Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 7. szám - Iparjogvédelmi konferencia Prágában

KERESKEDELMI JOG 113 HAZAI JOGGYAKORLAT Munkajog C&Si Tí'tT'Tp •• 128. A munkavállaló nem hagyhatja hosszú ideig kétségben a munkaadót arra nézve, vájjon a fegyelmi úton történt elbocsátását megtámadja-e. (P. II. 707/1935. sz. a. 1935 május 28-án.) 129. Telep helyének illetékessége mikor áll meg? (P. II. 870/1935. sz. a. 1935 március 21-én.) A Pp. 28. §-a értelmében az ellen, akinek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más olyan telepe van, ahol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik, a telep ügykörét illető perek annak a helynek bírósága előtt is megindíthatok, ahol a telep van. A telep ügykörét illetik ugyan a munkaadó és segédszmélyzete között a szolgálati viszonyból felmerülő perek is, de csak annyiban, amennyiben a szolgálati szerződés megkötésére a telep jogosult. A felperes azonban a segédszemélyzet körén fölül emelkedő igazgatói címmel felruházott telepvezető volt és alkalmazása nem a telep ügykörébe, hanem a főtelep ügykörébe tartozott. A Pp. 29. §-a értelmében a teljesítési hely az illetékességet nem feltétlenül állapítja meg, különösen nem akkor, ha a teljesítési hely csupán a törvény rendelkezéseiből tűnik ki, hanem csak abban az esetben, ha a teljesítési hely az okiratból megállapítható akként, hogy azt a perbevont adós magára nézve teljesítési helynek elismerte. A csatolt okiratokból pedig nem tűnik ki az, hogy az alperes a peressé tett fizetést Miskolcon tartozott teljesíteni. Dollárvalorizáció 130. Aranykorona és egy aranykorona = J/5 U. S. Dollár kikötése a szolgáltatás értékállandóságának kikötésére utal.*) (P. VII. 140/1935. sz. a. 1935. május 1-én.) A felperes az alperessel 1927. évi március hó 21. napján 20.000 aranykorona összegről szóló életbiztosítási szerződést kötött, melynek különös feltételei szerint úgy a biztosított a díjakat, mint a biztosító a biztosítási összeget valóságos U. S. A. dollárban, vagy pengőben egyenlítheti ki s apengőben való fizetésnél a dollárnak a fizetés napját megelőzően a Magyar Nemzeti bank, vagy az annak helyébe lépő szerv által utoljára jegyzett áruárfolyama irányadó. A biztosítási ügylet szempontjából egy aranykorona mindenkor V5. U. S. A. dollárnak számítandó. A szerződés kötése óta az Északamerikai egyesült államokban életbe lépett szabályok folytán a dollár elvált az aranyalaptól, azelőtt való értékénagy részét pedig elvesztette, amiből a per tárgyául szolgáló esetre vonatkozóan az következett be, hogy az aranykorona és a dollár között az az értékviszony, mely a szerződés kötése idején állandó volt, megbomlott. *) Elvi jelenőségű határozati Ugyanígy P. VII. 5299/1934. sz. a. Ebből folyóan a felek között vita támadt abban a kérdésben, hogy a szerződésben megállapított aranykorona összegek tovább is dollárra átszámítva, vagy pedig pengőben egyenlitendők-e ki és mivel a biztosítási szerződés természetére, különösen pedig arra való figyelemmel, hogy a felperes biztosítottnak érdekében áll tudnia, hogy a szerződésből folyóan a biztosítási idő lejártával ő, korábbi elhalálozása esetén pedig a kedvezményezett, mily díjösszeg fizetése mellett, mily tőkére tarthat számot, — nem zárható el attól, hogy jogállapotának biztosítására a vitás kérdéseket megállapítási per útján tisztázza. — A fellebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy megállapítási per indításának a Pp. 130. §-a értelmében helyét látta. Az alperes támadja a fellebbezési bíróságnak a biztosítási szerződés értelmezésénél elfoglalt azt az álláspontját, hogy a felek a biztosítási összeget s a díjak fizetendő összegét aranykoronában állapították meg és részben az aranykorona dollárra való átszámításának megállapítása, részben a díjtartalék elhelyezésére vonatkozó kötelezettsége kérdésében előadott felülvizsgálati indokai keretében arra utal, hogy a biztosítás dollár biztosítássá változott. (Felülvizsg. kér. 9. és 16. old.) Ezzel összefüggésben mindenekelőtt azt teszi panasz tárgyává, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértést követett el azzal, hogy a felek szerződését értelmezése körébe vonta, holott annak világos tartalma minden értelmezést kizár. Az alperesnek ez a panasza alaptalan, mert bár a felperes elsősorban arra alapította keresetét, hogy a felek szerződési akaratmegegyezése abban a kérdésben, hogy a 20.000 aranykorona biztosítási összeg, illetve a fiztetendő díj aranykorona összege dollárra átszámíttassék s a fizetendő pengő összeg ekként állapíttassák meg, hiányzott — perbeli előadásának lényege az, hogy a felek kölcsönös kötelezettsége nem bírálható el a dollárértéken való számításon keresztül, ami pedig magában foglalja azt is, hogy az alperesnek a biztosítási szerződés értelmezésénél elfoglalt álláspontját magáévá nem teszi. Ezért a fellebbezési bíróság a felek ügyleti nyilatkozatait a valóban célzott ügyleti akarat felderítése céljából annak ellenére is értelmezés tárgyává tehette, hogy a szerződés szóhangzata világos. A szerződés értelmezése kérdésében ;i fellebbezési bíróság a kir. kúria álláspontja szerint is helyes következtetésre jutott. A felek szerződésének idézett tartalmából ugyanis kitűnik, hogy kölcsönös szolgáltatásaik értékét a gazdasági viszonyokban bekövetkezhető rendkívüli változásoknak a pénzérték csökkenését előidéző hatásától függetlenné kívánták tenni. Ebből a célból kettős irányban rendelkeztek. Egyfelől a kölcsönös szolgáltatások értékét aranykoronában állapították meg, másfelől az aranykorona értékének kiszámítási módját is meghatározták azzal, hogy a biztosítási szerződés szempontjából ezt az értéket egy az aranykorona és dollár értékviszonyát kifejező számmal jelölték. (1 dollár = 5 ar. korona.) Ezzel azonban egyúttal azt is meghatározták a felek, hogy a kölcsönösen teljesítendő kötelezettségek kirovó, vagyis a kötelem taralmát megálla-