Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4. szám - A negatív részvényjogi reform

60 KERESKEDELMI JOG 4. sz. A pályázat titkos. A pályadíjban csak rendszeres és áttekinthető, elméleti és gyakorlati tájékoztatást nyújtó, abszolút szakirodalmi értékű munka részesülhet. A pályadíj összege 1000.— P, azaz egyezer pengő. A bírálóbizottságot a Magyar Jogászegylet elnöke jelöli ki. A Magyar Jogászegyletet megilleti a pályanyertes mű kiadói joga a pályázat eredményének kihirdetésétől számított hat hónapon belül, anélkül, hogy a szerző ezért külön díjazást igényelhetne. Ha a Magyar Jogászegylet kiadói jogával a jelzett határidőn belül nem élne, a szerző a müvével szabadon rendelkezhetik, de ebben az esetben is a mű kiadásakor a művön fel kell tüntetni, hogy az a Magyar Jogászegylet pályadíját nyerte. IRODALOM Hazai irodalom Dobrovics Károly: Kartelismeretek. Az 1931. évben megjelent karteltörvény azzal a rendelkezésével, hogy a kartelszerződés érvényességét írásbeliséghez és az esetek nagy részében bejelentéshez kötötte, a gyakorlati életben nagy jelentőségre emelkedett. Többszáz kartelmegállapodást és márkacikkmegállapodást jelentettek be a kereskedelmi minisztériumnál, úgy hogy a karteljogi kérdések úgy az üzletember, mint a jogász számára nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak. Éppen ezért örömmel kell üdvözölni Dobrovics Károly miniszteri osztálytanácsosnak, a kereskedelmi minisztérium kitűnő szakreferensének Kartelismeretek cimű művét, amely Hallá Aurél államtitkár előszavával jelent meg. Az alapos és nagyértékü monográfia részletesen foglalkozik a kartelszerződések semmisségének és megtámadhatóságának kérdésével, az írásbeli forma kellékeivel, a kartelképviselet problémájával, részletesen ismerteti a kereskedelmi minisztérium döntéseit a bemutatási kötelezettség tárgyában, valamint a büntetésre és a kartelilletékre vonatkozó gyakorlatot. Külön figyelmet szentel szerző a márkacikkszerződéseknek, amelyek elütő sajátosságaiknál fogva külön szabályozást is nyertek. Részletesen ismerteti a rendes bíróságok gyakorlatát a kartelszerződési jelleg tekintetében, valamint a kereskedelemügyi minisztérium határozatait, amelyek különben a nyilvánosság számára nem férhetők hozzá. De tágabb keretben is foglalkozik szerző a gazdasági tömörülések jogi és gazdaságpolitikai problémájával: a kényszerkartelek, szabott árak, versenytilalom kérdéseivel és a külföldi karteljogokkal. A munka a teljes szövegben közölt joggyakorlat mellett tartalmazza a karteltörvény általános indokolását és az országgyűlés két házának e törvényre vonatkozó bizottsági jelentéseit is. Dobrovics Károlynak alapos kitűnő munkája karteljogi irodalmunknak nagy nyeresége, mely a kartellirozott iparágak, márkacikkgyárosok és a gyakorlati jogászok nélkülözhetetlen kézikönyvévé fog válni. A Magyar Takarékpénztárak és Bankok évkönyve immár II. évfolyamában jelent meg. A terjedelmes kötetet Makai Ernő szerkesztette és az évkönyv 27 értékes tanulmányt tartalmaz a közgazdaságtan, gazdaságpolitika és hiteljog mind'ein ágából. A jogi tárgyú értekezések közül kiemeljük Nizsalovszky Endre tanulmányát az egyetemleges jelzálogjog utáni hitelezők jogállásáról, valamint Kuti Artúr tanulmányát, amelyben az egységes devizaüzleti határozmányok megalkotásának kérdésével foglalkozik. Makai Ödön a nyílt és rejtett tartalékok adóügyi vizsgálatával foglalkozik gyakorlati szempontból. A gazdasági tanulmányok közül kiemeljük Éber Antal, Pásztor Miksa, Katona Lajos, Liptay Lajos, Nyári Pál, Hegedűs Lóránt és Róz Jenő dolgozatait, valamint az illusztris szerzői társaság nagytehetségű fiatal tagjának, Rostás Lászlónak tanulmányát a devalváció és belső áralakulás viszonyáról. A mű a TÉBE könyvtár 83. köteteként jelent meg és ára a könyvárusi forgalomban 5 pengő. A Jogi Hirlap Döntvénytára. (1933. IX. 1 — 1936 IX. 1.) — Hiteijog III. Ismertetik: dr. Nagy Dezső Bálint kir. közig, bíró és dr. Huppert Leó ügyvéd. — Budapest. A Jogi Hirlap kiadása. Ára 8 P. — Szerkesztők az immár III. kötetben meg-jelent hiteljogi döntvénytárat az eddigi precizitással és szeretettel dolgozták fel és munkájukkal nagy szolgálatot tesznek a gyakorló jogásznak. HAZAI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 84. számú polgári döntvénye. 45. A veszélyes üzem fenntartója tárgyi alapon nem felelős az üzem körében előfordult balesetből származó károkért, ha bizonyítja, hogy a kárt okozó esemény nem áll okozati összefüggésben azokkal a körülményekkel, amelyek az üzemet általában veszélyes üzemmé minősítik. Indokok: I. A P. I. 2720/1936. számú perben a felperes kártérítést követel azon az alapon, hogy a gépkocsitulajdonos és az üzemben tartó I. rendű alperes is felel a kárért, amely azáltal állt be, hogy a járda mellett álló gépkocsi vezetője, a II. rendű alperes a gépkocsi ajtaját kinyitotta és ezzel a járdán a gépkocsi mellett elhaladó felperes jobb arcfelének és járomívcsontjának súlyos sérülését okozta. Ügy az elsőbíróság, mint a fellebbezési bíróság is mindkét alperes kártérítési felelősségét közbenszóló ítélettel megállapította. A magyar királyi Kúria első polgári tanácsa az alperesek felülvizsgálati kérelmének az elintézése előtt a magyar királyi Kúria Elnökénél bejelentette, hogy el kíván térni a m. kir. Kúriának P. II. 7525/1928., P. II. 1833/1929. és P. I. 1705/1934. számú, a hivatalos gyűjteménybe felvett határozataitól. Ennélfogva a magyar királyi Kúria Elnöke az 1934: XXXIV. t.-c. 128. §-ának 1. pontja alapján a kérdést a jogegységi tanács elé utalta. II. Kártérítési jogunk a kártokozó személy vétkességén alapuló felelősség elvén épült fel. Eltérő rendelkezést tartalmaz az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-a, amely a vasút üzeménél beállt halál és testi sértés által okozott károkra a vasút tárgyi felelősségét állapítja meg.