Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Megjegyzések az 1937. XXI. törvénycikkhez

KEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT S*erk«rt.>»*r é* kiadohrrmtal; BUDAPEST V., Pannónia-ucca 9. szám <•< Telefon : 1—271-60 ALAPÍTOTTA néhai G RE CSAK KÁROLY m. ÜT. iga 7S> gügprt in i gzter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyihr. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel e?yütt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincnegyedik évi 9. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 október 1 Megjegyzések az 1937. XXI. törvénycikkhez Irta: Dr. Schwartz Tibor. kir. ítélőtáblai bíró. A szolgálati jogviszonyok törvényes szabályozását illetőleg mindezideig nélkülöznünk kell az egységes kódexet. Mint fő írott jogforrásként szerepelnek a több mint harmincéves 11884 XVII. t.-c.i ipartörvény egyes rendelkezései, valamint az 1910 1920 M E. sz. rendelet, mely az alkalmazottaknak egy szűkebb kategóriájának éspedig a kereskedősegédeknek és az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyait tárgyalja, helyesebben mondva érinti. Tekintettel azonban ez utóbbi rendelet hézagos voltára, nyugodtan mondhatjuk, hogy a szolgálni jogviszonyok egyes vitás kérdéseinél lényegileg fő és alapvető jogforrásként szerepel a kristálytiszta és egy ségesnek mondható bírói gyakorlat, mely a m. kir. Kúria EL sz tanácsának határozataiban van lefektetve. Megjegyzendő, hogy egy es ad hoc kibocsátott rendeletek, így pl. a' 4600 1933. sz. M. E. rendelet is érint egyes szolgálati jogviszonyokat, azonban az itt lefektetett rendelkezések inkább ú. n. válságjogi természetűek. Figyelemreméltó, hogy aa alkalmazottak nyugdíjjogviszonyaira vonatkozólag, mely pedig az egyéb szolgálati jogviszonyokkal a legszorosabb összefüggésben áh\ írott jogforrásunk egyáltalában nincsen, egvik legújabb rendelet (4700 19331 annak 10." §-ában foglalkozik ugyan néhány alapvető kérdéssel a nyugdíj-magánjogot illetőleg, azonban nem általános érvényű joghatállyal, hanem ez esetben is válságjogi szempontból, a Phönixbiztosító r-t. volt és jelenlegi alkalmazottaira vonatkozólag. Messze menne és jelen cikk keretét is meghaladná annak a kérdésnek részletes taglalása, hogy itt volna-e már az ideje annak, hogy az egységes munkajogi kódex megalkot tassék. A problémát szerény véleméHa annak pusztán jogi vonatkozásait tekintjük, úgy a felelet csak igenleges lehet, mert hiszen a kialakult bírói gyakorlat bőséges és kimerítő anyagot szolgáltat a törvényhozó részére és a felmerült esetek útmutatóul szolgálhatnak atekintetben is. hogy mennyiben mutatkozik szükségesnek már méltányossági szempontból is nivellálni az 1910 1920 M E. rendelet egyes intézkedéseit, — (pl. különösen a végkielégítéshez való jogot). — tekintettel a különböző munkavállalói kategóriákra Viszont azonban, ha a kérdés jogpolitikai és közgazdasági vonatkozásait nézzük, úgy figyelem fordítandó arra. hogy a nemzetgazdasági helyzet kiegyensúlyozottság és stabilitás szempontjából tekinthető-e olyannak, mely mellett a bizonyos mértékben ellentétes érdekű munkaadói és munkavállalói kategóriák jogviszonyai közmegelégedést keltőén rendezhetők. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy a szolgálati jogviszonyok rendezésénél a szoros értelemben vett jogi kérdések mellett rendkívül nagy szerepük van a szociális vonatkozásoknak is. Az 1937. évi XXI. t.-c. is a szolgálati jogviszonyokkal kapcsolatos egyes szociális és közgazdasági vonatkozású kérdések szabályozását vette tervbe. Maga a törvény már most, annak címe szerint. ..a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásárólu szól. Az egyöntetűség szempontjából talán helysebb lett volna a címben is a ..munkaviszony" kitétel helyett, a ..szolgálati" viszonvt használni. e^vrészt ugvanis az 1910 1920 M. E. rendelet is a szolgálati viszony kifejezését használja, másrészt az ismertetendő törvény 1- §-a is annak hatálva szempontjából a „szolgálati viszonyt" emeli ki. mi helyes is. mert a súlypont nem általában a munkaviszonyon, hanem a szolgálati jogviszonyon van. A törvény 1. §-a kimondja, hogy: ..a jelen törvény hatálva a 2. §-ban említett kivételektől eltekintve — kiterjed a