Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 8. szám - Dr. Patakfalvy-Groák László: Élvezetjegy, részvénybevonás, részvénytörlesztés [Könyvismertetés]

124 KERESKEDELMI JOÜ 8. ra. tására vonatkozó szabály kizárólag a perben szereplő felekre vonatkozik. A perben nem szereplő magánjogi jogalanyok féllé való előléptetése vagy mint nem félnek félként való szerepeltetése nemcsak, hogy túlmegy a kiterjesztő magyarázat által megengedhető határokon, hanem egyenesen beleütközik a Pp. cogens rendelkezésébe, és megváltoztatni akarása a felekről és a pertársakról alkotott alapfogalmainknak. Erre egyrészt nem adhat jogot elvi határozat, másrészt nem is értelmezhető ennyire tágan a „perrendtartás meglévő szabályainak" megfelelő alkalmazása. Természetes azonban, hogy az erőszakolt kiterjesztés nélkül elő fognak állani azok az anomáliák, amelyekre idézett első cikkemben kitértem, az ú. n. kiterjesztő magyarázattal viszont a Pp. húsába vágunk. Nézzük miként fest a perjogi bizomány gyakorlati alkalmazása. A Kúria a közelmúltban hozott C. IV. 5387/1934. számú határozatában12) felperest keresetével elutasította, ítéletében a perköltség egyrészének viselésére a perben nem szereplő permegbízót kötelezte, kiindulva a 43. számú J. D. fentidézett indokolásából és kimondja, hogy a fenti elvi álláspontból folyik „a megbízás folytán vitt per költségének viselésére való kötelezése a hitelezőnek akkor, amikor a megbízott vagyoni helyzete a megítélt költség tekintetében nem nyiijt kellő biztosítékot". íme hova vezet kódexeinkben lefektetett alapelvektől való eltérés. Nem szólva arról, hogy a helyes alsóbirósági döntés ama részének megváltoztatása, mely rész a felperesként fellépő felet marasztalja az elutasított kereset költségeiben és perben nem szereplő személyt marasztal költségekben, 1. nemcsak túlmegy a kiterjesztő magyarázat határain, hanem ismét negálása a Pp. 425. §-ának, amely szerint ,,a vesztes fél a nyertes fél költségeinek megtérítésében elmarasztalandó ..." A megbízó se alperes, se felperes, tehát nem fél, így tehát költségekben sem marasztalható, az idézett § szerint; 2. teljesen szokatlan és furcsa konklúziókra vezet, ha a bíróság a perköltségben való marasztalás egyik indokaként a permegbizó és a permegbizott vagyoni viszonyai közötti különbséget szerepelteti. A polgárok vagyoni viszonyai kitudakolása az ezzel intézményesen, szakszerűen és megfelelő apparátussal rendelkező adóügyi hatóságokat is szinte lehetetlen feladat elé állítja. Hogyan tudja elvileg megállapítani vagy megállapíthatni a bíróság, hogy a perköltségekre a permegbízó vagy a permegbízott vagyona nyujte nagyobb garanciát? Kétségtelen, hogy ha a gazdag permegbízó a személyi permeg12) Közölve jelnn számunkban. S;erk. bízottat szerepelteti felperesként, úgy ez a kereset elutasítása esetén kijátszása a pernyertes alperes költségigényének, de éppen ez az egyik indoka annak az álláspontnak, amely a perjogi bizomány intézményét lehetetlennek tartja. Ezeket a visszásságokat azonban csak a 43. J. D. hatályon kívül helyezésével, nem pedig élő jogszabályainknak megcsonkításával lehet megszüntetni. Jogrendszerünk kódexeinknek a bírói gyakorlat patinájával bevont ércoszlopain nyugszik. Kár az ércoszlopok között kiburjánzott dudva kedvéért a szilárdan álló fundamentumot bolygatni. Dr. Patakfalvy-Groák László: Élvezetjegy, részvénybevonás, részvénytörlesztés Irta: dr. Söuéngházy Ferenc, ig. ü. min. titkár. Megkapóan mondotta a közelmúlt kimagasló államiférfia, a végiggondolt gondolatsorok minisztere: Klebelsberg iK.unó, hogv olyan, jogásszal, aki megfelelő közgazdasági iskolázottság nélkül merőben formális jurisprudentiát űz, nem lehetne mit kezdenii. Aiz ilyen merev paragrafuslovast a szilajjá lelt gazdasági élet valósággal levetné a hátáról. Különösen áll ez a megállapítás a gazdiaisági jogban, hol csak tévelyeg a jogalkotás, ha nem világítja meg útját a gazdasági tudományok szövétneke. És akkor sem tölti he h'válását a jog, ha inesisze elmarad a haladó, fejlődő élet mögött. Részivényjogunk (reformjának küszöbén örömmel üdvözölhetjük mindazt a munkát, amely gazdasági és jogi hozzáértéssel hozzájárul a reform feladatainak beható megvitatásához, a fogalmak tisztulásához. A francia gazdaságjoig alakulásában szembeötlő az a lendület, amellyel a gazdasági és jogi szakirodalom a jogalkotás előkészítésében résztvesz ós az összehasonlító jogtudománynak is alapos felhasználásával segíti elő a helyes jogszabályok kialakítását. Nálunk is kedvezően észlelhető jogirodalmunkban a részvényjog reformproblémáinak tárgyilagos megvitatása, építő kritikai érzékkel tárgyalási-!. Nem vethető szemére a részvényjogi szakirodalomnak a negatív jogászkodás, nem róható meg az avval, hogy akadályozni törekszik a korszerű ref ormok megaialósításak. Ellenkezőlegt. Feledésbe borult már az a hang, amely a visszamaradottságában már-már elszigetelten álló részvényjogunk minden fejlesztését egyedül a bírói gyakorlatra bírná. Nem találkozunk olyan hátráltató irányzattal, amely az egyes problémák szakszerű megvitatását figyelmen kívül hagyvia, a reform időszerűségének vagy időszerűtlenségének végnélküli vitáját ambicionálná. Ma már nem is venne komolyan a hozzáértő olyam érvelést, amely a -gazdaság: élet céltalan zaklatásaként igyekeznék feltüntetni azt a törekvést, hogy részvény jogunk is kövesse az életet s amely a gazdasági válságok idejében a gazdasági élet kíméletét hangsúlyozza a reform „zaklatásával" szemben, — gazdasági fellendülés korszakában pedig a gazdasági virágzást fél*: a reformmal való ,:megbolygalástól". Nem is