Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A versenytörvénnyel üzött visszaélések és a kamarai fegyelmi biráskodás

1. sz. KERESKEDELMI JOG oly hitelt mint egyéb érdektelen tanuknak. A körlevél tartalmát tehát semmiképpen sem fogadhatjuk el. sőt határozottan visszautasítjuk és hinni szeretnők, hogy a körlevél szerzője azt szintén vissza fogja vonni. A reform szükségességének és az általam indított akció jogosságának legélénkebb elégtételéül szolgált Székács Antalnak, a Kamara alelnökének a kamarai fegyelmi bíráskodás reformjának megbeszélésére összehívott első ülésén tett ama kijelentése, hogy mindazok, amiket én évek hosszá során át a versenytörvény reformja érdekében és a választottbíráskodás rendjének megváltoztatása céljából felhoztam, bátor és szükséges cselekedet volt. A reformért folyó harc egyik célja, a kereskedővilágnak felesleges perköltségektől való tehermentesítése. Ezért kellett örömmel fogadnunk Székács Antalnak a kamarai fegyelmi bíráskodásra vonatkozó törekvését, amely azt célozza, hogy apró-piszlicsár ügyekben ne szaladjanak a felek mindjárt a bírósághoz, hanem igyekezzenek azt kisebb, enyhébb következményekkel járó fegyelmi bíráskodás által megtorolni. A dr. Beck Salamon által kidolgozott tervezet e reformnak méltó kiinduló pontját képezheti. Amennyiben pedig fegyelmi bíráskodás kívülálló okokból, amilyen — tudtunkkal — az igazságügyi kormány hüzódása a kereskedővilágnak adandó üjabb bíráskodási jogkörtől, megvalósítható nem volna, úgy keresni kell más módot, de mindenesetre meg kell szüntetni azt a tatárjárást, amellyel egyes versenytársak és egyesületek a kereskedőket zaklatják. Itt kell megemlítenem, hogy a kamarának a szabott árak kérdésében indított akciója is csak akkor valósítható meg. ha előbb a fegyelmi bíráskodás vagy hasonló intézmény életbelép, mert ellenkező esetben a szabott árak ellenőrzésének jelszavával agent provokátorok egész hada fogja megint ellepni a kereskedővilágot és fogja ezt az intézményt is le járatni. Hogy hova fajult az a hihetetlen mértéket öltő háborúskodás, amely egyes szakmák között az utóbbi években elfajult és amelyből szintén nem a kereskedőknek volt hasznuk, a következőkre mutatok rá: Eddig egyegy versenytárs állott szemben versenytársával, vagy esetleg az egyesület valamely szakmabeli versenytárssal szemben. Ma azonban már egész szakmák állanak egymással ádáz harcban. Midőn a budapesti gyógyszerészek először indítottak pert a drogisták ellen egyes, a gyógyszertáraknak fentartott anyagok kiszolgáltatása miatt: és a Küria ezt tisztességtelen versenynek minősítette, már akkor azt az álláspontot foglaltam el. hogy az ilyen kérdések nem a versenvtörvénv körébe tartoznak, hanem mint közigazgatási vagy egészségrendőri kérdések, közigazgatási úton intézendők el. És mi lett ennek következménye, hogy ilyen szakmaközi vitás, tehát törvénnvel vagy rendelettel rendezendő, kérdés bíróság elé került? A megtámadott szakma önvédelemből visszaütött, most már az perelt jobbra-balra, belevonva más szakmákat is. melyekkel eddig nem is törődött; Záróra. salycil. borotvapenge, vasárnapi munkaszüntt s hasonló rendészeti kérdések verték fel a szakmaközi béke csendjét Szóval a versenytörvénynek rendező, tisztító hatása helyett a bellum omnium contra omnes, mindenki harca mindenki ellen következett be és oly kérdések vitettek tisztességtelen versenyként a bíróságok elé, amelyek egyszerűen közigazgatási vagy rendőri kérdések. És mindez történik egy valóságos agent provokatőri hadnak igénybevételével, olykép. hogy a versenykeresetek, mint azelőtt a sommás keresetek, előre nyomtatott szöveggel.a tanuknak előre nyomtatott megnevezésével adatnak be. úgy hogy a bíróságnak csak egyszerűen ítéletet kell hozni. Lehet ezekuíán csodálkozni afelett, hogy a bíróságok szinte idegenkedéssel fogadják az ilyen pereket? Ugyanezt az álláspontot foglalja el dr. Paul Abel a legkiválóbb osztrák versenyjogász, aki a nemrég nagysikerrel lefolyt nemzetközi kongresszuson tartott előadásában szórólszóra következőket mondja: ..Ein weiterer Fragenkomplex ergibt sich in der Richtung. ob und inwieweit VerstöBe gegen öffentlichrechtliche oder vertragsmafiige Bindunyen oder Mitwirkung bei solchen VerstöBen wettbewerbsreehtlicher Ahndung unterliegen. Sicht jede gegen öffentlichrechtliche, insbesondere gewerbepolizeUiche Vorschriften verstoBende Handlungsweise i-t deshalb auch nach Wettbewerbsrecht unzulássig: denn der gesetzpolitische Grund der beiderseitigen Xormen ist háufig ein verschiedener. Es kann aber nach den Beyleitumstánden des Falles ein solcher VerstoB nicht nur der betreíTenden öffentlichrechtlichen Xorm. sondern auch Grund>áizen des Wettbewerbsrechtes wiederstreiten. So wird beispielsweise der Mitbewerber auf Grund des Wettbewerbsrechtes nicht vorgehen können. wenn sein Konkurrent gelegentlich die Vorschriften über die Sonntagsruhe verletzt oder wenn er gelegentlich den Rahmen seiner Gewerbebereehtigung überschreitet. Anders. wenn der Geschaftsbetrieb auf Yerletzung solcher Vorschriften aufgebaut ist. Wer beispielsweise entgegen dem bestehenden Hausiererverbot mit Erzeugnissen bauerlicher Betriebe in der Form Handel treibt. daB er Hausiererinnen unter dem Anschein. als ob Bűuerinnen ihre eigenen Er-