Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1936 / 3. szám - Az értékállandóság relativitása
3. sz KERESKEDELMI JOG 37 A hasonló szellemű felsőbírósági határozatok anyagának egy jó részét egyik könyvemben2 magam is összegyűjtöttem és részletesen feldolgoztam. Az előfordult esetek különbözősége szerint majd tiszta pénztartozásról ÍC. VII. 1014—1933: 1934. VI. 6.), majd árutartozásról (C. VII. 1440—1933: 1934. VI. 7.), majd vételárvisszatérítésről és előbbi állapot helyreállításáról írestitutio in integrumi volt szó* iC. VI. 2198—1933; 1934. II. 22. |, majd telekkönyvileg bekebelezett ingatlan-vételárhátralék érvén vesítéséről (C. V."4419—1933: 1934. II. 6.. stb. A fenti gondolatmenet azonban mindenütt felismerhető. A magam részéről főleg arra mutattam rá akkor, hogy a dollár-klauzula vagy a fontklauzula védelmet adhat ugyan az esetleges pengőromlás következményeivel szemben, de a dollár-klauzula nem védheti a hitelezőt a dollár-romlással szemben, illetőleg a font-klauzula a font-romlással szemben. Önmagában véve is viszszás az az elgondolás, amely szerint pl. a dollár-klauzula megvédte volna a hitelezőt, ha a pengő értéke hanyatlott volna és a dollár maradt volna szilárd, de ugyancsak megvédje most abban az esetben is. amidőn a pengő vásárlóerejének stabilitása mellett a dollár értéke hanyatlott. Szóval mindkét esetben a hitelező járjon jól. csupán azért, mert a bíróság ..az eset körülményeiből" azt olvassa ki. hogy a felek a hitelezőt ..mindennemű" (?) értékveszteségektől kímélni akarták. A Grosschmied-féle mesdönthetlen jogelméletnek is csak az a felfogás felel meg. amely szerint a követelés sorsa mindenkor a ..kirovó" pénznem sorsától függ. Emellett pedig nemzetgazdasági és állam-ethikai szempontból is aggályos az olyan irányzat, amely fokozott jogvédelmet nyújt azoknak, akik — minden különösebb indok nélkül — saját hazájuk pénze helyett külföldi valutában kötik ügyleteiket.3 Sajnos meg kell állapítani azt is. hogy a felsőbíróságok gyakorlatának ez az igen aggályos irányzata ma már az alsóbíróságok 5 ..Jelzálogos valutakövetelések -. Attila-nvomda rt. kiadása. Budapest. 1934. 88—101. old. • Hogy a külföldi valuták túlzott favorizálása még a belföldi ügyletkötéseknél is veszélyessé válhatik és különböző egészségtelen állapotokra, illetőleg zavarokra vezethet az ország gazdasági életében, ezt különösen igazolják a lengyel és az osztrák hivatalos körök legújabb nyilatkozatai. (V. ö. a legutóbbi lengyel valutáris rendezés kapcsán 1934 július 12-én kiadott ..hivatalos kormány-kommünikét, valamint dr. Kienböck osztrák nemzetibanki elnöknek a Wiener Zeitung-ban 1935 június 12-én megjelent cikkét s végül az osztrák Legfelsőbb Törvényszék 1935 október 15-i nagy szakvéleményét.) A nevezett országokban — a tételes intézkedésektől eltek ntve — ezúton is élénk propaganda folyik az ország saját pénzéhez való íriszfzatérés érdekében. felfogását is erősen befolyásolja. Az egész kérdés talán a legélesebben jutott kifejezésre a Budapesti kir. Törvényszéknek egy nemrégiben hozott, még nem jogerős ítéletében, amely egy fővárosi pénzintézetet egy dollár-betétkönyvnek a dollár-romlás előtti (5.742-esj árfolyamon való beváltására kötelezett. Rendkívül jellegzetes a szóbanlevő törvényszéki ítélet indokolásának alábbi része: ..A felek valódi akarata az értékállandóság kikötése volt... és így ha a felek valamely stabilnak vélt értékmérőre |adott esetben a dollárral tévesen utaltak, úgy a tévesen választott értékmérő mellőzésével más értékmérőhöz kell arányítani a szolgáltatás mértékét.- iRp. Tvsz. 1935. jún. 21-i 6. P. 43.082 1934. sz. it.i Azonban, ha kevésbbé élesen is. voltaképpen ugyanez az alapgondolat jutott kifejezésre már a kir. Kúriának egvik fentebb is hivatkozott iC. VII. 1440—1933: 1934. VI. T.i határozatában, ahol: ..a felek a tartozási egyenleget búzában állapították meg. azután az akkori búzaárhoz mérten később dollárra számították át s ebben a pénznemben fixirozták": mégis utóbb a bíróság ..svájci frank alapon vette számításba az egyes fizetéseket és állapította meg alperesek még fennálló tartozását'", mert a bíróság a svájci frankot tartotta feltétlenül értékállónak s abból indult ki. hogy ..a felek értékálló értékmérőt kerestek" í?) stb. Más oldalról világítja meg a kérdést, de szintén igen aggályos általánosítást tartalmaz a kir. íKúriának egv másik fentebb már hivatkozott iC. VII. 1014—1933: 1934. VI. 6.) ítélete is. amidőn az angol-font romlását nem véve figyelembe. ..az eredeti pengőösszegben" marasztal és az indokoló rész egyik helyén szószerint a következőket mondja: ..A megállapodás létrejötte idején az értékállandóság és a fontban való teljesítés kikötése közt nem volt fogalmi különbség.''' Az egyik esetben a dollár, a másik esetben a font árfolyamveszteségétől menekül meg a hitelező az ..értékállandóság'' aranyhidján keresztül. Nem csoda, ha a fenti határozatok alapján az elméleti irodalom abban a beállításban is foglalkozott a kérdéssel, hogy a kir. Kúria következetesen ..valorizálja" a dollárra, illetőleg fontra szóló követeléseket.4 Mások ismét rámutattak arra, hogy itt voltaképpen nem ..valorizációról", vagyis nem a .,jus aequum" alapján való bírói felértékelésről, hanem csupán ..ügyletmagya4 V. ö. Dr. König Endre cikkét a Keresk. Jog 1934 szeptemberi számában és dr. Keszthelyi Nándor cikkét a Keresk. Jog 1935 februári számában.
