Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / Tartalommutató

Birói határozatok összefoglalása 1936. évre A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának polgári döntvényei 1. 73. sz. 2. 74. sz. 3. 75. sz. 4. 76. sz. 5. 77. sz. 6. 78. sz. 7. 79. sz. 8. 80. sz. 9. 81. sz. 10. 82. sz. Oldal 12 12 12 14 14 60 60 75 109 129 Általános 11. Jogszabály ugyan, hogy az adós nem hivatkozhatik arra, hogy az a kötelmi jogviszony, amelyen az engedményezés alapul, valamely hibában szenved 77 12. A fuvarlevélfelülvizsgáló irodának fuvarlevelek felülvizsgálatára adott megbízás a fuvarozóval szemben való igények megállapításán és érvényesítésén túl egyéb, másokkal szemben fennálló igények megállapításává és érvényesítésére csak erre irányuló kétségtelen megbízása esetén terjed ki 16 13. A Pp. 18. §-a által megszabott szabályszerű eljárásában meghozott bíró díjmegállapítást tartalmazó jogerős határozat az ügyvédi költségek behajtására irányuló per bíróságának döntésénél figyelmen kívül nem hagyható . . 29 14. A m. kir. Kúriának a Pp. 413. §-a alapján kialakult gyakorlatában elfogadott jogszabály (P. H. T. 868.) szerint nemcsak az ítélettel, vagy bírói egyességgel, hanem a feleknek peren kívüli jogügyletével megállapított járadék tekintetében is kérni lehet a szolgáltatás mennyiségének és tartamának meg változtatását, ha azok a körülmények, amelyek alapján a szolgáltatás megállapíttatott, lényegesen megváltoztak 44 15. Az, hogy felperes az alperes vitatott követelésének alaptalanságát az alperes feljelentése folytán a folyamatban levő bünper során is kimutathatta volna; nem teszi a megállapítási keresletet feleslegessé '« 16. A bírói egyesség perújítás nélkül, ónálló keresettel is megtámadható, ha olyan körülmény forog fenn, amelynél fogva a bírói egyességbe foglalt jogügylet az anyagi magánjog szabályai szerint nem volt megköthető, vagy az érvényesen létrejött ügvlet később hatályát vesztette 129 17. Jogszabály, hogy a kötelezettség teljesítéseképpen tett szolgáltatást nem lehe? alaptalan gazdagodás címén visszakövetelni, ha a teljesítő tudta, hogy a szolgáltatással nem tartozik, kivéve, ha a szolgáltatást a másik féltől felismerhető kényszerhelyzetben \a."v visszakövetelési jogának fenntartásával teljesítette. — Ez a jogszabály csak joghatályos teljesítés esetére vonatkozhatik 181 18. A kényszeregyességi eljárás folyamatbalétcle előtt joghatályosan engedményezett követelés érvényesítéséhez nem szükséges annak kimondása, hogy a felperest az engedményezett követelés erejéig az engedményező kényszeregyességi adóssal szemben külön kielégítési igény illeti és az engedményezett követelés megfizetése nem tagadható meg sikerrel azon az alapon, hogy az engedményező kényszeregyességi adós az engedményezés alapjául szolgált tartozásának kényszeregyességi hányadát már kiegyenlítene 182 19. A 14.000/1933. M. E. sz rendelet 31, §-ának0"ai 2. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy nem készfizető kezsség esetében a kezest nem fosztja meg a sortartás kifogásától az, hogy a követelés behajtása végett a főadós ellen egyelőre nem lehet eljárni, azt jelenti, hogy maguk a védettséggel kapcsolatos behajtási korlátozások nem egyértelműek egyszersmind azzal, hogy a főadóssal szemben a behajtás lehetetlen. A kezes tehát a sortartás kifogását a védettség elrendelése ellenére is felhozhatja, a hitelező pedig az esetleges behajthatatlanságot valamely alkalmas módon bizonyítani köteles 129 Gazdaadósság 19a. Az úgynevezett gazdaadósokkal szemben bírói úton érvényesíthető kamat mértéke tekintetéhen a rendeletek különös jogszabályt tartalmazván, e rendeletek hatályának tartama alatt a feleknek a kamatkövetelést szabályozó esetleges eltérő megállapodásai, vagy más törvényes szabályoknak a kamatokra vonatkozó egyébként az ú. n. gazdaadósokra is kiterjedő általános rendelkezései nem érvényesülhetnek 181 Kártérítés 20. A baleseti kártérítés mértékének megállapításánál a baleset idejében élvezett jövedelem az irányadó. Ettől a szabálytól a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 65. számú polgári döntvénye annyiban enged eltérést, hogy abban az esetben, ha a balesetet szenvedőnek a szolgálati viszonyból származó jövedelme jogszabály, vagy a szolgálati szerződés rendelkezései értelmében a baleset időpontját követő időben a szolgálat kifogástalan teljesítése esetén minden más feltételtől függetlenül (automatikusan) emelkedett volna, részére ettől az időtől fogva az emelkedett jövedelem mennyiségének megfelelő járadék ítélhető meg 45 21. Egymagában a szabadalombitorlás vádja alóli felmentés nem szolgál alapul a bűnügyi zárlatból eredő kártérítési igényre; ehhez szükséges az is, hogy a zárlatot nyilvánvalóan alaptalannak, a szabadalmi védelem anyagi jog hiányának tudatában, vagy az erről való tudomásszerzésnek súlyos gondatlanságból elmulasztása melleit vették igénybe és tartották érvényben 79 22. A gyárból már kikerült és forgalomba hozott szikvizes palacknak harmadik személynél történt felrobbanásából származó balesetet pedig nem lehet a szikvízgyár üzemében bekövetkezett balesetnek tekinteni 111 23. A biztosított munkavállaló részéről, ennek üzemi balLesietébŐ] folyóan a munkaadója ellen a tárgyi felelősség alapján támasztott kártérítési követelés keresetlel érvényesítésének nem perjogi előfeltétele az, hogy elözeten a munkaadónak vagy megbízottjának, az 1927. évi XXI. t.-c. 90. §-ában közelebbről meghatározott — minősített — vétkes magatartása jogerős büntelőbírói ítélettel megállapíttassék. 111 24. Forgalmi engedély csak vélelmet állapít meg arra, hogy a gépkocsi üzembentartója az, akinek nevére a forgalmi engedély szól, de ezzel a vélelemmel szemben bizonyítható, hogy a valóságban más tartja üzemben a