Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám - A Nemzeti Bank árjegyzése. Fizetési korlátozások

160 KERESKEDELMI JOG 10. SZ. SZEMLE Változások a legfelsőbb bírói karban. A törvényos korhatár elérte után Osvald István, a Kúria elnöke és Degré Miklós, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke nyugalomba vonultak és a eglfelsőbb bíróságoktól már el is búcsúztak. Ügy Osvald István, mint Degré Miklós nemcsak gyakorlati jogászok és mint ilyenek voltak legfelsőbb bíróságaink díszei, hanem mint elméleti jogászok is az elsők között foglalnak helyet. — Osvald István, a Magyar Jogászegylet elnöke, Degré Miklós pedig az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottság elnöke és természetes, hogy e tisztségeket a magyar jogászság érdekében továbbra is meg fogják tartani. A búcsúzás úgy a Kúrián, mint az ítélőtáblán díszes külsőségek között ment végbe, amennyiben a távozó elnököket Lázár Andor igazságügyi miniszter személyesen búcsúztatta és ez alkalommal átnyújtotta nekik a Kormányzó úr őfőméltósága által nekik adományozott legmagasabb kitüntetést, az I. osztályú érdemkeresztet. A nyugalomba vonult elnökök helyére a kormányzó Töreky Géza dr. m. kir. titkos tanácsost a Kúria másodelnökét, a m. kir. Kúria elnökévé; Láng-Miticzky Ehiő dr.-t a szegedi kir. ítélőtábla elnökét, a budapesti ítélőtábla elnökévé; Hutás József kúriai tanácselnököt pedig a m. kir. Kúria másodelnökévé nevezte ki. Vladár Gábor m. kir. titkos tanácsos. A magyar jogászvilág őszinte örömmel fogadta a hirt, hogy a kormányzó Vladár Gábor kúriai tanácselnököt, az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő-osztályának vezetőjét, m. kir. titkos tanácsosi címmel tüntette ki. — Vladár Gábor évek hosszú sora óta végzi felelősségteljes nagy munkáját az Igazsággügyminisztériumban. Ma, amikor valóságos áradatában úszunk a sürün egymásután változó, legkülönfélébb jellegű törvényeknek és kormányrendeleteknek, — hatványozott felelősség hárul a törvényelőkészítő-osztályra. Ezzel a kitüntetéssel tehát a nagy jelentőségű és terhes feladatkör kitűnő elvégzése nyerte el legnagyobb elismerését. A Sichermann Bernát-alap pályázatának eredménye. Már szeptemberi számunkban közöltük, hogy mely jeligés munkák nyerték meg a Magyar Jogászegylet Sichermann-pályázatának első három díját. A pályázat tárgya „A devizakorlátozások magánjoga" volt és a díjkiírás sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 7 pályamű érkezett be, amelyek közül, mint abszolút tudományos értékkel rendelkező művet, az első hármat a bírálóbizottság díjazásban, a negyediket pedig dicsérő elismerésben részesítette. A jeligés levelek felbontása és a pályadíj eredményének kihirdetése lapunkat is örömmel és büszkeséggel töltötte el, mert mindhárom pályadíjnyertes mű szerzői lapunk munkatársai közé tartoznak és így a mi munkatársi gárdánk sikerét a mi sikerünknek is könyvelhetjük el. Az első díjat a „Vándor" jeligéjű művel Weltner Andor nyerte. Sikerének értékét két körülmény emeli: az egyik fiatal kora, a másik pedig az, hogy ő az egyetlen, aki nem társszerzővel, hanem egyedül végezte el ezt az óriási munkát. Weltner Andor Szladits professzor tanítványa, hosszú ideig szemináriumi munkatársa is volt és kiváló magánjogi képzettsége szerezte meg a pályázat során is neki a sikert. Az első díjat azzal érdemelte ki, hogy a legalaposabban dolgozta ki a kérdés elméleti és dogmatikai részét. A devizakorlátozások válságjogi és rendkívüli jogszabályait a magánjog klasszikus rendlszerébe igyekezett beleilleszteni és a devizatechnikai részletkérdések ismertetése helyett elsősorban az anyag jogdogmatikai és tudományos feldolgozására helyez le a súlyt. A második díj nyertesei Vági József és Keszthelyi Nándor az ,,Uj utak" jeligéjű művel. Őket sem kell lapunk olvasóközönségének bemutatni: V ági József a legnagyobb tételes tudású ügyvédek közé tartozik, Keszthelyi Nándor pedig mint Kuncz professzor tanítványa a hiteljog terén fejtett ki eddig is eredményes munkásságot. Az ő munkájuk a témát gyakorlati oldaláról fogja meg, ez a mű adja a legteljesebb joganyagot; a két szerző a modern témát elsősorban a gyakorlat embere számára kívánta feldolgozni. A harmadik díj nyertesei az „Igazság és világosság" jeligéjű mű szerzői: Goldbergey József és Szántó Imre. Az ő művük nem annyira terjedelmességével, mint eredetiségével tűnik ki és gyakorlatilag szintén kitűnően lesz használható. A dicséretet nyert „Parerga" jeligéjű mű szerzője a jeligés levél felbontását nem kívánta. A magunk részéről örömmel regisztráljuk ezt a kitűnő eredményt, a díjnyerteseknek szívből gratulálunk és további pályafutásukhoz sok szerencsét kívánunk. Tekintettel arra, hogy a devizajog a legfontosabb gyakorlati problémák egész sorát veti fel, jelen számunkban mindhárom díjnyertes műből közlünk egy-egy érdekes kérdést tárgyaló részletet. Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában a legnagyobb melegséggel emlékeztünk meg arról az örvendetes eseményről, hogy kiváló munkatársunk és őszinte jóbarátunk dr. Bálás P. Elemér a szegedi Ferenc József tudományegyetemen nyilvános rendes tanár lett. E megemlékezésben felemlítettük Nizsalovszky Endre professzor úr továbbá főszerkesztőnk nevét is, mint akik szintén az 'igazságügyminisztériumban betöltött kodifikációs területüket cserélték fel a professzori hivatással, anélkül, hogy a törvényelőkészítésben való részvételüket megszakították volna. Minthogy arról értesültünk, hogy dr. Tury Sándor Kornél szegedi egy. ny. r. tanár úr tendenciát vélt felfedezni abban, hogy az ő neve ebből a felsorolásból kimaradt, a legnagyobb készséggel jelentjük ki, amit különbem egészen természetesnek tartunk, hogy ilyen tendencia tőlünk a legtávolabb állott, mert hiszen nemcsak mi, hanem lapunk minden olvasója és az egész magyar jogászközönség nagyon jól tudja, hogy Tury Sándor Kornél professzor úr a m. kir. igazságügymintisztérium törvényelőkészítő osztályában odaadó és a legfelsőbb helyen is méltatott munkásságot fejtett ki; mint professzor a kereskedelmi jog és általában a jogtudomány kiváló művelője, aki nagy tapasztalatait és tudását éppen olyan készségesen bocsátja most is a törvényelőkészítés szolgálatára mint azelőtt.