosak, amelyek az üzlet, a gazdaság vagy a kenyérkereset rendszerinti folytatásához tartóz nak. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy az adós üzlete, gazdasága a kényszeregyességi eljárás megindítása ellenére is tovább legyen folytatható, hogy az eljárás az adós kenyérkeresetének lehetősegét ne gátolja, s az ilyen mindennapi, szokásos, szükséges, rendes ügylet megkötéséhez és érvényességéhez a vagyonfelügyelő mindenkori hozzájárulásának kieszközlésére ne legyen szükség. De viszont az esetleges visszaélések megelőzése céljából, s nehogy az adós vagyona szétforgácsolódjék, ez a rendelkezés szorosan magyarázandó s a vagyonfelügyelő hozzájárulása a jogcselekmények hatályossága szempontjából minden esetben kieszközlendő. ha azok nem kifejezetten az üzlet, a gazdaság vagy a kenyérkereset rendes folytatásához tartoznak. Énnek a szempontnak a figyelembetartása mellett a m. kir. Kúria az adós által indított, vagy az ellene indított perek folytatását, akár munkaügyi, akár lakbérperek voltak azok, valamint az adós elleni végrehajtási és árverési, végül az adóügyek ellátását nem találta olyan jogcselekményeknek, amelyek az üzlet, a gazdaság rendszerinti folytatásához tartoznának. A végrehajtási és árverési, valamint az adóügyeket annál kevésbé, mert azohat hivatalos megbízatásából kifolyólag a vagyonfelügyelő is elláthatta, sőt az 1410 1926. M. E. r. 43. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel, hogy a vagyonfelügyelő az adós üzletének, gazdaságának, kenyérkeresetének folytatásáról s a vagyon megőrzéséről köteles gondoskodni, el is kellett látnia. De ha ennek ellenére ezeket az ügyeket az adóstól nyert megbízatása alapján mégis a felperes akarta ellátni, abból a célbóL hogy költségei a megnyitandó csődben tömegtartozásként vétessenek figyelembe, a vagyonfelügyelő kifejezett hozzájárulását kellett volna kieszközölnie. A kényszeregyességi eljárás lefolytatásával kapcsolatban a felperes, mint az adós meghatalmazottja által elvégzett munkák a Kúria megítélése szerint az előbb kifejtett okokból ugyancsak nem olyan jogcselekmények, amelyeknek költségei vagyonfelügyelői hozzájárulás hiányában a megnyitandó csődben, mint tömegtartozások volnának számbavehetők. Tisztességtelen verseny 51. A célbavett eredmény bekövetkezése nélkül is versenycselekmény és így a Tvt. rendelkezései alá esik az üzleti életnek mindaz a megnyilvánulása, amelynek üzleti verseny a célja. Ez pedig fennáll, ha a tettes cselekménye akár a saját, akár idegen üzleti érdekek szolgálatában áruk vagy szolgáltatások kelendőségének fokozására vagy arra irányul, hogy más vállalat üzleti érdekeit a fogyasztók elvonása által hátrányosan befolyásolja. — A versenytársi minőség a Tvt. 32. §-ában megjelölt kivételektől eltekintve — a felperesi kereseti jognak feltétele ugyan, alperesként azonban mindenki perbevonhafó. akinek magatartását a Tvt. valamely rendelkezése tiltja, vagy akit e magatartásért felelősség terhel. P. IV. 198 1937. sz. a. 1937 márc. 3-án.) 52. A tényleg létező vállalat, még ha formai jogosultság nélkül működik is. mint versenyvállalat a Tvt. oltalmában csak akkor nem részesülhet, ha a vállalat tárgya vagy célja, avagy engedély nélküli működése a jó erkölcsökbe ütközik. fP. TV. 25^1937. sz. a. 1937 febr. 23-án.) 53. Oly vállalat melynek tárgya a törvény által tiltott áru forgalombahozatala, a Tvt. oltalmában nem részesíthető. (C P. IV. 5576/1936. sz. a 1937 febr. 9-én.) Szakvélemény szerint a felperesi paszírozógép csigatengelye már 1.85%-os cink és 1.30%-os réz tartalmánál fogva az egészségre ártalmas lehet.