Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 3. szám - Közgyűlési határozatok megtámadása - Gold Simon

3. sz. KERESKEDELMI JOG 45 vizsgálni, hogy az alperest — a kereset alapjául szolgáló 1932. évi október hó 8. napján kelt adás­vételi szerződés fenntartása mellett —. a kártérí­téshez való jog megilleti-e? II. Az 1932. évi október hó 8. napján kötött adásvételi szerződésnek az a nem vitás kikötése, amely szerint az eladók kijelentették, hogy ..rész­vénycsoportunk megbízásából a Bart igazgatósá­gában a mai napig helyet foglaló megbízottaink a Bart nevében olyan jogügyleteket amelyekről önöknek tudomása nincs és amelyeknek folyo­mányaképpen a Bart jelenlegi — önök által tel­jes egészében ismert — státusa hátrányosan befo­lyásoltatnék, nem kötöttek és természetesen a jö­vőben sem kötnek és teljes kártérítési felelősséget vállalunk minden olyan kárért, amely a Bart stá­tusát az esetleges ily Önökkel nem közölt jogügy­letek folytán a jövőben érné", nyilvánvalóvá teszi, hogy a felek a Bart vagyoni helyzetét, mint az átnuházott Bart-részvények ér­tékének kétségtelenül legjelentősebb alkotó ele­mét, az adásvételi szerződés lénveges tartalmává tették. Ha tehát valónak bizonyulna az. hogy a vevő alperes részéről még az 1930. évi augusztus hó 1. napján történt részvényvétel megkötésekor kért és az eladók által megadott felvilágosításnál a Budapest székesfőváros által a Bart-tól követelt évi közlekedési adó teljes összegének tudatos el­hallgatásával az alperest megtévesztették, ezúton bírták rá az alperest az 1930. évi augusztus hó 1. napján kelt vételi szerződés megkötésére és a Bart közlekedési adóterhének valóságos össze­géről az alperes az 1932. évi október hó 8-i má­sodik részvényvétel idején sem tudott, vagyis az eladók az 1932 október 8-i vételügyletet az alpe­res tudatos tévedésben tartásával kötötték meg: az alperes a tiltott cselekményekre vonatkozó jogszabályok szerint az eladóktól kártérítést kö­vetelhet: mert általános jogszabály az: hogy az a fél. akit a másik csalárd megtévesztéssel, vagy tévedésben tartással — adásvételnél a hiány csalárd elhall­gatásával — bírt rá a szerződés megkötésére: választása szerint a szerződési nyilatkozat meg­támadása helyet az értesítésre és elévülési időre fK. T. 349. §.) vonatkozó rendelkezésére tekintet nélkül — a tiltott cselekményekre vonatkozó jog­szabályok szerint kártérítést követelhet. A szerződéskötésnél a vétel tárgya tulajdonsá­gai tekintetében való csalárd megtévesztéshez pe­dig elegendő annak kimutatása, hogy az eladó jobb tudomása ellenére, meg nem lévő tulajdon­ságok fennállásának, meghatározott hiányok fenn nem állásának feltüntetése, vagy a hiányok elhall­gatása által a vevőt vagy tévedésbe ejti, vagy téve­désben tartja és e tévedésével a szerződéskötésre bírja. III. Értékpapírok — közöttük a részvények — tulajdonának átruházását tárgyazó ügyletekre is alkalmazandó vételi jogszabályok szerint, ha az eladó a dolog hiánymentességéért jótállóit vagy a hiányt a vevő előtt csalárdul elhallgatta, vagy ha a hiány az eladót terhelő teljesítési kötelességnek neki felróható megsértéséből ered: a vevő a dolog hiányosságára való tekintettel, a vétel felbontása vagy a vételár leszállítása helyett, nemteljesítés miatt kártérítést követelhet. A kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felelő áru szállítása esetén ez a kártérítési jog a vevőt a K. T. 348. §-a értelmében is megilleti. A K. T. 349. §-ának az értesítésre és az elévülés idejére vonatkozó rendelkezéseit kizáró (K. T. 350. §.) csalárd elhallgatásnak tekintendő az, ha az eladó akkor, amidőn őt a vevővel szemben a tisztesség és a jóhiszeműség követelményeinél fogva közlési kötelezettség terheli, elhallgatja a vétel tárgyának általa ismert azt a hiányát, amely­ről tudja, hogy a vevő nem ismeri és hogy ha is­merné, az a vevő ügyleti akarat elhatározására befolyással bírna. Ilyen közlési kötelesség terheli pedig az eladót elsősorban akkor, amidőn — mint ebben az eset­ben — a vevő az eladóhoz a dolog tulajdonságai tekintetében határozott kérdést intézett, a Bart vagyoni helyzetéről, jövedelmezőségéről felvilá­gosítást kért. Az értékpapírok árfolyama, értéke, az érték­papíroknak nem dologtulajdonsága ugyan, ámde szavatolandó tulajdonság akkor, ha magát az érté­ket, vagy azoka'c az alkotóelemeket, amelyeken az értékpapírok értéke alapszik i pl. a vállalat vagyoni helyzete, jövedelmezőségei a felek a szerződés tartalmává tették — kikötötték: mert még akkor is. ha az eladott testi dolgot csak közvetve érintik: szavatolandó tulajdonsá­gok mindazon tényleges és jogi viszonyok, ame­lyek a közfelfogás, vagy a felek akaratnyilvání­tása szerint a dolog értékelésére lényeges befo­lyást gyakorolnak. Váltó 41. A V. T. 37. §-átúl ettérő kikötés érvényesít­hetősége közvetlen felek között. — Effektív dol­lár kikötése ecetén is helye van az értékállandóság kikötésének és pengőben való fizetésnek, mivel dollárban fizetni nem lehet.* iP. VII. 5172 1936. sz. a. 1937 január 20-án.) A m. kir. Kúria az alperest felülvizsgálati kérel­mével elutasítja és arra kötelezi, hogy fizessen a felperesnek, ügyvédje kezéhez 15 nap alatt 420 ínégyszázhúsz i aranypengő felülvizsgjálati eljárási költséget. Indokok: A fellebbezési bíróság a Te. 25. és 32. §-ának megfelelő indokai szerint jogszabálysértés nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy az alperesnek az F 5. alatt csatolt okiratban foglalt ügylet kizsákmányoló jellegére vonatkozó kifogá­sát döntése körébe nem vonhatja, amiből önként következik, hogy ennek a kifogásnak érdemével a felülvizsgálati eljárásban sem kell foglalkozni. Abban a kérdésben, hogy megfelel-e az anvagi jog szabályainak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alperest 7015 valóságos észak­amerikai dollárról kiállított váltó alapján 40.000 pengő megfizetésére kötelezte, a vitás kérdés el­bírálásánál a Vt. 37. §-ában foglalt jogszabálvból kell kiindulni. Eszerint a fizetést a váltóban megjelölt pénz­nemben kell teljesíteni s ez alól a váltótörvény felhívott szabálya csak azt a kivételt engedi, hogv ha a váltó a fizetés helyén folyamatban nem lévő * Az elvi jelentőségű ítéletet s annnak kimerítő indokolását előadó: dr. Dávid Istvánt olvasóink külö­nös figyelmébe ajánljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents