Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 11. szám - Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár előadása a szövetkezeti reformokról

11. sz. KERESKEDELMI JOG 177 pest); W. (58.688 sz.) (Winter ismétlőfegyvergyár Amerika); S1F (58780 sz.) (St István Fiai fémárugyár); MD (59.298 sz.) (Dréher Maul); D (59.298 sz.) (Dréher); S (Stadler Mihály r.-t.); HF (59.638 sz.) (Franck Henrik Fiai); SCW (59.514 sz.) (Schüller & Co., Wien); MA (59.852 sz.) (Magyar Acélárugyár) stb. stb. betüvédjegyeket. Látunk azonban ma már nagy számban a cégszöveggel semmiféle összeköttetésben nem álló betűket, melyeket a lajstromozó hatóság, illetve Szabadalmi Bíróság a megkülönböztető jellegénél fogva belajstromozhatónak talált. Ilyenek: SV (60.312 sz.) (Vacuum Oil Company javára); OK (60.190 sz.) (Richter gyógyszervegyészeti gyár); HAG (58.389 sz.) (Rövidáru r.-t. cégnek); HP (58.026 sz.) (Magyar Ruggyantaárugyár) stb. stb. mely betűvédjegyeket igazolás után védjegyképeseknek talált a lajstromozó hatóság. Ezzel szemben számos esetben látunk viszszautasító végzéseket azzal indokolva, hogy a megkülönböztető jeléig hiányzik. Megjegyezzük, hogy a lajstromozó hatóság, egyezően a külföldi joggyakorlattal oly esetben, midőn a betűk úgy iratnak le, ahogv kiejítetnek, például: Pebeco = PBCO = P. Beiersdorf & Co.; Haen (Horvát Nándor konyha); Emergé = MRG = Magyar Ruggyantaárugyár) védjegyeket nem betüvédjegyeknek, hanem szóvédjegyeknek tekinti, amelyekre nézve más szabályok állnak. Hogy tehát egy pusztán betűkből álló védjegy belajstromozható legyen, arra nézve kizárólag az a szabály, hogy az a forgalomban megkülönböztető jelleget nyert legyen. A lajstromozó hatóság, illetve a Szabadalmi Bíróság ezt a szabályt tartja szemelőtt akár hazai lajstromozásról van szó, akár pedig egy nemzetközi védjegynek, illetőleg nemzetközi lajstromozásnak Magyarországon való keresztülviteléről. És a washingtoni egyezmény 6. cikk 2. pontja alapján megtagadja a Bernben belajstromozott nemzetközi védjegynek Magyarországon való belajstromozását azzal az indokolással, — miként arra nyomtatott szövegű blankettája van (Avis de refus de Protection = oltalom megtagadásáról szóló értesítés) —, hogy a védjegyoltalom nem adható meg, mivel a bejelentett betűk nem bírnak megkülönböztető képességgel (vertu individualisante): és hozzáteszi az Avisban azt, hogy a védjegy csak az esetben lajstromozható be, amennyiben annak tulajdonosa igazolni tud egy elég hosszú használatot; és azt, hogy védjegye a magyarországi forgalomban ismertté válása alapján ilyen megkülönböztető képességet nyert. — A magyar védjegyla jstromozó hatóságok tehát nem tesznek különbséget pusztán betűkből álló magyar védjegyek és nemzetközi védjegyek között. SZEMLE Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár előadása a szövetkezeti reformokról. Kuncz Ödön a Magyar Jövő Szövetségben „Szövetkezeli reformok" címmel tartott előadásában mindenekelőtt statisztikai adatokkal mutatott rá a magyar és a világ szövetkezeti mozgalmának rendkívüli nagy jelentőségére. Kiemelte, hogy Magyarországon ezidőszerint összesen 3719 szövetkezet működik, 1,127.256 taggal, a hitelszövetkezeti hálózat befizetett üzletrésztőkéje közel 30 millió pengőt, a kihelyezett kölcsönei több mint 200 millió pengőt tesznek ki, a fogyasztási szövetkezetek pedig több mint 20 millió pengős üzletrésztőkével kereken 150 millió pengős évi forgalmat bonyolítanak le. A világ összes szövetkezeteinek száma 731.256 volt 1931-ben. A tagok száma 165 millió és az évi forgalom összesen 53 milliárd aranydollár. Ezek a számok önmagukban is eleget beszélnek a szövetkezeti mozgalom jelentőségéről. Ami a szövetkezeti reform kérdését illeti, itt mindenekelőtt arra mutatott reá előadó, hogy még mindig a legfontosabb kezdő lépés a szövetkezet gazdalsági lényegének helyes felismerése. Mert talán egyetlenegy gazdasági irányeszme sem mutat fel akkora többrétű séget, olyam színes változatosságot, mint a szövetkezeti mozgalom. Hiszen a legellentétesebb társadalmi és gazdasági irányeszmék (a szocializmus, a kommunizmus, a keresztény szocializmus, a fasizmois, az agrármozgalom, a kisiparosok és általában a kisemberek megsegítésére törekvő irányzat) mindmegannyian azt a hangszert látják a szövetkezetben, amelyen a saját dalaikat tudják a legtökéletesebben eljátszani. De a szövetkezetek egyes fajai is annyira eltérő gazdasági alapszerkezetet tüntetnek fel, hogy szinte lehetetlennek látszik azokat szövetkezet gyűjtőnév alatt közös nevezőre hozni. Emellett a történelmi idők folyamán egészen különleges szövetkezeti rendszerek bontakoztak ki: a rochdalei rendszer, a szocialista ízű termelőszövetkezeti rendszer, a polgári- és agrárszövetkezeti rendszer, Charles Gi'de-nek szövetkezeti szocializmusa és last not least a nagy magyar szövetkezeti apostolnak: Károlyi Sándornak rendszere, amely teljelsen agrárbélyeget nyomolt a magyar szövetkezeti mozgalomra. A törvényhozónak tudatában kell lenni azzal, hogy nem egyik meghatározott politikai párt vagy rendszer által karakterizált szövetkezeti mozgalmat hivatott szabályozni, hanem magát a szövetkezetet, mint vállalkozó formát. Es ezt a vállalkozó formát úgy köteles megalkotni, hogy abban a szövetkezeti mozgalomnak valamenyi faja és valamennyi megengedett célkitűzése elférjen, erősödjék és tökéletesedjék. Ami a magyar szövetkezeti reform konkrét célját illeti, az nem más, mint a kereskedelmi törvényben foglalt hevenyészett, homályos és hiányos általános szabályozást kicserélni egy, a mai szükségletekkel számoló új szabályozással. Ez a reform nem akar szakítani azzal a helyes irányzattal, amely a hitelszövetkezetek és szakipari szövetkezetek különleges szabályozását a múltban szükségesnek tartotta, de mindenesetre fel fogja frissíteni ezeket a speciális szövetkezeti jogrendszereket is azzal, hogy egy tökéletesen ki-