Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 2. szám - A cégjog reformja

2. sz. KERESKEDELMI JOG 31 belileg a szolgálati viszony megszűnésétől számítandó két év tartamára szorítkozott, — kétségtelenül kisebb időbeli és térbeli határok között mozog, ezért az adott esetben a fentebb kifejtettekre tekintettel azt kell vizsgálni, hogy ez a versenytilalom az I. r. alperesnek megélhetését, boldogulását nem teszi-e lehetetlenné, vagy az I. r. alperest kereskedői foglalkozásának a gyakorlásában méltánytalanul, nem gátolja-e? Márkacikk, kartel 37. A márkacikk árának kötelező előírása s az áron aluli eladást tilalmazó szerződések kartelt képeznek s azok bemutatása nélkül érvénytelenek. Az előírt áron aluli eladás önmagában nem tisztességtelen verseny s különösen nem akkor, ha a kereskedő az árut olcsóbban vásárolta.* (P. IV. 6558/1933. sz. a. 1934 december 12-én.) A felperesnek a márkás áruk áron aluli eladásával kapcsolatos felülvizsgálati támadásai az alábbi okokból nem alaposak. A márkatulajdonos érdekvédelmének az az általános feltétele ugyanis, hogy olyan zárt jogi rendszert tartson fenn, amely önmagában alkalmas legyen minden viszonteladó vevő lekötésére, a viszonteladókkal olyan szerződések kötését teszi szükségessé, amelynek értelmében a viszonteladó]; a meghatározott áron alul nem adják el az árut. Az olyan megállapodás vagy határozat, amely árura vonatkozóan az áralakulás tekintetében a gazdasági versenyt korlátozó, vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget alapít meg, csak úgy érvényes, ha írásba foglalták (1931. évi XX. t.-c. 1. §-a) és ha az ilyen megállapodásban, vagy határozatban legalább egy kereskedelmi társaság, vagy legalább egy olyan ipari, vagy kereskedelmi vállalat vesz részt, amely húsznál több alkalmazottat foglalkoztat, a megállapodást, vagy határozatot a m. kir. közgazdasági (jelenleg a kereskedelmi) miniszterhez létrejöttétől 15 nap alatt be kell mutatni, ami szintén érvényességi feltétel. (2. §, 1. és 3. bekezdés.) Az Orion rádiót a Magyar Wolframlámpagyár Kremenezky János részvénytársaság (H.), az Akció rádiót a Telefongyár részvénytársaság gyártja, tehát mind a kettő kereskedelmi társaság. A felperesnek a 36. sorszámú jegyzőkönyvhöz mellékelt külön irata szerint a felperes maga kérte a kereskedelmi miniszternek megkeresését aziránt, hogy a rádiószakmában kartel nincs, ami kétségkívül azt jelenti, hogy a gyárak és a viszonteladók közötti ármegállapodás a kartelnyilvántartásból nem tűnik ki, azokat tehát be nem jelentették. Minthogy pedig az árura vonatkozó s az áralakulást szabályozó szerződés kartelszerződés, amelynek megkötésében a fentebb megállapítottak szerint kereskedelmi társaságok vettek részt és ezért a meghatározott áron aluli eladást tilalmazó szerződések bemutatása híjján érvénytelen: nem minősülhet tisztességtelen versenynek az alpereseknek az a magatartása, hogy sem az általuk kötött, sem a mások között létrejött, de érvénytelen szerződéssel ellentétesen alacsonyabb áron adtak el olyan rádiókészülékeket, amelyekhez — a meg nem támadott tényállás szerint — olcsóbban is jutottak. * Lásd erről szóló cikkünket! Szerk. Tisztességtelen verseny 38. Az egyéni cég alatt folytatott vállalat az őt megillető toldatot csak polgári nevével kapcsolatban használhatja. (P. IV. 3476/1934. sz. a. 1934 dec. 5-én.) A 10. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint az alperes személyes meghallgatása alkalmával maga adta elő, hogy bár cégét „Bordero Hiteltudósító Iroda Sz. K.-né" alakban használja, levélpapírjain és a nedves bélyegzőn azonban polgári neve nem szerepel. Ezzel szemben a felülvizsgálati kérelemben foglalt az az új előadása, hogy a levélpapírokat ebben az alakban csak addig használta, amíg a jogelődjétől Sz. Gyulától átvett ilyen felnyomással ellátott készlete tartott, azonban már a perindítás előtt polgári nevével is ellátott levélpapírokat használt, a Pp. 535. § értelmében figyelembe nem jöhet. A fellebbezési bíróság jogerős ítéleti döntése szerint az alperest egyébként jogosan megillető „Bordero" megjelölésnek ily módon való használata a cégvalódiság elvébe ütközik, s mint ilyen, a Tvt. 7. §-ába is ütköző cselekménynek minősül, mert az egyéni cég alatt folytatott vállalat az őt megillető toldatot csak a polgári nevével kapcsolatosan használhatja. A fellebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése tehát, amellyel az alperest a toldatnak polgári nevének kitüntetése nélkül való használata abbanhagyására kötelezte, az anyagi jognak megfelel. 39. „Garantia" toldat hiteltudósító vállalatnál nem reklámszédelgés. (P. IV. 2386/1934. sz. a. 1934 dec. 5-én.) A meg nem támadott tényállás szerint alperes hiteltudósító, üzleti vállalata körében a „Garantia*1 megjelölést nem egyedül, hanem polgári nevével kapcsolatban, cégtoldatként használja. A cégvalódiságnak a versenyjog körében is alkalmazandó elvébe, ekként a Tvt. 7. §-ába csak az olyan toldat használata ütközik, amely hangzatosságánál és a tényleges viszonyokkal meg nem egyező voltánál fogva a vállalat minősége, vagy terjedelme tekintetében megtévesztésére alkalmas. Ámde a „Garantia" toldat sem nem hangzatos, sem pedig a vállalat mibenléte tekintetében megtévesztésére alkalmas nem lehet. Ilykénpen és arra való tekintettel, ho?v a hiteltudósítói szakmában toldatoknak megkülönböztetés céljából való használata általában szokásos, az említett megjelölés, mint toldat a Tvt. 7. §-ába nem ütközik. 40. Az állandó birói gyakorlat értelmében a volt üzleti alkalmazott, miután magát önállósította, kilépését és önálló üzleti nyitását sajtó, mozgókép vagy körlevél útján a vevőközönség tudomására hozni jogosult, mivel ez, ha a volt főnök vevőkörének a megszerzésére irányul is, tisztességes határok között a szabadversenynek a természetes megnyilvánulása. Nem jogosult azonban ugyanezt hónapokon keresztül megismételni és a volt alkalmaztatásra való utalást — a volt munkaadó rovására — állandósítottan hirdetni, mert ez már a Tvt. 1. §-ába ütköző tisztességtelen verseny cselekménynek minősül. (P. IV. 2560/1934. sz. a. 1934 dec. 11-én.)