Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 7. szám - Iparjogvédelmi konferencia Prágában

KERESKEDELMI JOG 113 HAZAI JOGGYAKORLAT Munkajog C&Si Tí'tT'Tp •• 128. A munkavállaló nem hagyhatja hosszú ideig kétségben a munkaadót arra nézve, vájjon a fegyelmi úton történt elbocsátását megtá­madja-e. (P. II. 707/1935. sz. a. 1935 május 28-án.) 129. Telep helyének illetékessége mikor áll meg? (P. II. 870/1935. sz. a. 1935 március 21-én.) A Pp. 28. §-a értelmében az ellen, akinek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más olyan telepe van, ahol ügyletek kötésével közvetlenül foglal­kozik, a telep ügykörét illető perek annak a hely­nek bírósága előtt is megindíthatok, ahol a telep van. A telep ügykörét illetik ugyan a munkaadó és segédszmélyzete között a szolgálati viszonyból felmerülő perek is, de csak annyiban, amennyi­ben a szolgálati szerződés megkötésére a telep jogosult. A felperes azonban a segédszemélyzet körén fölül emelkedő igazgatói címmel felruhá­zott telepvezető volt és alkalmazása nem a telep ügykörébe, hanem a főtelep ügykörébe tartozott. A Pp. 29. §-a értelmében a teljesítési hely az illetékességet nem feltétlenül állapítja meg, kü­lönösen nem akkor, ha a teljesítési hely csupán a törvény rendelkezéseiből tűnik ki, hanem csak abban az esetben, ha a teljesítési hely az okirat­ból megállapítható akként, hogy azt a perbevont adós magára nézve teljesítési helynek elismerte. A csatolt okiratokból pedig nem tűnik ki az, hogy az alperes a peressé tett fizetést Miskolcon tartozott teljesíteni. Dollárvalorizáció 130. Aranykorona és egy aranykorona = J/5 U. S. Dollár kikötése a szolgáltatás értékállandó­ságának kikötésére utal.*) (P. VII. 140/1935. sz. a. 1935. május 1-én.) A felperes az alperessel 1927. évi március hó 21. napján 20.000 aranykorona összegről szóló életbiztosítási szerződést kötött, melynek különös feltételei szerint úgy a biztosított a díjakat, mint a biztosító a biztosítási összeget valóságos U. S. A. dollárban, vagy pengőben egyenlítheti ki s apen­gőben való fizetésnél a dollárnak a fizetés nap­ját megelőzően a Magyar Nemzeti bank, vagy az annak helyébe lépő szerv által utoljára jegyzett áruárfolyama irányadó. A biztosítási ügylet szem­pontjából egy aranykorona mindenkor V5. U. S. A. dollárnak számítandó. A szerződés kötése óta az Északamerikai egye­sült államokban életbe lépett szabályok folytán a dollár elvált az aranyalaptól, azelőtt való értéké­nagy részét pedig elvesztette, amiből a per tár­gyául szolgáló esetre vonatkozóan az következett be, hogy az aranykorona és a dollár között az az értékviszony, mely a szerződés kötése idején ál­landó volt, megbomlott. *) Elvi jelenőségű határozati Ugyanígy P. VII. 5299/1934. sz. a. Ebből folyóan a felek között vita támadt ab­ban a kérdésben, hogy a szerződésben megállapí­tott aranykorona összegek tovább is dollárra át­számítva, vagy pedig pengőben egyenlitendők-e ki és mivel a biztosítási szerződés természetére, különösen pedig arra való figyelemmel, hogy a felperes biztosítottnak érdekében áll tudnia, hogy a szerződésből folyóan a biztosítási idő lejártával ő, korábbi elhalálozása esetén pedig a kedvezmé­nyezett, mily díjösszeg fizetése mellett, mily tő­kére tarthat számot, — nem zárható el attól, hogy jogállapotának biztosítására a vitás kérdé­seket megállapítási per útján tisztázza. — A fel­lebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy megállapítási per indításának a Pp. 130. §-a értelmében helyét látta. Az alperes támadja a fellebbezési bíróságnak a biztosítási szerződés értelmezésénél elfoglalt azt az álláspontját, hogy a felek a biztosítási összeget s a díjak fizetendő összegét aranykoronában álla­pították meg és részben az aranykorona dollárra való átszámításának megállapítása, részben a díj­tartalék elhelyezésére vonatkozó kötelezettsége kérdésében előadott felülvizsgálati indokai kere­tében arra utal, hogy a biztosítás dollár biztosí­tássá változott. (Felülvizsg. kér. 9. és 16. old.) Ezzel összefüggésben mindenekelőtt azt teszi pa­nasz tárgyává, hogy a fellebbezési bíróság jog­szabálysértést követett el azzal, hogy a felek szer­ződését értelmezése körébe vonta, holott annak világos tartalma minden értelmezést kizár. Az alperesnek ez a panasza alaptalan, mert bár a felperes elsősorban arra alapította keresetét, hogy a felek szerződési akaratmegegyezése abban a kérdésben, hogy a 20.000 aranykorona biztosítási összeg, illetve a fiztetendő díj aranykorona összege dollárra átszámíttas­sék s a fizetendő pengő összeg ekként ál­lapíttassák meg, hiányzott — perbeli előadá­sának lényege az, hogy a felek kölcsö­nös kötelezettsége nem bírálható el a dollár­értéken való számításon keresztül, ami pedig magában foglalja azt is, hogy az alperesnek a biztosítási szerződés értelmezésénél elfoglalt álláspontját magáévá nem teszi. Ezért a fellebbe­zési bíróság a felek ügyleti nyilatkozatait a valóban célzott ügyleti akarat felderítése céljából annak ellenére is értelmezés tárgyává tehette, hogy a szerződés szóhangzata világos. A szerződés értelmezése kérdésében ;i fellebbe­zési bíróság a kir. kúria álláspontja szerint is helyes következtetésre jutott. A felek szerződésének idézett tartalmából ugyanis kitűnik, hogy kölcsönös szolgáltatásaik értékét a gazdasági viszonyokban bekövetkezhető rendkívüli változásoknak a pénzérték csökkenését előidéző hatásától függetlenné kívánták tenni. Ebből a célból kettős irányban rendelkeztek. Egy­felől a kölcsönös szolgáltatások értékét arany­koronában állapították meg, másfelől az arany­korona értékének kiszámítási módját is meg­határozták azzal, hogy a biztosítási szerződés szempontjából ezt az értéket egy az aranykorona és dollár értékviszonyát kifejező számmal jelölték. (1 dollár = 5 ar. korona.) Ezzel azonban egyúttal azt is meghatározták a felek, hogy a kölcsönösen teljesítendő kötelezett­ségek kirovó, vagyis a kötelem taralmát megálla-

Next

/
Thumbnails
Contents