Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2. szám - A versenyjog fejlődése Ausztriában

KERESKEDELMI JOG 19 Az Oberster Gerichtshof az osztrák jogot tekintette irányadónak, mivel, még ha a nemközi jog szabályai szerint polgári deliktuiuokból származó kötelezettségekre a lex delicti commissi volna is irányadó, mégis az ű. n. Vorbehaltsklausel alapján kivétel van az esetben, midőn oly szabályokról van szó. amelyek vagy a jó erkölcsök megsértői ellen irányulnak: és ininthogy a párisi Unió egyezmény szerint nagyszámú állam, és többek között a legtekintélyesebb ipari és kereskedelmi államok, kötelezték magukat arra. hogy a tisztességtelen verseny ellen hatályos védelmet fognak biztosítani, úgy egy nemzetközi erkölcsi felfogásról van szó, amelynek megsértése belföldön üldözendő még az esetben is. amennyiben az elkövetés helyén nem volna védelem ily jogsérelem ellen. Ez a döntés nemzetközi szempontból mindenesetre nagyon üdvözlendő felfogást jelent, mert felmenti a belföldi bírót az alól a feladat alól. hogy döntésénél külföldi jogot alkalmazzon. Hogy adott e:>etben a jugoszláv versenyjog az osztrák versenyjoggal lényegileg egybevág, a kérdés elvi jelentőségének szempontjából nem bír fontossággal. Szólni kell még a versenyjogi igény érvényesítéséből származó néhány kérdésről. A legfontosabb igény, amely a tisztességtelen versenyzővel szemben származik, az abbanhagyási igény. Hogy ily igény csupán az ismétlés veszélye esetén származik, azt a legtöbb állani, és közöttük Magyarország s az osztrák joggyakorlat is. elismerte: mintahogy elismerte azt is. hogy az ismétlési veszély fennforgásának hiányát az alperes tariozik bizonyítani: és hogy ezen bizonyítás eredményessége szigorú feltételekhez van kötve. Nehéz az a kérdés, hogy amennyiben abbahagyásra szóló ítélet keletkezett és a cselekmény megismételtetik, csak végrehajtásra nyilik-e igény, vagy pedig újabb keresetnek van-e helye. A kérdés elöntése az abbahagyási igény lényegének megítélésétől függ. Véleményem szerint az új keresettel szemben res judicata kifogásnak van helye. Egészséges gondolat, hogy az üzlettulajdonos ellen az abbahagyási igénynek az esetben is helye van. ha a sértő cselekményt az ő üzemében más személy követte el. Az üzlet tulajdonosa ennyiben embereinek cselekményéért mindenesetre felelősséggel tartozik. Az osztrák joggyakorlat az üzemhez tartozó személyek fogalmát — joggal — erősen kiterjeszti. Hogy állunk, ha a tulajdonos egyik alkalmazottjának cselekményeért elítéltetik és egy másik alkalmazottja követ el egy hasonló cselekményt? Lehet-e a tulajdonos ellen végrehajtást kérni? Lehet-e a végrehajtást a tulajdonos vétkességének elbírálásától függővé tenni? A kérdést most csak érinteni kívánom, anélkül, hogy arra közelebbről kiterjeszkedném, miután a kérdésre adandó válasz egy csomó processzuális és végrehajtásjogi kérdés felvetését tenné szük:»égessé. Nagy jelentősége van a versenyjogban az ítélet közzétételének is. A megkívánt elijesztő hatás gyakran csak akkor áll be. ha a sértettnek a bíróság az ítélet közzétételére irányuló jogokat megadja. Mi történik azonban oly esetben, amennyiben a bíróság a kereset e részének nem ad helyt ? Jogában van-e sértettnek az ítéletet mégis közzétenni? Ügy tudom, hogy a magvar joggyakorlat nemleges állásponton van. Mint szabályt magam is elismerem ezt az álláspontot, amennyiben különleges okok nem teszik szükségessé mégis az ítélet közzétételét. Óvatosság szükséges a kereset benyújtásának vagy ideiglenes intézkedés elrendelésének stb. közzétételénél, mert nem lehet a per célja az ellenfél pellengérre állítása. Még egy szót a ..Verwirkung" kérdéséről. Azt hiszem, hogy a ..Verwirkung" jogintézményéről nem szabad beszélni. Ha a sértett a versenytárs versenymódjait ismeri és őt nyugodtan tovább így működni hagyja, a jó erkölcsökbe ütközik, amennyiben versenytársa ellen támad, dacára, hogy ezt hallgatagon tűrte hosszú ideig: és a versenytársban azt a véleményt keltette, hogy versenytársa ezzel a versenymóddal egyetért. Ily esetben ki kell mondani, hogy az illető vállalkozó az ö abbanhagyási igényét .,elvesztette", az abbanhagyási igény ..Verwirkung"-ja beállott. Ez azonban egy általános jogszabály folyománya, nem pedig egy specifikus versenyjogi intézmény. Epp ezért nem is hiszem, hogy lehetséges volna e tekintetben nemzetközi >zabályozást elérni. Mert ahogy lehetséges nemzetközileg meghatározni, hogy mikor tekintendő a sértett az illető versenyjogi cselekményhez hozzájárultnak. éppoly kevéssé lehetséges nemzetközileg szabályozni, hogy egyáltalában és mikor tekintendő az ily hozzájárulás, különösen a hosszabb ideig tartó tűrés folytán, megtörténtnek. Ez éppúgv. mint sok egyéb más. az egyes államok joggyakorlatának feladata. Hogy a joggyakorlat e tekintetben megtalálja a helyes útat. éppen a m. kir. Kúriának a legújabb időben a ..Mira" ügyben hozott határozata bizonyítja, amely kimondta azt a helyes jogszabálvt, hogy a ..Verwirkung" gondolatát nem szabad kiterjesztőleg alkalmazni. Semmiesetre sem szabad megengedni, hogy az állítólagos ..Verwirkung~-ra való hivatkozás eszközül szolgáljon tisztességtelen machinációk üldözése alóli menekülésre. A fenti, csak Schlagwort-szerűen történt utalások bizonyítják, hogy az osztrák ver-