Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7. szám - Internationales Wettbewerbsrecht

KERESKEDELMI JOG 113 lennie és hogy az utóbbinak is meg kell felelnie a K. T. 199. §-ának. kötelezőleg előírja az alperes alapszabályainak a 39. §-a is. mert a bevételek és kiadások összeállítása az ű. n. eredrnénvkimutatást jelenti és az alapszabályok 39. §-a úgy ennek mint a mérleg elkészítésének is a K. T. 199. §-ának és a kereskedői alapelveknek megfelelő elkészítését rendeli el. A kereskedelmi alapelvek is azt követelik meg, hogy a kettős könyvvitel szabályainak megfelelő eredménykimutatás is készüljön. másrészt a bevételek és kiadások egyszerű összeállítása csak egyik része a zárszámadásukat előkészítő tevékenységnek és ha az alapszabályok csak ezt emelik ki a többi közül, akkor kétségtelenül nem azt akarják kifejezni, hogy az előkészítő munka egvrés/ének és magának az alperes szerint egyedül készítendő) mérlegnek ke'i a K. T. 199 §-í.nak megfelelni, mert a mérleg nem felelhet meg a K. T. 199. §-ának. ha az előkészítő tevékenység annak meg nem felelő és így més az összes előkészítő tevékenység felemlítése is csak céltalan ismétlés lenne, viszont az azok csak egy részének kiemelése még egyenesen ellentmondó is. Az alapszabályok 39. §-ában említett bevételek és kiadások összeállítása tehát nem vonatkozhaiik csak a mérlegelukészito munkákra, hanem az eredménykimutatásra. Nem felel meg tehát az eredménykimutatásra is kötelező K. T. 199. §-ának az alperesnek az a számadása, mely a bevételeket a kiadások egy részével már csökkentett összegében állítja szembe az általános kiadások tételeivel és így sem a bevételekről, sem az elleplezett kiadásokról nem nyújt semmiféle felvilágosítást. Alaptalanul hozza fel az alperes azt, hogy más bányavállalatok is így készítik el eredménykimutatásukat, mert a törvénynek a fentiekben kifejtett helyes értelmezésével szemben netán ellentétes üzleti gyakorlat figyelembe nem jöhet. Az alperes eredménykimutatása tehát a kifejtettek szerint úgy a törvénybe, mind az alperes saját alapszabályaiba is ütközik. A zárószámadásokat megállapító, valamint az azokkal szenes kapcsolatban álló további megtámadott közgyűlési határozatok tehát megsemmisítendők. A felperes felülvizsgálati kérelme ezért alapos, aminek folytán a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság végítéletét a rendelkező rész értelmében megváltoztatta. P. VI. SS6?. 1936 16. szám alatt a Budapesti Királyi ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja s felperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy alperesnek fellebbezési eljárási költséget megfizessen. Indokok: Felperes fellebbezésében az elsőbírői Ítéletnek csupán azt a döntését támadja, mely szerint az ilykép felállított eredményszámla a törvényes követelményeknek nem megfelelő. Bár nem helytálló alperes az a védekezése, hogy a K. T. 199. §-a értelmében eredményszámlát adni egyáltalán nem köteles, mert éppen a részvénytársaság formájában működő vállalatok gyakorlatából fejlődött ki az a bírói gyakorlat, mely a nyilvános számadás keretében az eredményszámlát is megköveteli. A K. T. 199. §-a azonban az eredményszámla tartalma tekintetében mitsem ír elő és e részben határozott gyakorlat sem fejlődött abban az irányban, hogy az elért nyereséget vagy veszteséget külön-külön kell tételenként kimutatni. E tekintetben alperes alapszabályai sem tartalmaznak kifejezett rendelkezést. A vállalat érdekeinek korlátai közt kétségtelenül kívánatos volna, hogy az úgynevezett nyereség- és veszteségszámlában — amely a mérlegnek kiegészítő része és a valódiság kérdésében a mérleggel azonos elbírálás alá esik — a kiadások egy része a bevételből előre le ne vonassék. A részvénytársaságok gyakorlatában azonban ezzel a kívánalommal szemben nem ritka, hogy csupán az általános, igazgatási ügyviteli kiadásokat tüntetik fel a terhek oldalán, az egyes számláknál ellenben nettó eredmény-kimutatást alkalmaznak és a külön kiadásokat az egy es számlák keretén belül levonják a bevételekből és csak az így fenmaradó egyenleget tünteti fel a számla jövedelmi oldalán. Ha ez a tiszta eredménykimutatás, amelyet az alperes is alkalmazott, mérlegjogi szempontból nem is tesz minden kívánalomnak eleget, törvénybe nem ütközik és a mérleg helyességét megállapító közgyűlési határozat megsemmisítésének oka nem lehet. Korlátolt felelősségű társaság 85. Nincsen akadálya annak, hogy a társaság (k. f. t.) a bejegyzése előtt eljárt személyek tényét utólagos jóváhagyással magára kötelezőnek fogadja el. az azok által kötött ügyleteket számadásaiba felvegye és ennek folytán számadásait olyan naptól kezdje, amely még a létrejötténfk előtti időre esik. • P. K. IV. 5427 1936. sz. a. 1937 áprüis 28-án.) TÍNZte^óiíteleii verseny 86. Üzleti záróra áthágása az ajtó előtt elhelyezett automataszerkezettel. P IV. 196 1937. sz. a. 1937 márc. 4-én.) Az üzleti zárórára vonatkozó jogszabályok a rendészeti, közigazgatási szabályokon kívül törvényes versenytilalmat létesítenek minden kerskedelmi és ipari vállalatra nézve. Árunak a zárórán túl nyilt üzlettel bíró kereskedők részéről bármily módon való forgalomba hozatala tehát, mint a rendelet által célbavett versenytilalomnak üzleti verseny céljából való megszegése arra való tekintet nélkül meg nem engedett versenycselekmény, hogy az megvalósíija-e a rendelet szerint kihágásnak minősített tényállást. '•' . r. • "" is DREHER BAKSÖR