Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7. szám - Az angol bírói gyakorlatból

108 KERESKEDELMI JOG 7. sz. SZEMLE Az angol bírói gyakorlatból. Sturtcvant Engineering Co. Ltd. W. Sturtevant Mill. Co. of U. S. A. Ltd. (The Solicitor's Journal 1936 XI. 28-i sz. 953. o.) Tényállás: Egy Mower nevű kereskedő, felperes jogelődje, 1886-ban gépkereskedést alapított Angliában. A vállalatát „Sturtevant Engineering Co." (magyarul Sturtevant gépeke t eladó társaság) név alatt vétette fel a cégjegyzékbe tekintettel arra, hogy bizonyos fajtájú szellőztető és fujtató (rosta-) berendezéseket (melyeket ő vezetett be az angol piacon), egy Sturtevant nevű amerikai gyárostól vásárolt. A cég 1889-ben részvénytársasággá alakult át; ez a részvénytársaság szerepel felperesként a jelen perben. A bizonyítási eljárás folyamán igazolást nyert, hogy Londonban 1935-ig felperesen kívül csak egy Sturtevant nevű cég létezett, amely azonban finom fémáruk (kinaezüst stb.) gyártásával foglalkozik. Felperes Angliában jelentékeny üzleti hírnevet, összeköttetéseket és vevőközönséget („goodwill"), úgyis mint a gépkereskedelmi szakmában elismert helyet küzdött ki magának és a szakmában a Sturtevant név mint a cég és áruinak neve általános ismertségnek és jó hírnévnek örvend. Amerikában létezik egy „Sturtevant Mill. Co." nevű vállalat, mely malom- és örlőgépek és malomsziták (fújtatok) gyártásával foglalkozik. Ezzel a céggel felperes 1905-ben szerződéses "iszonyba lépett, melynek alapján tőle gépeket Angliában történendő továbbeladás céljából vásárolt. 1911-ben az angol és az amerikai cég megállapodást kötöttek, mellyel az utóbbi a tulajdonát képező és bizonyos gépek gyártására vonatkozó szabadalmaknak Európában leendő gyártási és értékesítési jogát az előbbire ruházta át, az amerikai társaság gyártási és értékesítési jogát Amerika területére korlátozva. Felperes a szabadalmak lejártáig gyártotta is a szabadalmak által védett gépeket. A szerződés 1933-ban járt le. Az alperes társaság a „Sturtevant Mill. Co. Ltd. of USA" Londonban 1935-ben jegyeztetett be a cégjegyzékbe. Mint a társaság célje: gépek gyártása Angliában mint a társaság részvénytőkéje 100 (!) angol font van bejelentve, amelynek 96 százaléka az amerikai társaság és két igazgatója tulajdonában volt. Felperes panasszal élt a bejegyzés ellen és kérte a bíróságot, tiltsa el alperest a „Sturtevant Mill. Co. Ltd. of USA" cégnév használatától. ítélet: A bíróság felperes panaszának helyt ad és eltiltja alperest a panasz tárgyává tett cégnév használatától. Az ítélet indokolásában a bíróság kimondotta, hogy felperes nevének vagy nevében előforduló valamely szónak vagy névnek használata ellen csak úgy emelhet panaszt, ha igazolja, hogy ebből részére komoly kár keletkezett vagy keletkezhetett. Bizonyítania kell azonkívül, hogy oly vagyona vagy vagyoni érdeke van, mely a kifogásolt névnek alperes által történő használata következtében veszélyeztetve lehet és hogy alperes cselekménye neki vagy már kárt okozott, vagy alkalmas arra, hogy benne azt az alapos félelmet idézze elő, miszerint ily kár bekövetkezni fog. A jelen esetben felperes magának a Sturtevant név használásának jogát az azzal együtt járó „good\vill"-lel együtt már régen megszerezte. A név használásának joga és a névhez tartozó „goodwill" pedig oly vagyon, amelynek oltalmához felperesnek feltétlenül joga van. Az alperes társaságnak a kifogásolt név alatt történt cégjegyeztetése kényszerüleg azon következtetéshez vezet, hogy ezen név használata felperesnek, (akinek neve gyakran a „Sturtevant" rövidítésben használtatik) hátrányára félrevezető tévedéseket és így elkerülhetetlen károkat fog okozni. Bár megelőzőleg több izben megtörtént, hogy postai kézbesítéseknál a kínaezüstgyáros Sturtevant céget felperes cégével összetévesztették, ilyen tévedésekből kár egyik cég részére sem keletkezett. De világos, hogy abban az esetben, ha két hasonnevű cég ugyanabban a szakmában működik, az egyiknek vagy másiknak károsodásától kell tartani, mert a félrevezető összetévesztések könnyen vevők elvesztésére vezethetnek; sőt abban az esetben, ha alperes (aránytalanul alacsony részvénytőkéje mellett) megbuknék vagy felszámolni lenne kénytelen, biztosnak tekintendő, hogy az összetévesztés felperes hitelére kényszerüleg káros hatással lenne. Alperes hivatkozott méltányossági jogszabályokra („equity"), amelyek alapján a bíróság a kérdés eldöntésénél az ő érdekeit is kénytelen figyelembe venni; erről azonban a jelen esetben nem lehet szó. Igaz ugyan, hogy abban az esetben, ha felperes az amerikai áruk hírnevét és az ebből eredő előnyöket jogtalanul élvezte volna, ily méltányossági jogszabályok alkalmazása meggondolás tárgyát képezhette volna; a jelen esetben azonban a bíróság az ilyesmire az imént említett pramisszák hiányánál fogva semmi indokot nem talált. Alperes azzal is védekezett, hogy jogosultan használja a kifogásolt cégnevet, mert ezen cégnév szövegének összetételében oly emberek neve szerepel, akik Amerikában tényleg élnek és ez tényleg Amerikában élő emberek nevének felhasználásával jött létre, akik az ottani gyártmányaik részére már goodwillt szereztek (és akikkel ő összeköttetésben áll). Ez az okoskodás azonban nem helytálló, mert a kérdés az alapon dől el, hogy valamely cégnek goodwillje azonos az egész világra vonatkozólag, hanem azon az alapon, hogy felperes a goodwillt Angliára nézve szerezte meg; a felperes által szerzett goodwill tehát Angliára vonatkozik, viszont az a goodwill, amelyet az amerikai társaság Amerikában élvez, csak Amerikára vonatkozik és nem tekinthető a (Londonban bejegyzett), alperes vagyonához tartozó goodwillnek. Alperes felhozta végül, hogy épp úgy jogosítva van saját neve alatt üzletet nyitni, mint bármely természetes személy, bár ezáltal valamely, esetleg már létező társaság hátrányára a félrevezető összetévesztés és károsodás lehetősége keletkezhetik és hogy azután jogosítva van ezen üzletét később részvénytársasággá átváltoztatni saját nevének, vagy az általa folytatott üzlet nevének a részvénytársaság cégneve szövegében történő felhasználása mellett. Tehát tőle nem vonható meg az a jog, hogy a Sturtevant nevet használja, annál kevésbé, mert a Sturtevant amerikai céggel való összetartozandósága kétségen kívül fennáll. A bíróság azonban ezt az érvelést nem fogadta el helyesnek, mert a jelen esetben nem valamely egyéni cégnek részvénytársaság alakjában való továbbviteléről van szó és azonkívül mert felperes jogainak szempontjából teljesen lényegtelen, vájjon létezik-e az amerikai