Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / Tartalommutató

VIII KERESKEDELMI JOG 1. SZ. 111. A záróratilalom egyszerű, tehát nem tervszerű áthágása — nem t. v. (Három alkalommal 1—1 önborotvapenge zárorántúli eladása — nem t. v.J. 48 112. A célbavett eredmény bekövetkezése nélkül is versenycselekmény és így a Tvt. rendelkezései alá esik az üzleti életnek mindaz a megnyilvánulása, amelynek üzleti verseny a célja. 03 113. A tényleg létező vállalat, még ha formai jogosultság nélkül működik is, mint versenyvállalat a Tvt. oltalmában csak akkor nem részesülhet, ha a vállalat tárgya vagy célja, avagy engedély nélküli működése a jó erkölcsökbe ütközik 63 114. üly vállalat, melynek tárgya a törvény által tiltott áru iorgalombahozatala, a Tvt. oltalmában nem részesíthető. 63 113 Koporsóknak uccán — árjelzéssel — kínálása — t. v 64 110. Külföldi vállalat itt elkövetett t. v.-ért itt felelősségre vonható 64 117. A cselekmény és a felelős személy kilétéről való tudomás esetén a kártérítési követelés hathónapi elévülése azon a napon kezdődik, amidőn a kár beállott; és az elévülés a mindenkori kár bekövetkeztétől folyik lüggetlenül attól, hogy a károsító cselekmény tartósan továbbra fennáll, vagy folytatólagosan ismétlődik 76 118. Állandó vásárlás esetén 6%-os vételárvisszatérítés nem képez törvénybe ütköző ajándékozást, hanem csupán ármérséklésnek tekintendő. 78 119. Könyveknek önköltségi áron alul, haszon nélkül való eladása — t. v 78 120. Versenytárs üzlethelyiségének kibérlése, ha azt a konkurrens kezdeményezi — tisztességtelen verseny .. 79 121. Szolgai utánzás megengedettsége 79 122. Abban a kérdésben, hogy az- áru a híresztelt minőségnek megfelel-e, az a döntő, hogy az árudarab is, amit a vevő a kereskedelmi forgalomban megvett, a híresztelésnek megfelel-e. Nem elég tehát a gyárban történt megvizsgálás eredménye. 100 123. Üzleti záróra áthágása az ajtó előtt elhelyezett automataszerkezettel 113 124. Ugyanazon ténybeli és jogi alapján több (41) kereskedő perbevonása a tisztességbe vagy jóhiszeműségbe nem ütközik, a joggal való visszaélésnek nem tekinthető 114 125. Az oly ingyenes juttatás, amely állandóan, rendszeresen történik, a juttatás csekély értéke esetén is elveszti a megengedett üzleti figyelmesség jellegét és tiltott ajándékozássá válik, mert az ingyenes juttatást a tisztességes üzletvitel köréből nem az adott tárgy kisebb vagy nagyobb értéke, hanem elsősorban a juttatás rendszeressége zárja ki. 114 126. Megállapítási per jogosultsága. „Túrán" és „Üjturán" elnevezések — más kísérő körülmény híjján — nem téveszthetők össze. . . .. 114 127. A Máv megtilthatja bérlőjének, hogy a versenytárs áruját (Menetrend) árusítsa 114 128. Szabadalom lejárta után a szabadalmazva volt tárgynak még szolgai utánzása sem képez — egymagában, kísérő tisztességtelen momentumok nélkül — tisztességtelen versenyt. .. .. 114 129. Egész általánosságban, tehát nem csupán saját vevői részére, bon alakjában történő készpénzmegtéritési igéret — tiltott ajándékozást képez. — Alperesként a nem versenytárs is perelhető, ha cselekménye t. v.-t képez .. .. 116 130. A zárórára vonatkozó törvényes rendelkezéseknek a versenytárs részéről való megszegése a Tvt. 1. §-ába ütközőnek csak akkor minősül, ha ez a cselekmény tervszerűen, vagyis oly körülmények között történik, amelyek alapot nyújtanak arra a következtetésre, hogy a törvénybe ütköző magatartást tanúsító versenytárs üzleti rendszerét a törvényes általános versenytilalom kijátszására alapítja 130 131. Az a versenytárs, aki hosszabb időn át ellentmondás nélkül elnézi, hogy az őt megillető megjelölést versenytársa jóhiszeműen használja, a jogok gyakorlásában megkívánt jóhiszeműség és tisztesség követelményénél fogva az eset körülményei között elvesztheti azt a jogát, hogy egyéni sérelmeit panaszolja, különösen kárát követelje. Ámde ez az elnéző magatartás olyan cselekményeknél, amelyek a jogaiban közvetlenül sértett egyéni érdeksérelmén felül általános érdekeket is érintenek, pl. amely alkalmas arra, hogy a vevőközönséget az áru eredetére, mértékadó tulajdonságaira, a vállalat személyi, üzleti vagy üzemi ténykörülményeire stb. vonatkozólag megtévessze, a cselekmény abbanhagyására irányuló kereseti jog elvesztése a cselekmény esetleges hosszabb tűrése miatt a jogaiban közvetlenül sértett versenytárssal szemben sem állhat be. 130 132. „Valódi angol szóda." — Angolnyelvű idegen cégmegjelölés használata. 130 133. A Tvt. 9. §-a vagy más külön jogszabály által nem védett árukülsőnek pontos (szolgai) utánzását önmagábanvéve nem lehet a Tvt. 1. §-a által tiltott versenycselekménynek tekinteni, hanem azt ilyenné csak a cselekménynek az üzleti tisztességbe vagy álalában a jó erkölcsökbe ütköző körülményei tehetik. 131 134. Abbahagyási kereset elutasítása a kereset kikézbesítése előtti abbanhagyás folytán 142 135. Védjeggyel szemben is helye van versenyjogi megállapítási keresetnek 143 136. Származási helynek árujegyként való feltűntetése — tisztességtelen verseny 143 137. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a kért áru helyett kellő felvilágosítás és a vevő beleegyezése nélkül más árunak kiszolgáltatása a Tvt. 1. §-ába ütközik 144 138. Nem új szerkezetnek utánképzése nem tisztességtelen verseny. 144 139. Aktorátus elbírálása csakis a tényleges helyzet alapján 183 140. Aktoriátussal csak a vállalat tényleges tulajdonosa bír 183 141. Harmadik személlyel szemben vállalt szerződéses kötelezettség megszegésében való közreműködés — t. v. — Kötbér leszállítása a P. H. T. 324. sz. elvi határozat alapján 183 142. Mosószer reklámszerű bemutatása és megismertetése, a vevőközönség által magával hozott mosószerrel fehérnemű kimosása, szárítása és vasalása a gyár „tanácsadó'" helyiségeiben — nem ajándék, hanem megengedett reklám. — Házfelügyelőnőknek az áru propagandája terén kifejtett munkájukért való megjutalmazása, esetleg sorsolás útján —• nem tisztességtelen verseny 184