Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 10. szám - Kereskedelmi könyvvezetés jogi problémái
KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Pannónia ucca 9. szám Telefon: 1-271 65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincnegyedik évi. 10. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 november 1 A kereskedelmi könyvvezetés jogi problémái Irta: dr. Haüa Aurél államtitkár. A több mint hat évtizedes múltra visszatekintő Kereskedelmi Törvényünk tekintetében nem egyszer vetődött fel az elmúlt évek folyamán az a kérdés, hogy azokra a jelentős változásokra tekintettel, amelyek e törvény hatálybalépése óta végbementek, az eltérő viszonyok nem tennék-e szükségessé e joganyag korszerű reformját. A jogászi közvélemény — úgy látjuk — mégis arra felé hajlik, hogy K. T.-ünk a maga egészében helyesen felépített rendszerével nem szorul gyökeres reformra. A mutatkozó hézagokat rendszerint az életviszonyok változásait mindig szem előtt tartó birói gyakorlat tölti ki és teszi e joganyagot kellően rugalmassá. A fejlődés útja eddig is az volt, hogy egyes fontosabb kérdések — üzletátruházási törvény, szolgálati jogviszony, korlátolt felelősségű társaság, stb. — K. T.-ünket kiegészítő törvényekben nyertek megoldást. A reformkívánságok újabban is a K. T. egyes önálló zárt részeit érintik. így nyer aktualitást a részvénytársasági és szövetkezeti jog reformja, amelynek életrehívása tekintetében illetékes helyről történtek figyelemreméltó kezdeményezések. E gondolatmenet alapján kívánjuk a következőkben a K. T. rendelkezésének egyik elvi és gyakorlati szempontból egyaránt fontos csoportját: a kereskedelmi könyvvezetés jogi szabályozására vonatkozó rendelkezéseket közelebbről szemügyre venni és megkísérelni annak megállapítását, hogy a jelenlegi szabályozás hiányosságai, mely vonatkozásban érezhetők és ezek számbavételével mi lehetne a reform útja. E kérdés megválaszolásánál a következő problémák közelebbi szemügyrevételét tartjuk szükségesnek: a) kik, b) hogyan, c) milyen könyveket kötelesek vehetni. E kérdések megválaszolásával kapcsolatban ki kell terjeszkednünk annak megállapítására is, hogy a könyvvezetési kötelezettség teljesítése a gyakorlatban hogyan alakult. Miképpen mentek át ezek a vonatkozó jogszabályok az életbe és mennyiben bizonyultak az itt érvényben lévő szankciók hatályosaknak. I. A könyvvezetés a K. T. rendelkezéseihez képest kötelessége minden kereskedőnek. E jogelv kimondásával törvényünk a gazdasági közfelfogásban élénken élő gondolatot juttatott kifejezésre. Valóban a könyvvezetés joggal nevezehető a kereskedő lelkiismeretének, a tevékenységével kapcsolatos üzleti eseményeknek ez a tükre, üzletvitelének rendszeressége és megszervezettsége ebben jut kifejezésre. A könyvvezetési kötelezettség általános szabálya alól a törvény 5. §-a állapítja meg azokat a kivételeket, amelyeknél a kereskedelmi könyvekre vonatkozó rendelkezések nem nyernek alkalmazást. E kategóriákba tartoznak — minden feltétel nélkül — a kufárok és a házalók, míg a zsibárusok, korcsmárosok, közönséges fuvarosok, hajósok és más iparosok csak annyiban kötelesek könyvet vezetni, amennyiben üzletük a kisipar körét meghaladja. A törvény e szakaszában az „iparosokra" vonatkozó rendelkezés iparjogi értelemben általánosabb érvényű, nemcsak a kézművesekre, hanem a kereskedőkre is értendő. Ehhez képest a fennálló jogállapot szerint iparos és kereskedő a K. T. negyedik címében körülírt könyvvezetési kötelezettségnek csak abban az .esetben köteles eleget tenni, amennyiben üzlete a kisipar körét meghaladja. Az itt vázolt jogi helyzet tekintetében az a két kérdés érdemel figyelmet, vájjon magának a szabályozásnak a módja helyesnek bizonyult-e és annak gyakorlati alkalmazásánál mutatkoznak-e aggályos jelenségek. Utóbbi vonatkozásban meg kell állapítanunk, amint arra a következőkben még közelebbről is rámutatni kívánunk, hogy ma nálunk a