Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 10. szám - A kirovó külföldi pénznem leértékelésének hatása a pénztartozásra

10. sz. KERESKEDELMI JOG 157 A kirovó külföldi pénznem leértékelésének hatása a pénztartozásra Irta: Dr. Takács Endre ügyvéd, a Magyar Nemzeti Bank ügyésze. I. Az angolszász valuták leértékelését, illetve az aranvalapról való letérését mintegy másfél évvel ezelőtt a belga franknak, majd a közelmúltban az európai államok valutái egész sorának devalválása követte. E valóban korszakalkotó elhatározásoknak az egyes államok pénzügyi és gazdasági helyzetére gvakorlandó kihatását ma még távolról sem lehet áttekinteni, de annyi kétségtelen, hogy azok a jogi problémák, amelyek már az angol font és a dollár árfolyamcsökkenésével kapcsolatban foglalkoztatták úgyszólván valamennyi állam bíróságait és jogászközönségét, a közelmúlt eseményei következtében az eddiginél is fokozottabb jelentőséget nyertek. E cikk kereteit meghaladná a leértékelés, illetve az aranyalapról való letérés tárgyában hozott külföldi törvények részletes ismertetése, néhány közös vonást azonban az alábbiak jobb megértése végett mégis ki kell emelnünk. A szóbanforgó jogszabályok legtöbbje leszállította a pénzegysés aranytartalmát, és pedig vagy egy alacsonyabb szinten történő újbóli stabilizálás mellett, vagy anélkül, utóbbi esetben azonban azon határok kijelölése kapcsán, amelyen belül a pénzegység aranyértéke ingadozhatik. Ha a pénzláb nem nyert újból rögzítést, az ú. n. kötött valutáról igebundene Wáhrung' szabad valutára történő áttéréssel állunk szemben. Azokban az esetekben, amelyekben — egészben vagy részben — érvényben volt a jegybank aranybeváltási kötelezettsége, ezt jogszabállyal felfüggesztették. Angliában az aranyalapról való letérés jogilag egyedül a Bank of Ensland azon kötelezettségének felfüggesztésében jelentkezett, hogy meghatározott áron aranyat adjon el. Egyik-másik törvény kifejezetten kimondja, hogy a devalválás előtt keletkezett tartozásokat a devalválás utáni törvényes fizetőeszközökben, névértékben lehet leróni, más törvények viszont e szabály kimondását, mint magától értetődőt, mellőzik. Érdekes a francia törvény 6. §-ának az a rendelkezése, amelv szerint a törvény meghatározása szerint vett nemzetközi fizetések esetében a francia frank új aranyértéke nem nyer alkalmazást, hanem a tartozás keletkezésének idejében fennállott valutatörvény az irányadó.*) Ez a rendelkezés mintegv ellentéte az egyesültállamokbeli ..Joint Resolution" az aranvzáradékok érvényét ellörlő intézkedésének. Mindkét ecetben a pénztörvénybe foglalt magánjogi *) L. erre nézve az 1928. június 25-i franc* valutatörvény hasonló rendelkezését is szabályról van szó; amíg azonban az amerikai törvény a dollár = dollár elvet oly jogviszonyokra is kiterjeszti, amelyekre ez az elv a felek előrelátó ügyleti rendelkezése következtében külön törvényes intézkedés hiányában nem nyerhetne alkalmazást, addig a francia törvény a frank = frank elvének alkalmazási körét megszükíti. II. Ha a kir. Kúria joggyakorlatát a legújabb valutáris fejlemények világában szemléljük, a MI. 414 1936. számú döntés ragadja meg figyelmünket Iközölve e lap 1936. évi szeptember havi számában i. A szóbanforgó feloldó végzést a kir. Kúria USA dollárösszegröl szóló takarékbetét visszafizetése iránt belföldiek között folyamatban lévő — nevezetesen egy amerikai vállalatnak belföldi részvénytársaság alakjában működő képviselete által az adós pénzintézet ellen indított — perben hozta és a végzésben annak megállapítására utasította a fellebbezési bíróságot, hogy ..a jelenleg folyamatos pénznem gyanánt szolgáló USA dollár azonos-e azzal a dollárral, vagy különböző pénznem-e attól az USA dollártól, amelyet a felperes az alperesnél 1930. évi szeptember hó 10-én takarékbetétül elhelyezett?" A kir. Kúria már a végzésben állást foglal a tekintetben, hogy miként kell a perbeli jogviszonyt az ismertetett előkérdés bármiként való eldöntésének esetére elbírálni. Nevezetesen arra az esetre, ha a mai dollárnak a régivel való azonossága megállapítható. J kir. Kúria érintetlenül hagyja az alsóbiróságnak azt a döntését, amellyel a tartozást a K. T. 326. §-a alapján a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint ítélte meg: arra az esetre azonban, ha az azonosság nem forogna fenn. a kir. Kúria álláspontja szerint az alperes pénzintézet a takarékbetét elhelyezése idejében érvényben volt dollár értéke szerint tartoznék teljesíteni. Már fejtegetéseink elején két megjegyzést fűzhetünk ehhez a döntéshez. Az egyik az, hogy a kir. Kúria nem minden dollárbetét esetében a betét elhelyezésének idején fennállott árfolyam szerint marasztal, úgy amint ezt sokan a VII. 5899 1935. számú íközölve e lap 1936. évi június havi számában) Ítélet téves értelmezése alapján hitték. Az utóbbemlített Ítélettel eldöntött ügy tényállásának ismeretében nem lehetett kétséges, hogy a döntés csak a konkrét jogvitára vonatkozott és a kir. Kúria — az alsóbirósággal összhangban — a felek részéről az ügyletkötéskor elhangzott kijelentések mérlegelése alapján tette azt a megállapítást, hogv o betét összegének dollárban való megjelölése ..a pengőnek a betét elhelyezése idején volt értéke megrögzítése céljából történt", miért is a pénzintézetnek ,.az a kötelezettsége, hogy a betéti ügy-