Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 2. szám - Az újjáalakításra váró mintaoltalom

32 KERESKEDELMI JOG kötelezettség megsértésére vonatkozó jogszabályok alkalmazását ki nem zárja. Nem hivatkozhat sikerrel a felperes arra sem, hogy a vesegyulladás előzményéül szolgáló egyéb betegségek (toroklob, mandulagyulladás) bevallása folytán az alperes vizsgálattal megbízott orvosának kellő gondosság kifejtése mellett ki kellett volna terjesztenie figyelmét, a vese esetleges megbetegedésének vizsgálatára is, mert az ajánlattevőt a biztosítási kockázat vállalására befolyással bíró körülmények bevallása arra való tekintet nélkül terheli, hogy a biztosító a maga részéről mindent megtett-e arra, hogy a bevallás helyességét ellenőrizze és a kockázatviselés szempontjából fontos ténykörülményekel felderítse. Csőd 27. Nincs akadálya annak, hogy a tömeggondnok hozzájárulásával a csődválasztmány más ügyvédet bízzon meg valamely per vitelével. (P. VII. 3837/1935. sz. a. 1935 dec. 12-én.) A Cst. 100., 102. §-a értelmében a csődtömegnek az ahhoz tartozó vagyon tekintetében a tömeggondnok a törvényes képviselője, akit a csődbíróság nevez ki s akadályoztatása esetén helyette ugyancsak a csődbíróság által kirendelt helyettes tömeggondnok jár el. A tömeggondnoknak ebből a csődbírósági kinevezés útján nyert s jogszabályok által megállapított törvényes képviselői jogállásából, továbbá abból, hogy a Cst. kifejezetten megjelöli azt a kivételes esetet, midőn a csődválasztmány a tömeggondnok helyett másra bízhatja valamely per vitelét (Cst. 26. §.), az következik, hogy a csődválasztmány a tömeg perbeli képviseletét tetszésszerinti módon a tömeggondnoktól el nem vonhatja és a képviselettel mást meg nem bízhat. A most elbírálás alatt álló esetben azonban mégsc>m sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy noha a vb. cégnek dr. I. V. ügyvéd a csődbíróság által kinevezett tömeggondnoka, dr. P. F. ügyvédet a csődtömeg jogszerű képviselője gyanánt fogadta el. A csatolt kétrendbeli, 1934 november 8-án és december 12-én kelt csődválasztmányi jegyzőkönyv tartalma szerint ugyanis dr. I. V. tömeggondnok hozzájárult ahhoz, hogy a csődválasztmány ebben a perben a tömeg képviseletét dr. P. F. ügyvédre ruházza, következéskép ennek a perben való eljárása végeredményben a csődtömeggondnok megbízásán alapul. Annak pedig, hogy adott esetben az alperes gyanánt perbevont tömeggondnok más ügyvédet bízzon meg képviseletével, törvényes akadálya nincs. Tisztességtelen verseny 28. A Tvt. 9. §-a szerinti jellegzetes külső független annak újszerűségétől, eredetiségétől; mert annak csupán a kvalifikált használat a feltetele, vagyis az, hogy az árukülső, mint vállalatra utaló jel — egy bizonyos gazdasági területen — tényleges forgalmi elismeréshez jutott. (P. IV. 3806/1935 sz. a. 1935 dec. 3-án.) 29. A kereseti jog- és perképesség szempontjából közömbös úgy az, hogy a kereskedő az általa használt cége alatt indítja meg keresetét, valamint közömbös az is, hogy a felperes: A. G. a cégének a megjelölésére olyan nevet használt, amely ncv cég gyanánt őt esetleg meg sem illeti. (P. IV. 3415/1935 sz. a. 1935 nov. 13-án.) 30. Abbanhagyásra kötelezés elmaradása, mert felperes az üzletét végleg megszüntette s ennek következtében versenytársi minősége és ebből folyóan az abbahagyási, illetőleg kereshetőségi joga a per során megszűnt. (P. IV. 3132/1935 sz. a. 1935 dec. 5-én.) 31. Ha a vállalat alkalmazottai a reájuk bizott teendők ellátásában szándékosan követnek el a Tvt.-be ütköző cselekményt, a vállalat birtokosának vagyoni felelőssége minden további feltétel nélkül a nem vagyoni elégtétel megtérítésére is kiterjed. (Kúria P. IV. 3416/1935. sz. a. 1935 dec. 10-én.) Nyilvánvaló ez egyrészt a törvény 35. §-ának abból a rendelkezéséből, amely a nem vagyoni elégtétel megítélésének alapjául egyedül az elkövetés szándékosságát állapítja meg, másrészt abból, hogy a törvény 33. §-a a vállalat birtokosát terhelő vagyoni felelősség szempontjából a vagyoni és nem vagyoni kár között különbséget nem tesz. Az alperes tehát az alkalmazottai által elkövetett és jogerősen megállapított tisztességtelen versenycselekmények miatt őt terhelő vagyoni felelősség alól a nem vagyoni elégtétel tekintetében is csak a törvény 33. §-ának utolsó bekezdése értelmében a felelősséget megszüntető körülmények bizonyítása esetében mentesülhet. A fellebbezési bíróság ítéletének indokolása szerint helyesen fejtette ki, hogy az a körülmény, mikép az alperes az alkalmazottait iskoláztatta, a Tvt. rendelkezéseire kioktatta, üzleti értesítőjében a törvény rendelkezéseire figyelmeztette s időnként ellenőriztette is, — valósága esetén sem alkalmas annak a megállapítására, hogy az alperes az alkalmazottai törvénybe ütköző cselekményeit a rendes üzleti gondossággal meg nem előzhette, mert az a meg nem támadott ténymegállapítás, amely szerint rövid idő alatt az alperes 11 fióküzletében követték el a keresettel panaszolt üzleti tisztességbe ütköző cselekményt, kétségtelenné teszi, hogy mindezek az intézkedések nem hatályosultak s mint ilyenek nem tekinthetők a törvénybe ütköző cselekmények megelőzésére alkalmasaknak. A fellebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése tehát, amellyel az alperesnek a vagyoni kárért való felelősségét megállapította, a törvény rendelkezéseinek megfelel, viszont a kifejtettekre tekintettel a nem vagyoni elégtétel iránt támasztott kereset elutasítása anvagi jogszabályt sért. Szabadalom 32. Nem tekinthető aequivalensnek, ha ugyanazt az anyagot, amelyet egy más feladat megoldására alkalmaztak, utóbb egy ettől eltérő ujabb feladat megoldására használják fel, mert ha a vegyész valamely módszert vagy eljárást olyan esetre alkalmaz, amelyre az még nem alkalmaztatott és ezzel új utat tár fel: szabadalomjogi szempontból új eljárást talált fel. (P. II. 2925/1935 sz. a. nov. 15-én.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)