Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 1. szám - A nemzetközi kölcsönök aranydollárzáradéka

8 KERESKEDELMI JOG 1. sz. foglalkozik a nem amerikai kölcsönadós aranydollárban vállalt tartozásával. Sőt a newyorki bíróság egy vasipari vállalat5) elleni perben kimondotta, hogy a Joint Resolution-ra még amerikai adós sem hivatkozhatik, ha a fizetés USA területén kívül aranydollár átszámítási alapon holland forintban eszközlendő. Szerző szerint nincs tisztázva azon külföldi hitelezők helyzete sem, akik USA területén követelnek aranydollár fizetést.6) A Supreme Court ítéletei eddig csupán amerikai hitelezők igényeivel foglalkoztak, kiknek vitatott kárát a bíróság a dollár változatlan vásárló erejére hivatkozva, nem ismerte el. Nem állhat meg azonban a szerző szerint ez az indok a külföldi hitelező igényére, mert ez nem lesz képes a currency dollárért az eredeti aranydollár értékű külföldi fizetési eszközöket megszerezni. II. Az aranydollár-záradékos hitelezőket védő rendszabályok. Szerző figyelmen kívül kívánja hagyni azokat a kölcsönöket, amelyek egészben egyazon ország határai között bonyolódnak le. Csupán a nemzetközi kölcsönökkel kíván foglalkozni, melyek ismérveit a francia Cour de Cassation két újabb ítélete7) röviden abban látja, hogy az illető pénzügyi művelet a belső gazdaság kereteit túllépte. „L'opération était tributaire d'une situation, qui dépasse elle merne le cadre de l'économie interné." E meghatározást kiegészíti a Tribunal Féderal Suisse egy ítélete,8) amely nemzetközi címletet (titre international akkor lát, ha az hitelezők nemzetközi közönsége kezében van (un public international de créanciers), akár egy, akár több pénznemre szóljon a címlet; de ha löbbre szól, úgy lényegesen, hogy ezek között változhatlan értékviszony „un rapport de valeur invariable" álljon fenn. Szerző rámutat arra, hogy az újabbi gazdasági válság óta, de már azelőtt is, menynyire hiányosnak mutatkozik a nemzetközi kölcsönök hitelezőinek védelme. E hiány oka nem egyedül a pénzromlásban keresendő. Ismerteti az Európában újabban alakult ily védelmi szerveket és utal arra, hogy az amerikai és angol ily intézmények eddig nem csatlakoztak az aranyblokk államok ily célú nemzetközi bizottsághoz.9) 5) Betlehem Steel Corporation. 6) A Bili Steagall szerint ily tárgyú perek csupán 1936 február 28-ig indíthatók. 7) Banque hypothécaire franco-argentine, 1934 február 14. 8) Credit Foncier franco-canadien 1928 május 23. 9) Comité international contre la répudiation de la clause-or. Basel 1933 június 30. III. Az aranydollár-záradék jogi természete. A Joint Resolution törlő rendelkezése felölelte úgy az aranyérme-, mint az aranyérték-kikötést. A Supreme Court, — amely bizonyára hivatott az amerikai aranyzáradékok értelmezésére — sokat idézett egyik ítéletében mellőzi az érmekikötés feltevését és értékzáradéknak minősíti azokat. Céljukat abban látta, hogy a hitelezőt biztosítsák a pénz értékcsökkenéséből származó minden károsodás ellen. Szerző idézi a Hágai állandó Nemzetközi Bíróság (Cour P.), a francia Cour de Cassation és a Reichsgericht hasonló eredményre jutó döntéseit. Számos ítélet a kifejezett érmekikötést értékkikötésre alakítja át. Szerző véleménye az, hogy a felek mindezen esetben csupán egy számolási értéket kívántak megjelölni; a nem amerikai adós esetében egy „définition technique" teendő fel, amint a Cour P. is az aranyfrankot „un étalon de valeur bien connu" gyanánt fogja fel. Ugyanígy az angol Lordok bírósága.10) Szerző ez alapon különböztet a „monnaie de contrat" és a „monnaie de paiement" között; előbbi a kötelem tárgyát, lényegét és terjedelmét jelöli meg, utóbb pedig az a pénzeszköz, melynek adásával az adós mentesülhet. Ügy látom, hogy a definíciók nagyban fedik a magyar jogi irodalomban jól ismert ..kirovó" és „lerovó" meghatározásokat. Részletesen foglalkozik Sauser Halinak az 1924. évi svéd államkölcsön ügyében adott kiváló véleményével, melynek az a lényege, hogy a kötvény csupán az arany dollár körülírását tartalmazza és ezzel a kikötés a svéd jog szerint megítélendő szerződés alkatelemévé vált, de korántsem következik a kikötésből, hogy arra az amerikai jogot kellene alkalmazni. IV. Az amerikai törvényhozás elvi alkalmazhatósága. Szerző ezek után azt a kérdést tárgyalja, hogy lehet-e az amerikai jogot alkalmazni nem amerikai és USA területén kívül teleppel bíró oly adós kölcsöne esetében, aki magát ennek a jognak kifejezetten alávetette. Kétségtelen szerinte, hogy a felek autonómiája ily esetben fennáll és az alávetés érvényes. Az adós ajánlatát a prospectus tartalmazza. A Cour P. szerint11) ez permanens ajánlatnak tekintendő, amelyre a jövő bármelyik kötvénybirtokosa hivatkozhatik. Az amerikai jog kikötése gyakran csak a Trust Agreementben található, de bárhol is foglaljon az helyet, nem tehető fel a szerző szerint, hogy a felek a szerződéskötés idejében előttük még ismel0) L. Jögtudom. Közlöny 1934. évf. 6. sz. ") Brazíliai kölcsönök. 1929 július 12.