Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 2. szám - Az újjáalakításra váró mintaoltalom

32 KERESKEDELMI JOG kötelezettség megsértésére vonatkozó jogszabályok alkalmazását ki nem zárja. Nem hivatkozhat sikerrel a felperes arra sem, hogy a vesegyulladás előzményéül szolgáló egyéb betegségek (toroklob, mandulagyulladás) bevallása folytán az alperes vizsgálattal megbízott orvosának kellő gondosság kifejtése mellett ki kellett volna terjesztenie figyelmét, a vese esetleges megbetege­désének vizsgálatára is, mert az ajánlattevőt a biz­tosítási kockázat vállalására befolyással bíró kö­rülmények bevallása arra való tekintet nélkül ter­heli, hogy a biztosító a maga részéről mindent megtett-e arra, hogy a bevallás helyességét ellen­őrizze és a kockázatviselés szempontjából fontos ténykörülményekel felderítse. Csőd 27. Nincs akadálya annak, hogy a tömeggond­nok hozzájárulásával a csődválasztmány más ügy­védet bízzon meg valamely per vitelével. (P. VII. 3837/1935. sz. a. 1935 dec. 12-én.) A Cst. 100., 102. §-a értelmében a csődtömegnek az ahhoz tartozó vagyon tekintetében a tömeg­gondnok a törvényes képviselője, akit a csődbíró­ság nevez ki s akadályoztatása esetén helyette ugyancsak a csődbíróság által kirendelt helyettes tömeggondnok jár el. A tömeggondnoknak ebből a csődbírósági kine­vezés útján nyert s jogszabályok által megállapí­tott törvényes képviselői jogállásából, továbbá ab­ból, hogy a Cst. kifejezetten megjelöli azt a kivéte­les esetet, midőn a csődválasztmány a tömeggond­nok helyett másra bízhatja valamely per vitelét (Cst. 26. §.), az következik, hogy a csődválasztmány a tömeg perbeli képviseletét tetszésszerinti módon a tömeggondnoktól el nem vonhatja és a képvise­lettel mást meg nem bízhat. A most elbírálás alatt álló esetben azonban még­sc>m sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy noha a vb. cégnek dr. I. V. ügy­véd a csődbíróság által kinevezett tömeggondnoka, dr. P. F. ügyvédet a csődtömeg jogszerű képvise­lője gyanánt fogadta el. A csatolt kétrendbeli, 1934 november 8-án és december 12-én kelt csődválasztmányi jegy­zőkönyv tartalma szerint ugyanis dr. I. V. tömeg­gondnok hozzájárult ahhoz, hogy a csődválaszt­mány ebben a perben a tömeg képviseletét dr. P. F. ügyvédre ruházza, következéskép ennek a per­ben való eljárása végeredményben a csődtömeg­gondnok megbízásán alapul. Annak pedig, hogy adott esetben az alperes gyanánt perbevont tömeg­gondnok más ügyvédet bízzon meg képviseletével, törvényes akadálya nincs. Tisztességtelen verseny 28. A Tvt. 9. §-a szerinti jellegzetes külső független annak újszerűségétől, eredetiségétől; mert annak csupán a kvalifikált használat a fel­tetele, vagyis az, hogy az árukülső, mint válla­latra utaló jel — egy bizonyos gazdasági területen — tényleges forgalmi elismeréshez jutott. (P. IV. 3806/1935 sz. a. 1935 dec. 3-án.) 29. A kereseti jog- és perképesség szempont­jából közömbös úgy az, hogy a kereskedő az általa használt cége alatt indítja meg keresetét, valamint közömbös az is, hogy a felperes: A. G. a cégének a megjelölésére olyan nevet használt, amely ncv cég gyanánt őt esetleg meg sem illeti. (P. IV. 3415/1935 sz. a. 1935 nov. 13-án.) 30. Abbanhagyásra kötelezés elmaradása, mert felperes az üzletét végleg megszüntette s ennek következtében versenytársi minősége és ebből folyóan az abbahagyási, illetőleg kereshetőségi joga a per során megszűnt. (P. IV. 3132/1935 sz. a. 1935 dec. 5-én.) 31. Ha a vállalat alkalmazottai a reájuk bizott teendők ellátásában szándékosan követnek el a Tvt.-be ütköző cselekményt, a vállalat birtokosának vagyoni felelőssége minden további feltétel nélkül a nem vagyoni elégtétel megtérítésére is kiterjed. (Kúria P. IV. 3416/1935. sz. a. 1935 dec. 10-én.) Nyilvánvaló ez egyrészt a törvény 35. §-ának ab­ból a rendelkezéséből, amely a nem vagyoni elég­tétel megítélésének alapjául egyedül az elkövetés szándékosságát állapítja meg, másrészt abból, hogy a törvény 33. §-a a vállalat birtokosát ter­helő vagyoni felelősség szempontjából a va­gyoni és nem vagyoni kár között különbséget nem tesz. Az alperes tehát az alkalmazottai által elkö­vetett és jogerősen megállapított tisztességtelen ver­senycselekmények miatt őt terhelő vagyoni felelős­ség alól a nem vagyoni elégtétel tekintetében is csak a törvény 33. §-ának utolsó bekezdése értel­mében a felelősséget megszüntető körülmények bizonyítása esetében mentesülhet. A fellebbezési bíróság ítéletének indokolása sze­rint helyesen fejtette ki, hogy az a körülmény, mikép az alperes az alkalmazottait iskoláztatta, a Tvt. rendelkezéseire kioktatta, üzleti értesítőjében a törvény rendelkezéseire figyelmeztette s időnként ellenőriztette is, — valósága esetén sem alkalmas annak a megállapítására, hogy az alperes az alkal­mazottai törvénybe ütköző cselekményeit a rendes üzleti gondossággal meg nem előzhette, mert az a meg nem támadott ténymegállapítás, amely szerint rövid idő alatt az alperes 11 fióküzletében követték el a keresettel panaszolt üzleti tisztességbe ütköző cselekményt, kétségtelenné teszi, hogy mindezek az intézkedések nem hatályosultak s mint ilyenek nem tekinthetők a törvénybe ütköző cselekmények meg­előzésére alkalmasaknak. A fellebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése tehát, amellyel az alpe­resnek a vagyoni kárért való felelősségét megálla­pította, a törvény rendelkezéseinek megfelel, vi­szont a kifejtettekre tekintettel a nem vagyoni elég­tétel iránt támasztott kereset elutasítása anvagi jogszabályt sért. Szabadalom 32. Nem tekinthető aequivalensnek, ha ugyanazt az anyagot, amelyet egy más feladat megoldására alkalmaztak, utóbb egy ettől eltérő ujabb feladat megoldására használják fel, mert ha a vegyész va­lamely módszert vagy eljárást olyan esetre alkal­maz, amelyre az még nem alkalmaztatott és ezzel új utat tár fel: szabadalomjogi szempontból új el­járást talált fel. (P. II. 2925/1935 sz. a. nov. 15-én.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Thumbnails
Contents