Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 2. szám - A cégjog reformja

24 KERESKEDELMI JOG 2. sz. gazdasági gépek, automobil), gyakoribb és érthetőbb lesz, hogy a vevő nem fizeti ki a dolog átvételekor a teljes vételárat, hanem az ügyletet részletfizetési kedvezménnyel kötik (részletiigylet, vente par acomptes, Abzahhmgsgescháft). A zongora, varrógép, írógép, gazdasági gépek stb. eladója részletügylet esetében kiköti, hogy az utolsó részlet lefizetéséig a tulajdonjogot fenntartja magának és a vevő csak az utolsó részlet megfizetésével válik a dolog tulajdonosává. A tulajdonfenntartással az eladó a vételár megfizetésének biztosítását célozza: biztosítva van követelése az adás-vétel tárgya által, melynek egyelőre tulajdonosa marad; mint tulajdonos azt a vevőtől visszakövetelheti, ha a vevő valamelyik részlet megfizetését elmulasztja; a vevő pedig a dolgot, minthogy idegen tulajdont képez, sem el nem adhatja, sem el nem zálogosíthatja. Mint tulajdonos, az eladó harmadik személy foglalásával szemben tulajdonjogát igénykereset útján érvényesíteni tudja. Csak harmadik jóhiszemű jogszerzővel szemben nem nyújt védelmet a tulajdonfenntartás (KT. 299. §, 25. polg. JE. dönt.). Bár a jóhiszemű jogszerzést ki nem zárja, emeli a tulajdonfenntartás gyakorlati jelentőségét a büntetőjogi szankció azáltal, hogy mint sikkasztó büntetendő az, aki a tulajdonfenntartás alatt álló, vagyis idegen dolgot eladja (Btk 355. §). Jelzálogtörvényünk szerint (1927. XXXV. t.-c. 28. §) a jelzálogjog nem terjed ki az ingatlannak oly tartozékára, amely nem az ingatlan tulajdonosáé. Ezzel kapcsolatban a végrehajtási rendelet (24.000/1929. I. M. sz. rendelet 8. §) lehetővé teszi, hogy a tartozék tulajdonosa, tehát az pl., aki tulajdonjog fenntartásával adta el a tartozékot a végrehajtást szenvedőnek, ha az utóbbi neki a vételárral részben még tartozik, igénybejelentés, esetleg igényper útján érvényesítheti jogát; megakadályozhatja, hogy a tartozékot az ingatlannal együtt elárverezzék, illetőleg amennyiben igénykeresetének halasztó hatálya nem volt és az igényelt tartozékot elárverezték, az igénylő a sorrendi tárgyaláson a végrehajtási tömeg ellen érvényesítheti megfelelő összeg erejéig követelését. ÍNizsalovszky: A jelzálogjog jogszabályainak magyarázata. 86—87. 1., Kúria Pk. V. 5414/931. Medzihradszky folyóirata III. 370—371. 1.). (Folyt, következik.) Minden j°gász kereskedő és — közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot SZEMLE Y A cégjog reformja. Rendkívül érdekes és sok 'tekintetben hazai szempontból is figyelemreméltó fejtegetéseket tartalmaz Július von Gierke profeszszor cikke, mely a Zeitschrift für das gesamte Handels- und Konkursrecht 100. kötetének 4. füzetében jelent meg. Szerző igen helyesen mutat rá arra, hogy a publicitás elve, mely voltaképpen az egész cégjognak és a cégjog gerincét képező cégjegyzék intézményének alapjául szolgál, a forgalmi életben még mindig nincsen kellő mértékben keresztülvive. Iga/, hogy a cégjegyzék a cég minden vonatkozására nézve kellő felvilágosítást nyújt, azonban a forgalmi életben egyrészt az üzletkötő felek nem veszik mindig igénybe a cégjegyzék intézményét, másrészt pedig az esetek nagy tömegében más városban, esetleg külföldön laknak és így nem is áll módjukban a cégjegyzék adatainak betekintése révén üzleti partnerük cégadataiba betekinteni. Hogy ez a gazdasági életben igen gyakran hátrányokat idéz elő, bővebb magyarázatra nem szorul. Gierke igen egyszerű reformot javasol ennek kikutatása céljából. A publicitás fokozottabb biztosítása érdekében azt indítványozza, hogy köteleztessenek a bejegyzett cégek arra, hogy katalógusaikon, árjegyzékeiken, körleveleikben, üzleti levélpapírjaikon, számláikon stb. fontosabb cégadataikat tüntessék fel. Ha tehát egyéni cégnél nem a tényleges tulajdonos nevét tartalmazza a cégszöveg, úgy feltüntetendő volna a cégszöveg mellett a tulajdonos neve. Ha közkereseti társaságnál vagy betéti társaságnál a cégszöveg nem tartalmazza valamennyi korlátlanul felelős cégtag nevét, úgy feltüntetendő volna mindezen cégtagoknak pontos neve. Hasonlóképpen, ha a cégszöveg a cégtulajdonosok vagy az egyes cégtagoknak csak a vezetéknevét tartalmazza vagy a vezetéknév mellett a keresztnévnek csupán rövidítését, úgy feltüntetendő volna a cégtulajdonos, illetőleg az összes korlátlanul felelős cégtagok teljes polgári neve. Ezzel az igazán egyszerű és a kereskedőkre nézve egyáltalában nem terhes rendelkezéssel Gierke azt akarja elérni, hogy az, aki valamely céggel üzleti összeköttetésbe lépni, szerződni kiván, rögtön tisztában legyen az illető cégek tulajdoni viszonyaival. Gierke azonban még tovább megy és a publicitás fokozottabb keresztülvitelét kívánja korlátolt felelősségű társaságoknál és részvénytársaságoknál is. Korlátolt felelősségű társaságoknál az összes társasági tagok teljes nevének feltüntetését kívánja, a részvénytársaságoknál pedig valamennyi igazgatósági és felügyelöbizottsági tag nevének feltüntetéséi, az összes levélpapíron és egyéb üzleti nyomtatvámokon. Sőt annak érdekében, hogy az a körülmény, hogy a részvénytársaság túlnyomó részben egy részvényes tulajdonát képezi, vagy esetleg One Man Company, további intézkedéseket tart szükségesnek. így ha az utolsó közgyűlés adatai szerint a részvényeknek több mint a fele egy részvényes kezén van, akkor az üzleti papirokon ennek a nagyrészvényesnek a neve is feltüntetendő. Ha pedig az összes részvények egy részvényes kezében vannak, úgy ez a körülmény is feltüntetendő.