Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 8. szám - Az 1936. év hiteljogi gyakorlata
8. sz. KERESKEDELMI JOG 129 ható, csak akkor, ha ez a rejtett tartalékolás a jog által meg nem engedett, vagy a jó erkölcsökbe ütköző célt szolgál. Ennek megállapítására azonban nem alkalmas az, ha a rejtett tartalékolás az osztalék mennyiségére, esetleg a részvények árfolyamának értékére befolyást gyakorol. A felperesnek arra irányuló bizonyítási indítványa, hogy az alperes .az általa kibocsátott záloglevelekből mennyit szerzett vissza, hogy mily nyereséget szerzett ezáltal és a záloglevél-kibocsátó intézeteknek visszaszolgáltatott záloglevelek megszerzési költsége és az azok által reá visszaengedményezett jelzálogos követelések közötti különbözetből és ebből mily összegű rejtett tartalékra tett szert, a fellebbezési bíróság vonatkozó helyes indokolása szerint az üzletkezelésnek a felperest, mint az alaptöke egytized részét nem képviselő részvényest meg nem illető megvizsgálását jelentené s így az erre vonatkozó bizonyítás mellőzése jogszabályt nem sért. Szövetkezet 99. Az alapszabályok 18. §-ának az az intézkedése, amely a közgyűlés tárgysorozatába felveendő indítvány megtételének jogát csak a tagok Vi0 részének, tehát csak a szervezett kisebbségnek adja meg, fogalmi ellentétben állana a tagnak azzal a jogosultságával, hogy mint a K. T. 237. és 252. §-a szerint a szövetkezet vagyonában érdekeltnek a szövetkezet ügyeiben legalább is hozzászólási és ellenőrzési lehetőséggel kell bírnia. (P. K. IV. 1111/1937. sz. a. 1937 hó július 1-én.) Biztosítás 100. Ha a biztosító éveken át elfogadta az életbiztosítási dijak késedelmes fizetését, akkor az utolsó díjrészlet elmaradása nem eredményezi a biztosítás megszűntét. (Pr. IV. 1111/1937. sz. a. 1937 július hó 1-én.) Annak a kérdésnek az elbirálásánál, hogy valóban megtörtént-e a díjfizetésnél a vitatott mulasztás — figyelembe kell venni mindazokat a körülményeket, amelyek a teljesítésiben való késedelem alól, az általános szabályok szerint mentesítenek; mert az életbiztosítási szerződés hatályának megszűnése nem az esedékesség idején való nem fizetés egyszerű tényéhez, hanem a díjfizetéssel adós biztosított terhére beszámítható késedelemnek fennforgásához fűződik; az a körülmény tehát, hogy a mindenkori, esetben szóbanlevő díjfizetés a kötvény szerinti esedékesség idején meg nem történt, nem vonja maga után a biztosítási szerződésnek ebben .az időpontban való megszűnését olyan esetben, ha valamely olyan körülmény forog fenn, amely a szerződő felet a teljesítésben való késedelem következményei alól az általános szabályok szerint mentesíti. Ilyen körülmény az adott esetben kétségtelenül az is, ha az ügyiéti felek az egymásközött való, állandóan és az egyes esedékességeik alkalmával kivétel nélkül gyakorolt eljárás folytán a díjrészletek lejáratát illetően hallgatólagosan, a1 kötvényi— —J_X:I— ™„^T,„*/;„„^.^tfAJ eltérő, külön megA biztosítási kötvény tartalma szerint az évi biztosítási díjak negyedévenkénti előzetes részletekben voltak fizetendők. Nem vitás, hogy az 1934. évi május hó 16. napján kiállított 1,500.628/2. számú biztosítási kötvény szerint 1934. évi április hó 15. napjától fizetendő ezek a negyedéves díjrészletek a (biztosított elhalálozását (1936 május 20.) megelőzően utoljára (1936 április 15.) esedékes negyedévi díjrészletnek kivételével — amely egyáltalán ki nem fizettetett — hiánytalanul meg lettek fizetve; de nem vitás az sem, hogy ezek a díjrészletek ,a két évig tartott egész biztosítási időtartam alatt egyetlenegy esetben sem fizettettek ki a kötvény Szerint való esedékességük idején. A szóbanlevő negyedéves díjrészletek a perbeli kötvény kiállításától kezdve kivétel nélkül, minden esetben a törvény szerinti esedékességeket követő lA/2—3 hónap közötti időben fizettettek be az alperes biztosítóhoz, és utóbbi a1 kötvény szerinti esedékességeket 1—2 hónappal követően hívta fel a kölcsönösen biztosítottakat a díjfizetésre, még 30 napi halasztást is adva erre nekik. A díjfizetés az ő hozzájárulásával történt ilyen módja miatt az alperes a (biztosítási szerződést a biztosított esemény bekövetkeztéig sohasem tekintette megszűntnek és a1 díjakat minden esetben kifogás nélkül elfogadta. A díjfizetés tekintetében az ügyleti felek között kialakult ez az állandó gyakorlat kétségtelenül módosítólag hatott a díjfizetés időpontjának a biztosítási kötvényben eredetileg foglalt kikötésre; mert az alperes biztosító az eredeti kötvényfeltételek értelmében negyedévenkénti előlegesen fizetendő díjrészleteknek kifizetésére a perbeli biztosítási kötvény egész két évi időtartama alatt állandóan olyan hosszabb időre szóló halasztásokat adott, hogy lényegében az eredetileg előzetesen fizetendő díjrészletek a hallgatólagos megállapodás folytán utólagosan fizetendőkké váltak. Azt sem állította az egész per során az alperes, hogy az 1936. évi április hó 15-iki utolsó elmulasztott díjrészletet illetően a biztosítottal szemben az eddig követett kétéves gyakorlat folytatása ellen tiltakozott vagy attól eltérni kívánt volna, amit különben a létrejött hallgatólagos megállapodásnál fogva, ennyi idő multán már egyoldalúan megtenni nem is volt jogosult; hanem ezzel szemben csak azt vitatta (az alperes) úgy már az eljárás eddigi folyamán, mint felülvizsgálati kérelmében is, hogy a lefolyt idő rövid voltánál fogva — szerinte — rendszeres szokás kialakulásáról, és ezen az alapon hallgatólagos új megállapodásról a díjrészletek lejárati időpontját illetően beszélni, a fennforgó esetben nem lehet. Alperesnek ez az ellenvetése azonban nem helytálló; mert tekintettel arra, hogy ez ai gyakorlat a perbeli biztosítás kezdetétől annak két éven át tartott egész időtartama alatt 8 ízben megismétlődött negyedévi díjrészlefizetéseknél kivétel nélkül, következetesen és az alperesnek minden ellenvetése nélkül, sőt az ismételten megtett fizetési felihivásaiban és még ezzel kapcsolatban adott halasztásokban megnyilvánult hozzájárulásával történt — a kir. Kúria megítélése szerint: a fentkiemelt hallgatólagos megállapodás az ügyleti felek között a fennforgó esetben minden kétségen felül megtörténtnek tekintendő. Ilyen tényállás és jogi álláspont mellett az adott esetben a biztosítottakat az utolsó negyedévi díjrészletnek a biztosítási kötvény szerint való le-