Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 8. szám - Az 1936. év hiteljogi gyakorlata

132 KERESKEDELMI JOG 8. sz. dás nem teszi lehetővé a szerzői joghoz fűződő személyiségi jogok érvényesítését, amelyek az 1931:XXIV. tc. 6/a. cikke értelmében, de a kir. Kúria gyakorlata szerint is átruházhatatlanok. Már pedig a Szjt. 23. §-ában a szerző részére fenntartott az a jog, hogy a nevét a művön feltüntethesse, személyiségi jog, amelyről a szerző joghatályosan még részben sem mondhat le, mégpedig olymódon sem, hogy más nevének szerzőtársként való feltüntetését megengedi, ha pedig lemondott, abból jogok a bíróság előtt nemcsak a szerzővel, de harmadik személlyel szemben sem érvényesíthetők. Következéskép a felperes azért, mert az alperes az általa gyártott gramolónlemezeken, illetve az azokat hirdető árzegyzékekben a szöveges zeneművek szövegének szerzőtársaként fel nem tüntette, keresettel fel nem léphet és a fellebbezési bíróságnak a kereset ezen részét elutasító döntése helyes. II. Az irányadó tényállás szerint a felperes a „Csúnya leány" és „Ez a villa eladó" című zenés beszélő mozgófényképek kötetlen (prózai) részének szerzője, azt is kell tehát vizsgálni, hogy a nemcsak a szöveges zeneműveknek, hanem magának a mozgófényképeknek címét is feltüntető alperesi árjegyzékbeli hirdetés nem sérti-e a felperesnek, mint a mozgófényképészeti művek kötetlen része szerzőjének a Szjt. 23. §-ába ütköző személyiségi jogát annak folytán, hogy a hirdetésekben a neve nincs feltüntetve. Az irányadó tényállás szerint az alperes az árjegyzékekben a lemezeket a következő, illetve a címeknek megfelelően módosuló szöveggel hirdette: A csúnya leány hangosfilmből: Madonnatangó, Márkus-Harmath. A Szjt. 23. §-a szerint, ha a szerző nevét a művön akarata ellenére nem jelölik meg, az szerzői jogi bitorlás. Ezt a rendelkezést természetszerűen alkalmazni kell abban az esetbeni is, ha a művet hirdetik, a hirdetésre is. A jelen esetben azonban a fentelőadott tényállás szerint maga a mozgófényképészeti mű nem hirdettetett, hanem csupán a Szjt. 1. §-ának 3. bekezdése értelmében önálló alkotássá is minősülő szöveges zeneművek és maga a .mozgófényképészeti mű megemlítése csak azzal a célzattal történt, hogy utalás legyen arra, hogy a zenemű hol fordúl elő, és a hirdetés a felperesnek a szóbanforgó szerzői jogát azért sem sértheti, mert a hirdetésnek nyilvánvalóan nem lehet olyan értelmet tulajdonítani, hogy az abban megjelölt M. H., illetve Gy. H. magának a mozgófényképészeti műnek szerzői lennének, a szövegből félre nem érthetően kitűnik ugyanis, hogy azok a hirdetett szöveges zenemű szerzői gyanánt vannak feltüntve. A fellebbezési bíróság tehát azáltal, hogy a felperesnek erre a tényállásra alapított kártérítési igényét is elutasította, szintén nem sértett jogszabályt. III. Végül figyelemmel arra, hogy a szöveges zeneművek gramofonlemezre felvételének alapjáúl a kiadótól kapott kézírat szolgált, amelv a felperest szerzőtársként nem tüntette fel s nincs bizonyítva, hogy az alperes tudott a felperesnek A budapesti kereskedelmi és iparkamara 38. sorsz. átirata igazolja, hogy a vevőközönség a felperes által forgalomba hozott cérnát gyakran angol cérnaként kéri. Az pedig nem vitás, hogy az A) alatt csomagolópapír és címkével ellátott áruról a forgalomban a felperes vállalatát ismerik fel. Ha tehát a Cable Laid Thread felíratnak és köralakú zöld és fehér cimkék B) alatti alperesi mintája alkalmas a vevőközönségben vagy annak egy részében azt a hitet kelteni, hogy az alperesi áru a felperes vállalatától származik, a felperesnek e megtévesztő használat abbanhagyására irányuló kereseti joga fennáll. A megtévesztés lehetőségét vizsgálva: Az alperes B) alatti csomagolópapírja és címkéjének kiállítása a felperesével kétségtelenül azonos összbenyomású. A Cable Laid Thread felírat elhelyezése, alakja, a betűk nagysága, a cimke alkalmazásának, nagyságának, köralakjának, alapszínének azonossága, rajzának azonos grafikai hatása pedig a felperesi és az alperesi csomagolás összbenyomásának olyan hatásos tényezője, amely ezt a jelentőségét a csomagolópapír alapszínének, ábrái elrendezésének további fennmaradása mellett, az „Angel" felírás kihagyása és a gyárépület képének megváltoztatása esetén sem veszti el. Ekként habár az árunak idegen nyelvű megjelölésétől, a cimke szokásos alkalmazásától az alperes nem is tiltható el, ezeket az előrebocsátottaknál fogva akként, oly kiállításban köteles használni, hogy azok összbenyomása a felperes korábbi A) alatti csomagolópapírjának és címkéjének kiállításától a szokásos figyelem mellett eltérjen. Ez alapon a m. kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének erészében a rendelkező rész szerint helyt adott. A kártérítési követelés elutasítása miatt támasztott felperesi felülvizsgálati panasz azonban alaptalan, mert a kifogásolt alperesi csomagolás által az alperesnek esetleg okozott kár, mint egyéni érdeksérelem megtérítéséhez való felperesi jog — a közérdekű abbanhagyási kereset fennmaradása mellett is — elenyészett azért, mert a felperes az alperesnek ezt a cselekményét — habár tudta — éveken át elnézte. Nem tekintve tehát arra, hogy a kereset beadását megelőző hat hónap előtt felmerült károk megtérítésére vonatkozó kereseti jog folytatólagos cselekmény esetében is (Kúria P. IV. 202/1937. sz.) a Tvt. 37. §. értemében elévülés folytán megszűnt: a felelbbezési bíróság törvényszerűen döntött akkor, amidőn a felperest vagyoni és nem vagyoni kártérítésre irányuló keresetével a keresetet megelőző hat hónapi időre is elutasította, az ő társszerzői minőségének megállapítása tárgyában a versszöveg szerzőjével kötött szerződéséről — helyes indokokból utasította el a fellebbezési bíróság a felperest arra a tényállásra alapított kártérítési követelésével is, hogy az alperes őt a Szerzők mechanikai jogait védő r.-t.nál, illetve a Magyar Rádió r.-t.-nál a perbeli szöveges zeneművek tekintetében a szerzőtársként bejelenteni elmulasztotta. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)