Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének kényszerkartel-ankétje

16 KERESKEDELMI JOG 1. SZ. rozutu. amely a részvénytöbbség birtokosának társasági szolgálata után járó fizetését feltűnő mértékben, elfogadható gazdasági indok, vagy egyéb különösen méltánylást érdemlő okok nélkül felemeli, illetőleg tudomásul veszi akkor, amidőn a vállalat gazdasági helyzete állandó és nagymérvű romlást mutat. (P. IV. 1919/1985. sz. a. 19Ö5 nov. 26-án/, Az irányadó tényállás szerint az alperes részvénytársaság igazgatósága 1931. december hó 4-én 1). A.-nak az alperes r. t. helyettes igazgatói cimü tisztviselőjének addigi 240 pengős fizetéséi 1932. január 1-töl havi 600 pengőre emellé és neki az alperes telepén lakást adott. Nem vitás, hogy 1). A. az alperes r. t. ügyvezető igazgatójának fia és az alperes igazgatósága 1). A. fizetéséi akkor emelte fel, midőn ennek atyja az igazgatóságnak bejelentette, hogy fia az alperesi r. t. részvényeinek többségét (60 százalékát) megszerezte. A m. kir. |Kúria P. IV 5734/16. 1933. számú határozatában már kimondotta, hogy noha azon az alapon, hogy a közgyűlési határozat a társaságra anyagilag nem előnyös, vagy arra káros a közgyűlési határozat megtámadásának általában helye nincsen; mégis törvénybe ütközik és ekként megtámadható az a közgyűlési határozat, amelyről megállapítható, hogy az a fennálló körülmények között a részvényeseket, vagy a K. T. 163. §. ellenére azok egy részét jogellenesen és vétkesen, vagy egyébként is a jóerkölcsbe ütköző módon szándékosan megkárosítja. Fuvarlevélfelülvizsgáló iroda aktorátusa 12. A fuvarlevélfelülvizsgáló irodának fuvarlevelek felülvizsgálatára adott megbízás a fuvarozóval szemben való igények megállapitásán és érvényesítésén túl egyéb, másokkal szemben fennálló igények megállapítására és érvényesítésére csak erre irányuló kétségtelen megbízás esetén terjed ki. (P. IV. 1358/1935. sz. a. 1935 nov. 27-én.) A felperes a megbízás tartalmát akként adta elő, hogy az minden közelebbi meghatározás nélkül az átadott fuvarlevelek felülvizsgálatára vonatkoztak. Ily tartalmú megbízás azonban a kifejtettek értelmében a fuvarozótól különböző személyek elleni igények megállapítására és érvényesítésére való megbízást nem jelent. Szövetkezet 13. Nincs elvi akadálya annak, hogy a szövetkezet közgyűlése az üzletrészek névértékét is meghaladó veszteségek fedezésére pótbefizetéseket követeljen, amennyiben ezt az alapszabályok kifejezetten és tüzetesen előírják. (P. IV. 3411/1935. sz. a. 1935 nov. 14-én.) A szövetkezeti tagnak a szövetkezet hitelezőivel szemben a K. T. 225. § 14. pontja értelmében megállapított és a K. T. 232. §-a, valamint a Cs. T. 257—261. §-ai szerint csak a szövetkezet csődje esetében érvényesíthető felelősségétől független a szövetkezet és a tagjai közötti belső jogviszonyra vonatkozó az a kérdés, hogy miképpen oszthatja fel tagjai között a szövetkezet — a fennállása alatt — az időnkint mutatkozó veszteséget. Azért, mert ebben a tekintetben a K. T. 225. § 7. pontja nem foglal magában korlátozó rendelkezést, nincsen elvi akadálya annak, hogy a szövetkezet közgyűlése az üzletrészek névértékét i^ meghaladó veszteség fedezésére a tagoktól pótlizetéseket kívánhasson. A tagoknak ilyen kötelezettségéről azonban csak akkor lehet szó, ha azt az alapszabályok luitározottan megállapítják és a befizetésre való leihívásnak s a behajtási eljárásnak módozatait, valamint a tag ilyen kötelezettségének terjedelmét is tüzetesen szabályozzák. Biztosítás 14. Jogszabály, hogy ahol a törvény valamely körülmény tudásához jogkövetkezményt kapcsol, a megbízott képviselő tudását mindig tekintetbe kell venni. (P, VII. 1840/1935. sz. a. 1935 nov. 13-án.) A jelen esetben tehát K. H. tudását a kérdések értelmezése s az adott válaszok jelentősége tekintetében az alperes tudomásának is kell tekinteni. Ennélfogva az alperesnek tudomása volt í*z üvegcégtábla törött voltáról s így ha a felperes az ajánlat 34. kérdésére: .,ismeretesek-e ön előtt még olyan körülmények, amelyek a betörés veszélyét átmenetileg vagy tartósan növelik?" nemleges választ is adott, ebből csak a megbízott előtt amúgy is tudott olyan körülmények elhallgatására lehet következtetni, amelyet a megbízott, miután az ajánlatban nem vett fel, maga sem tartott lényegesnek s amely körülmény elhallgatása ekként a közlési kötelezettség megsértésének megállapítására egymagában nem alkalmas. Yáltó 15. A váltókötelezettség a jogerőre emelkedett váltófizetési meghagyás révén az itélt dolog joghatályával csak abban a kérdésben nyer elbírálást, hogy a váltóadósok a váltó aláírásával vállalt váltókötelezettségük alapján a hitelezőnek adósai-e, de nem, a kifogás hiányában ott nem is tárgyalt abban a kérdésben is, hogy a váltók alapjául szolgált adásvételi ügylet joghatályosan jött-e létre a felek között vagy nem. (P. VII. 2033/1935. sz. a. 1935 dec. 3-án.) Tisztességtelen verseny 16. A versenytársi minőség — a Tvt. 32. §-ában megjelölt eseteket kivéve feltétele ugyan a felperesi kereseti jognak, de alperesként a Tvt. alapján perbevonható mindenki, akinek magatartása a Tvt. valamely rendelkezésébe ütközik, — a törvényben meghatározott egyes cselekmények tényállásához képest esetleg az is, aki a cselekményt nem a saját üzleti érdekében, hanem más, a felperessel szemben versenyvállalat (versenytárs) érdekében követte el. (P. IV. 3272/1935. sz. a. 1935 nov. 20.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)