Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / Tartalommutató

2G KERESKEDELMI JOG 1. sz. ban akkor, amidőn ez az árukínálat enged-01dal mény hirdetésével történik. — Per folyama alatt történt abbanhagyás 84 179. Versenytársnak azt az üzleti eljárást, amely a versenytárs személyét vagy áruját tárgyalja, összehasonlítja és szembeállítja: a tisztessé­ges üzleti felfogás akkor is tiltja, ha az állítás egyébként való 84 180. A szerződésszegés (versenytilalom) kihaszná­lásával folytatott üzleti verseny az üzleti tisz­tességbe ütközik 84 181. A jog gyakorlása a joggal való visszaélésnek csak akkor minősül, ha valaki jogát minden egyéb cél és érdek nélkül kizárólag csupán azért gyakorolja, hogy ezáltal mást meg­károsítson. — üzlethelyiség bérletének fel­mondása s azután annak a bérbeadó közeli hozzátartozói részére bérbeadása. — Eluta­sítás 99 182. Hírlapban megjelent s a lap versenytársát ké­pező másik lap ellen irányuló és hírnévron­tást képező lapközleményért a lap kiadója mint versenytárs felel és marasztalandó.. .. 100 183. Árunak az üzlet előtti járdára való festése útjáni hirdetése t. v.. amennyiben az áru az üzletben nem is kapható 100 184. Gyári jelleg meghatározása. Ideiglenes üzem­korlátozás és szünetelés esetén is használ­ható a „gyár" jelző 132 185. A sérelmes hirdetménynek alperes üzletében való fenntartása az elévülést megakadályozza. — Egymagában az a tény, hogy a két üzlet egymáshoz közel van, a kár fennforgásához egyéb bizonyíték hij ján nem elegendő .. .. 132 186. A Tvt. szempontjából a tényleges helyzet lévén az irányadó, a törvénybe ütköző cselekmé­nyek miatt a vállalat tulajdonosa a vállalat üzleti körében használt név alatt (tekintet nélkül arra, hogy ebben a tekintetben a cég­jegyzék mit tartalmaz) — felperesként fel­léphet 132 187. A versenytársi minőségét csupán az üzleti tevékenységnek végleges abbanhagyása szün­teti meg 132 188. T Tvt. 3$. §-ának 2. bekezdése az e törvény alapján indított polgári perekre nézve kizáró­lagos illetékességet állapít meg, amelyből el-01lIaI térésnek még a Pp. 77. §-a szerinti pertársa­ság esetén sincs helye 132 189. A Tvt. 9. §-ban meghatározott védelem e töl vényi rendelkezés kifejezett tartalma sze­rint nem a védjegy belajstromozásához, ha­nem az árujegy qualifikált használatához fűződik, nevezetesen ahhoz a tényhez, hogy a forgalomban bizonyos árujegyről egy verseny­vállalatot szoktak felismerni. A nyilvános­ságra szánt analízisnek felhasználása nem tekinthető üzleti titoknak 147 190. Megszűnt üzlet külsőjelének használata a Tvt. 8. §-ába ütközik, de megtévesztési szán­dék esetében az 1. §-ba is, úgyhogy emiatt bármely versenytárs felléphet 147 191. A Tvt. 35. §-a értelmében igényelhető nem vagyoni elégtétel követelhetésének nem egye­düli alapja a cselekményeknek szándékos elkövetése, hanem az elégtétel természetére lekinteltel a sértett üzlete erkölcsi érdekeinek a cselekmény által okozott sérelme is .. .. 148 192. Abbanhagyási kereset elutasítása, mivel al­peres üzlete a keresetindítás után megszűnt s így az ismétlés veszélye nem forog fenn. — Végkiárusítás hirdetése miatt egymagában nem jár nemvagyoni kártérítés 148 193. A mellett a nem vitás tényállás mellett, hogy felperes Budapest IX. kerületében műbútor­asztalos, az alperes pedig ugyané város VI. kerületében bútorkereskedő, a felperes ke­reshetőségi joga megállapítható 167 194. Bérleti szerződés felmondása közel hozzá­tartozók érdekében egymagában nem ütközik az üzleti tisztességbe és a jó erkölcsökbe, kivéve ha ez a jog gazdasági szükség nélkül visszaéléseképpen gyakoroltatott 167 195. Magába véve az a tény, hogy a versenytárs üzleti tevékenysége szünetel, a felperesnek e perbeli kereseti jogát meg nem szünteti; mert erről csak akkor lehetne szó, ha az eset körül­ményeiből megállapítható volna, hogy a fel­peres üzleti tevékenységének abbanhagyása végleges 167 190. Kártérítés előfeltétele a kár és a károkozó cselekmény közti okozati összefüggés .. .. 167

Next

/
Thumbnails
Contents