Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 3. szám - A Führerprinzip és a részvénytársaságok anonimitása

48 KERESKEDELMI JOG 3. sz. szerelt és külső berendezésében is erre utaló üztetet folytató felperesek ezeknél a körülményeknél fogva lényegesen más vevőkörre támaszkodnak és üzletüknek jellege az előadott körülményeknél fogva egészen más, mint a túlnyomó részben (95%) használt ruhákkal kereskedő, üzletének fekvésénél (Kazár-u.) és külső megjelenénél fogva zsibárus jellegre utaló és az üzletnek ezt a jellegét fel is tüntető alperesé. A felek üzleti vállalatának erre az eltérő jellegére tekintettel a fellebbezési bíróság a versenytársi minőség hiánya okából az anyagi jog megsértése nélkül utasította el a felpereseket keresetükkel. 51. Nem minősíthető tisztességtelen versenynek a kereskedőnek az a cselekménye, hogy a vevők által kért, de nem felperestől származó olajárut, a vevő által hozott, de felperes védjegyével ellátott kannába öntötte és azt a vevőnek ekként szolgáltatta ki. (P. IV. 3068/1935. sz. a. 1935 nov. 29-én.) A vevőt ugyanis, aki fogyasztó, nem pedig üzleti versenytárs, a Tvt. alapján nem lehet korlátozni abban, hogy a kereskedelmi üzletben vett áruját otthon, vagy bárhol milyen tartályban tartsa; — következésképpen a Tvt. alapján nem lehet korlátozni abban sem, hogy az áru vételénél, ha a tartályt ő adja, a megvásárolt árut milyen tartályba helyezi vagy helyezteti el. A vevőnek a Tvt. alapján nem korlátozható erre a jogára és arra tekintettel, hogy alperes az idegen árut nem az általa adott kannában, hanem a vevő által hozott kannába szolgáltatta ki, alperesnek most szóbanlevő cselekménye sem a Tvt. 9., sem az 1. §-ába nem ütközik. Azt a vevőt ugyanis, aki az általa hozott védjegyes tartályba nem a tartály védjegyének megfelelő árut kért és kapott, pusztán a tartály külsejével nem lehet megtéveszteni az áru származása tekintetében. 52. Az a körülmény, hogy az alperessel szemben a titok felhasználának hiányában a Tvt. 15. §-a nem alkalmazható, még nem jelenti azt, hogy cselekménye a Tvt. egyéb rendelkezése, különösen annak 1. §-a alá sem eshetik. A Tvt. III. fejezetében felsorolt cselekvések u. i. mint a tisztességtelen versenynek büntetendő és így legsúlyosabb megnyilvánulásai (1. §. 3. bek.) mindenesetre a törvény 1. §-nak általános tilalma alá is esnek. (P. IV. 5001/1935. sz. a. 1936 január 28-án.) E fejezet 20. § -a értelmében pedig az, aki abból a célból, hogy valamely áru (szolgáltatás) kelendőségét fokozza vagy másnak üzleti közönségét elvonja, más vállalat alkalmazottjának, megbízóijának, avagy másnak ajándékot, jutalmat vagy más előnyt ad, juttat, vagy ígér avégből, hogy az illető vállalatnak üzleti vagy üzemi titkát megtudja — büntetendő cselekményt követ el akkor is, ha az üzemi vagy üzleti titkot fel nem használta. De az előbbi bekezdésben érintett cselekmény az ajándék, jutalom, vagy más előny adása vagy _ ígérése nélkül is a törvény 1. §-nak rendelkezése alá esik; mert e törvény fentemlített célja és ebből folyó helyes értelme szerint versenycselekmény az üzleti életnek mindaz a megnyilvánulása, amelynek üzleti verseny a célja. Ez pedig fennáll, ha a tettes cselekménye akár a saját, akár idegen versenyérdekek szolgálatára vagy arra irányul, hogy más vállalat üzleti érdekeit hátrányosan befolyásolja. Más vállalat üzemi vagy üzleti titkának jogellenes megtudására irányuló cselekmény, a jó erkölcsöt és az üzleti tisztességet egyaránt durván sérti. Ha tehát az ily cselekménynek üzleti verseny a céPja: a Tvt. 1. §-a alkalmazásának van helye. Szerzői jog 53. A szerzői jogról szóló 1921:LIV. t.-c. az eszmét magát nem védi, hanem csak az eszme alapján létesített szellemi alkotást. (P. I. 4708/1935. sz. a. 1936 január 23-án.) A szerzői jogi szakértőbizottság szakszerűen és kimerítően megindokolt véleményéből a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy az I. r. alperesnek a 4. sorszámú előkészítő iratához csatolt építési tervei és az annak alapján készült építészeti mű a felperes építészeti tervétől független eredeti szellemi alkotás. A szakértőbizottság véleményének helyességét nem rontaná le az sem, ha való lenne az a felperesi előadás, hogy a felperestől származik az úgy a felperesi, mint az alperesi tervben végrehajtott eszme, hogy a Szentháromság-uccai új épületrésznek összhangban kell lennie az ottani régi épülettel. A szerzői jogról szóló 1921 : LIV. t.-c. az eszmét magát nem védi, hanem csak az eszme alapján létesített szellemi alkotást. A szerzői jogi szakértőbizottság véleményéből pedig kitűnik az is, hogy a két mű ebben a részében is eltér egymástól, ami különben magukból a tervekből is megállapítható. De ha még nem ist térne el, mindkét fél csupán a meglevő épületrészt utánképezte volnn, ebből pedig szerzői jogokat származtatni nem lehet. A felperes által felülvizsgálati kérelmében újból felhozott az a körülmény pedig, hogy a világítóudvar elhelyezése és a lépcsőház megoldása egyformák a két tervben, a szakértői bizottság helyes megállapítása szerint egyrészt oly mellékes körülmények, amelyek a két terv önálló jellegét nem érintik; másrészt a megoldásnál figyelmen kívül nem hagyható adottságokból folynak. DREHER BAKSÖR Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)