Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 1. szám - Megjegyzések a 75. számú polgári döntvényhez

4 KERESKEDELMI JOG 1. sz. gazdasági viszonyok, főleg pedig a kereskedelm jog szabályozása körébe tartozó életviszonyok, napjainkban gyakran és erős tempóban változnak, akkor pláne állnak az itt elmondottak. Ha valamely új, a meglévő törvényekben nem szabályozott kérdést kell a bírónak megoldani, ezt sokkal könnyebben és igazságosabban teheti akkor, ha saját józan eszére, a tisztességes életfelfogásra és a tudomány eredményeire támaszkodhatik, sem mintha kezét sematikus, merev, az egyes esetben gyakran méltánytalannak bizonyuló parancsok kötik. És nem ellensúlyozza ezt a hátrányt az sem, hogy a nagyobb bírói szabadság és a mérlegelés tágabb lehetősége szükségszerűség jogbizonytalanságot rejt magában, mert egyrészről ezek a jogbizonytalanságok, amint a tapasztalat mutatja, megvannak ott is, ahol mindenre van kész jogszabály, de viszont még lépten-nyomon lelki konfliktusokba is visz bele mindenkit, aki a törvénnyel kezében kell, hogv igazságot tegyen. Az 1875. évi XXXVII. t. c. a Corpus Juris Hungaricinak nem vérszerinti tagja, hanem csak örökbefogadottja. De teljes jogú örökbefogadottja, s mint ilyen egyenrangú pozícióban van a vérszerintiekkel. Gyakran látjuk, hogy a zsenge korban örökbefogadott gyermek nemcsak az örökbefogadott szülők szokásait és lelki tulajdonságait sajátítja el, hanem még fizikailag is hasonlóan válik hozzájuk, különösen akkor, ha az állandó együttlét a kölcsönös szimpátiával párosul. így jártunk mi is az idegenből vett 60 esztendős kereskedelmi törvénnyel. Ezért volna fájdalmas, ha el kellene tőle válnunk és talán nem túlzott az az aggodalom sem, amely számol azzal, hogy aki helyébe a házhoz jön, nem lesz-e mostoha és a mi gondolatvilágunktól sokkalta idegenebb. Megjegyzések a 75. számú polgári döntvényhez Irta: dr. Schwartz Tibor, kir. ítélőtáblai biró. A 75. számú jogegységi döntvényt értékes és mélyreható jogirodalmi fejtegetések előzték meg, mely körülmény maga is arra mutat, hogy úgy a jogi, mint gazdasági érdekeltségek nagy jelentőséget tulajdonítottak a kérdés mikénti megoldásának. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy maga az eldöntendő kérdés időközben anynyiban változáson ment keresztül, hogy nemcsak a külön megbízás alapján, hanem a szolgálati viszony folytán végzett teendőkre is kiterjed, továbbá, hogy az igazgatóság által való megállapíthatóság szempontjából nem csak a javadalmazást érinti, hanem exemplicite kiemeli a fizetést, díjazást, jutalmat stb. A legnagyobb mértékben csak helyesein: lehet a kérdésnek a fenti értelemben való kiegészítését, mert mint arra dr. Reitzcr Béla1! egyik értekezésében helyesen reámutat, a kérdés súlypontja a szolgálati szerződés mellett alkalmazott, mint igazgatósági tagok jogvi: szonyán van. Azáltal, hogy a javadalom mellett felvétetlek :i fentérintett egyéb ellenértéki lehetősé' gek is, elesnek azok az aggályok, melyekre ezzel kapcsolatban ugyancsak dr. Reitzer Béla utal. A K. T. 182. §-a szerint a fizetéssel, avagy anélkül megválasztott igazgatósági tag, amennyiben megválasztását elfogadja, a dolog természetéből kifolyólag jogviszonyba ke rül a részvénytársasággal és ez utóbbival szemben azután Jogai és kötelezettségei lesznek. Ez a jogviszony azonban, amennyiben a K. T. 182. §-ának keretein belül mozog, egy sui generis jellegű, megbízási jogviszonynak minősíthető, nem azonosítható azonban a szolgálati szerződéssel. A K. T. 182. §-a ugyan a „fizetés" szót has/ nálja, azonban egymagában ebből a kitételből, mint arra másutt reámutattam 2) nem lehet következtetést vonni a jogviszony minősítését és annak további belső struktúráját illetőleg. Felvetődik a kérdés, hogy ha a közgyűlés az igazgatósági tagok választásával kapcsolatban a fizetés kérdését nem érinti, vélelmezhető-e az ingyenesség. Dr. Nizsalovszkg Endre3) értékes fejtegetéseiben párhuzamot vonva a magyar és francia részvényjog között, arra a megállapításra jut, hogy nem. Részemről ellenkező állásponton vagj'ok, mert igaz ugyan, hogy^ adaptált jogelvnek minősíthető, hogy a teljesített szolgálat ingyenessége nem vélelmezhető, ez a tétel azonban csak ott bír létjogosultsággal, hol a szolgálati szerződés egyéb tényálladéki elemei megállapíthatók; ez az eset azonban nem forog fenn a K. T. 182. §-ának keretén belül tevékenykedő igazgatósági tagoknál, mert kiindulva abból, hogy az igazgatósági tagság elvállalásával egy megbízási jogviszony keletkezik, úgy a megbízásra vonatkozó jogszabályok értelmében ép az igazgatósági tagoknál fennforoghatnak olyan körülmények, melyekből arra vonható következtetés, hogy az ügy ellátására díjtalanul, nobile officiumként vállalkozott. De jogpolitikai szempontok is amellett szólnak, hogy az az álláspont legyen irányadó, mely mellett egyrészt a részvénytársaság *) Igazgatósági tagok fizetése: Polgári Jog, Í935 évf. 9. szám. 2) A részvénytársaságok igazgatósági tagjainak díjazása: Ker. Jog, 1935. évf. 9. szám. 3) Az igazgatósági tagok javára szóló juttatások: Ker. Jog, 1935. évf. 10. szám.