Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - A kereskedelmi könyvvezetés jogi problémái

HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT 5.ierkeuió*é? és kiadóhivatal BUDAPEST Pannónia-ccca 9. szánj Telefon : 1-271 - 65 ALAPÍTOTTA néhai G RE CSÁK KÁROLY m. kir. igazságú gyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel egrüit: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Hannincnegyedik évi. 11. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 december 1 A kereskedelmi könyvvezetés jogi problémai írta: dr. Ggörgg Ernő. az Országos Hitelvédő Egylet igazgatója. Dr. HalLa Aurél államtitkárnak a Kereskedelmi Jog legutolsó számában megjelent cikke úgy a jogász-, mint a gazdasági világot nagy mértékben érdeklő problémát vetett fel. Az általa felvetett, a jelenlegi helvzet megjavítására irányuló gondolatok erre kétségtelenül alkalmasak is. s már ezért is kívánatos lenne, ha a további hozzászólások, e megjelölt nyomon haladva, az itt még figyelembejövö egyéb lehetőségeket is tisztáznák. A könyvvezetés jogi szabálvozásánál — nemcsak nálunk, hanem a külföld törvényalkotásában is — két érdekvédelmi gondolat érvényesül. A könyvek megfelelő vezetése érdeke elsősorban magának a kereskedőnek es iparosnak. A törvényalkotás itt abból a feltevésből indul ki. hogy ez az érdekmomentum annyira kézenfekvő és nyilvánvaló, hogy különlegesebb jogi szankcionálást nem is igényel. A másik védendő érdek a hitelezőké, mely érvényesítésre a fizetésképtelenné vált adóssal szemben kerül. Ha az adós szabályszerűen vezetett könyvei alapján üzleti geszciójáról számotadni nem tud. úgy- harmadik személyek érdekvédelméről lévén szó. a megfelelő szankciók is érvényesülnek, úgy büntetőjogi, mint fizetésképtelenségi eljárási vonatkozásban. A legújabb fejlődésnek érdeke^ és jellegzetes sajátsága, hogy egy további, korábban teljesen ismeretlen érdekvédelmi szempont is kifejezésre jut a könyvvezetési kötelezettség jogi szabályozása körében. Az árrombolás és tisztességtelen versenv terén felmerülő visszaélések irányították a figyelmet arra. hogy e cselekmények elkövetői, akik elsősorban rendszerint saját magukat, de szakmabeli versenytársaikat is olv nagymértékben károsítják, csaknem mindig azok sorából kerülnek ki. akik a gondos üzletvezetés legelemibb követelményeivel sincsenek tisztában, megfelelő könyveket nem vezetnek. hp-lvPNPn kalkulálni nem tudnak. E felismerés konzekvenciái megfelelően kifejezésre jutnak a jogi szabályozás újabb irányú alakulásában is. Hallá államtitkár úr cikke ismertette a német jogterületen fennálló állapotot abban a vonatkozásban, hogy a könyvvezetési kötelezettség a személyek mily körére nyert ott megállapítást. Azóta olyan új jogszabály látott napvilágot, amely 1938 április l-jétől kezdődőleg kötelezővé teszi a kisiparosok könyvelését is s megállapítja a könyvvitel módját. Az életrehívott szabályozás kiterjeszkedik arra is, hogy mely iparágakban bizonyul elegendőnek az egyszerű könyvelés, hol válik kötelezővé a kettős könyvelés. A kisipar központi szerve megfelelő könyvelési tanfolyamok megtartásáról köteles gondoskodni. Az itt vázolt szabályozás, amely túlmegy- a német kereskedelmi törvényben megvont kereteken, nyilvánvalóan azzal a gondolattal áll szoros összefüggésben, hogy üzemét megfelelően, többi versenytársai érdekeivel is számoló, a versenytisztességbe nem ütköző módon csak oly kisiparos vezetheti, aki könyvvezetési kötelezettségének is eleget tesz. Ha a mi viszonyaink között, a jelenlegi adottságokra való figyelemmel ilven messze talán ma még nem is mehetünk, a könyvvezetési kötelezettség kikényszerítése tekintetében valóban az eddiginél messzebbmenő és hatályosabb rendelkezések érvényesítésére kell gondolni. Amikor az ennek kapcsán szükségessé váló intézkedések lehetőségeit számbavesszük, megfelelő figyelmet kell fordítanunk a közvéleménynek arra a — jogi szabályaival egyébként összhangban nem álló — felfogására, mely a könyvek vezetésére kötelezettnek csak a bejegyzett kereskedőt tekinti. Ez a kereskedelmi és iparoskörökben általánosuknak tekinthető felfogás figyelmen kívül hagyja kereskedelmi jogunknak azt az elemi szabályát, mely a bejegyzett és a bejegyzésre kötelezett kereskedő között disztingvál és nem veszi számba, hogy ez az utóbbi kategória abban az esetben is. ha cégbejegyzési kötelezettségének eleget nem lelt, könyvekéi vezetni tartozik. Minthogy a köz-