Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - Rádióműsor közvetítése nyilvános éttermekben hangszóró útján

14 KERESKEDELMI JOG 1. SZ. volna lefedezni a nyugdíjpénztár járuléktartalékának a nyugdíjazás okán keletkezett hiányát. Ennek az összegnek az előteremtése pedig a felszámolás alatt álló pénzintézetnek súlyos anyagi megterhelésével járt volna. A felmondási jog gyakorlásához tehát az alperesnek fontos és komoly érdeke fűződik. 5. I. Önmagában az igazgatósági ülési jegyzőkönyvnek a saját érdekeinek a védelmére való lemásoltatása az alkalmazott részéről vétkes magatartásnak nem minősíthető; de azzá válik, ha az alkalmazott a saját érdekében tudatosan hamisított tartalmú jegyzőkönyvet akar a munkaadója ellen felhasználni. II. Jogszabály, hogy ha a főnök a rendes felmondás után jön rá az alkalmazottnak olyan cselekményére, amely miatt azonnali hatályú elbocsátásnak lelt volna helye, ezt a jogát az elbocsájtásra jogosító okról való tudomásszerzés után a felmondás időpontjára visszaható hatállyal érvényesíteni jogosult. (C. K. II. 2664/1936. sz. a. 1936 nov. 10-én.) 6. A P. H. T. 785. sz. elvi határozat szerint a munkaadó nem kényszeríthető és ítélettel nem kötelezhető arra, hogy a szolgálati viszonyt akarata ellenérc folyta.ssa, hanem csak arra, hogy a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével a másik félnek okozott kárt megtérítse. (C. P. II. 2664/1936. sz. a. 1936 nov. 10-én.) 7. Szolgálati viszony megállapítása és járandóság utólagos megítélése ténylegesen betöltött munkakör alapján. (C. P. II. 2611/1936. sz. a. 1936 nov. 18-án.) Valamely ügy ellátásának szerződéses elvállalására csak annyiban kell a megbízás szabályait alkalmazni, amennyiben nem esik más szerződés szabályai alá. A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelően megállapította, hogy a felperes a F- D.nek, az alperes ügyvezető-igazgatójának a felkérése, s megbízása alapján vette át az alperes József-körúti fióküzletének vezetését és látta el az ügyvezető-igazgató későbbi beosztásai alapján alperes más üzlethelyiségeiben is a rábízott munkakört. Magyarországra felperes 1930 május 27-én érkezett s már másnap 1930 május 28-án megkezdte, az ugyanezen napon megnyílt Józsefkörúti fióküzletben a tevékenységét, ahol a pénztárt is kezelte; majd ellátta a Vámház-körúti fióküzletben is mindazokat a teendőket, amelyeket alperes egyéb alkalmazottjai, így K. J. és illetve F. M-né is végeztek. A fióküzletekben a napi pénztári kimutatást, melyet a fiók a központba küldött be, a felperes a kézjegyével ellátta, a Calvin-téri főüzletben a vásárlási jegyzékeket, a kiszolgáló személyzet prémiás lapjait szignálta, a próbaszobákat ellenőrizte, s felügyeletet gyakorolt az alkalmi lopások megakadályozása céljából. Távollétében a felperest az alperesnek belső tisztviselői helyettesítették. Felperes az alperes üzleteiben 1930 május 28-tól 1934 március 27-ig terjedő idő közben 35 hónapon és 8 napon át teljesített szolgálatokat, s az alperes a felperes tevékenységét a K. O. és F. D. közötti kapcsolat megszüntetése után is még b/t éven át igénybe vette. Ténykedése alatt az alperestől vásárlási utalványokat kapott, amelyeket részben levásárolt, részben továbbadott, 1932 november 1-től 1934 március 18-áig pedig az alperes büfféjében ellátásban részesült. F tényállás szerint a felperes állandó jellegű alkalmaztatás keretében éveken át rendszeresen teljesített az alperes részére szolgálatokat; az alperessel függőségi viszonyban is állott, mert az ügyvezető-igazgató meghívására, annak a beosztásai s rendelkezései szerint látta el az üzletekben a kijelölt munkakört, s tevékenységéért az alperes részéről némi ellenérékben is részesült. Peres felek közötti viszonylatban tehát már a szolgálati jogviszony ismérvei, a munkaerő állandó jellegű lekötése, rendelkezésre bocsájtása a munkaadó érdekében végzendő szolgálatok teljesítésére s az alárendeltség, a függési viszony, is felismerhetők. A szolgálati viszony létesülése szempontjából közömbös az életkor, a szaktudás s az a tény is, hogy a felperes neve az alperesi alkalmazottakra vonatkozó adatok nyilvántartási könyvében nem fordult elő, továbbá, hogy a felperesnek nem volt oly ellenőrzési jegye, mint az alperes többi alkalmazottjainak s hogy felperes tevékenységében nagyob, időnként egyfolytában hosszabb tartamú megszakítás volt, mert mindezek nem kellékei, nem szükségszerű ismérvei a szolgálati viszonynak. Munkabér külön kikötés nélkül is jár, ha a körülmények szerint nem lehet feltenni, hogy a munkavállaló a szolgálatokra díjtalanul vállalkozott. Minthogy a feperes az alperestől a szolgálat tartama alatt vásárlási utalványokat, bizonyos ideig pedig természetbeni ellátást is kapott, már e körülmények szerint sem lehet feltenni, hogy a felperes a szolgálatokra díjtalanul vállalkozott volna. Felperes ama kijelentéseinek pedig, hogy F. ü.-nél vendég volt s a rábízott teendőket F. D. iránti hálából, csupán szívességből, s az unokahuga K. O. érdekében látta el, s annak a körülménynek, hogy díjazás iránti igényéről éveken át hallgatott, — ebben a vonatkozásban azért nincs súlya, mert a felperes azt remélte, azt hitte s a fennforgott körülmények szerint hihette is, hogy az unokahugát K. O.-t F. D. feleségül veszi. Felperesnek tehát külön kikötés nélkül is jár a méltányos munkabér. Általános szabály, hogy a munkabér mennyisége, ha sem megállapodás, sem hatsági díjszabás nem határozza meg, a helyi szokás szerint igazodik. A felperes munkakörét, az őt helyettesítő alperesi munkaerők havi fizetését (40—2bU P) s az alperes cég üzleteinek a terjedelmét tekintve s mérlegelve a budapesti munkabéreket is, a kir. Kúria a Pp. 271. §-a alapján a felperesnek a megszolgált 35 hónapra és 8 napra járó járandóságát havi 100 pengővel számítva 3525 pengőben állapította meg.