Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / Tartalommutató

214 KERESKEDELMI JOG 11. SZ Gazdasági lehetetlenülés 21. Az anyagi jog szabályai szerint az általános gazdasági viszonyokban a szokásos szerző­dési kockázatot tetemesen meghaladó, mélyreható, előre nem látott, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás gazdasági egyensúlyát felborító, illetve a felek egyéb feltételezé­sének meghiúsulását előidéző változás nem magában véve, hanem csak akkor vonja maga után azt a következményt, hogy a bíróság az egyik felet, — esetleg a kár mél­tányos megosztásával is .. elállásra jogo­síthatja fel, ha a felek egyike a jóhisze­műséggel és méltányossággal ellentétben, nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, a másik fél pedig ugyanilyen veszteséget szenvedne. 22. A mezőgazdasági ingatlanok értékcsökke­nése önmagában nem ok a gazdasági lehe­tetlenülésre, mivel eladó a vételár fizetése­kor nem jut nagyobb értékhez, mint ameny­nyit az eladott ingatlan értéke képvisel. .. 23. Bérleszállítás esetén is korlátozható a bér­beadó felmondási joga, a bérlő felmondási jogának épségben hagyása mellett is. Oldal 24. Kötelmi jog 189 63 49 Üzletbérmérséklés megtagadása. 64 25. A kötelem elengedése folytán akkor szűnik meg, ha a hitelező az adósnak a tartozását szerződéssel elengedi, vagy szerződéssel el­ismeri, hogy a követelés nem áll fenn, vagy pedig cselekményeivel oly magatartást ta­núsít az adóssal szemben, amelyekből két­ségtelenül megállapítható, hogy az adóssal szemben az igényéről lemond, azt neki tehát elengedi. Ebből pedig folyik az, hogy a hitelező nyilatkozatainak, vagy cselekmé­nyeinek az adóshoz irányzottnak kell lennie. 77 26. Anyagi jogszabály, hogy akik közösen vál­lalnak egyetemleges kötelezettséget, kétség esetén, vagyis ha a felek kifejezett vagy a megállapodás körülményeiben felteendő akarata ellenkezőre nem irányul, egymás vétkességéért és késedelméért felelősek... .. 78 27. A bírói gyakorlatnak megfelelő és a ma­gánjogi javaslat 1212. §-ában is kifejezésre jutó jogszabály az, hogy a kezes felszaba­dulására nézve, a hitelező késedelmeske. déséből meríthető jogszabályok nem álla­nak a készfizető kezesre, ha a hitelező késlekedése miatt a követelés oly időben vált a főadóssal szemben behajthatlanná, amikor a kezes már az ő terhére róható teljesítési késedelemben volt 29 28. Az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 5.,' illetve" 6. §-ában foglalt szabályok csak legfelsőbb határát állapítják meg a bírói ítéleten, egyességen, szerződésen, vagy bármely más magánjogi jogcímen alapuló kamatkövetelés érvényesítésének, azonban a törvényes ka­matláb mértékét nem szabályozzák. A vál­tótörvény 50. §. 1. pontja csak ideiglenesen nem volt alkalmazható, mely azonban most újból irányadó. 29. Mivel a bizományi szerződés megtagadása tekintetében a felpereseket is vétkesség ter­heli, ezért a szerződésszegésért kötbér fize­tésére való kötelezésnek nem lehet helye. Az egyik szerződésszegés tekintetében a köt­bért követelő félnek vétkes magatartása azonban nem teszi mellőzhetővé a kötbér alkalmazását oly szerződésszegés miatt, amiben a követelő felet vétkesség nem ter­heli, így a felpereseknek a bizományi szer­ződés tekintetében való vétkessége nem 15 akadályozza az ettől független szerződés- 01dal szegéaek miatt kötbér megítélését. .. .. 100 30. Az utalványozás csupán arra irányuló fel­hatalmazás, hogy az utalványozott a szol­gáltatást az utalványozó terhére az utalvá­nyos kezeihez teljesítse, de nem jelent fize­tési kötelezettséget 29 31. Hogy az ajánlatban foglalt adatok miként értelmezendők s ebből a szempontból a kér. désekre adott válaszok jelentősek-e vagy nem, az ügynök a biztosító megbízottja s ha az ügynök megtévesztő magatartást ta. nusít, ennek hátránya a megbízást adó biz­tosító terhére szolgál. 49 32. A pénz kihelyezésével megbízott személy­nek a megbízóval szemben fennálló felelős­sége nem szűnik meg, ha a kihelyezett pénz elvész. Erről csak akkor lehet szó, ha a megbízott a felelősséget már eleve elhárí­totta magától, vagy ha a károsodás a meg­bízónak valamely mulasztására vezethető vissza. 189 33. Nem szolgálhat az ügylet más minősítésére alapul, hogy az említett munkakörbe eső különböző műveknek huzamos időn át való szolgáltatására s a felperes munkateljesít­ményének állandó lekötésére irányult, mert a vállalkozási szerződés természete nem zárja ki, hogy a vállalkozó meghatározott művek ismétlődő szolgáltatására huzamo­sabb időre lekösse munkaerejét és ez a kö­rülmény a szerződés jogi természetén nem változtat, hacsak a fennforgó körülmények, bői ki nem tűnik, hogy a felek azzal szol­gálati viszony megalapítását célozták... .. 81 Pénztartozás 34. Belföldi ügylet során a fizetésnek idegen pénznemben (a jelen esetben dollárban) ki­kötése — az ellenkezőnek világos kifeje­zésre juttatása híján az ügyleti feleinek azt a szándékát fedi, hogy a fizetés a keresk. törv. 326. § (2. bekezd.) értelmében abban az egyenértékben történjék, amelyet az ide­gen pénznemben meghatározott pénzösszeg a belföldön folyamatos, országos pénznem­ben (ar. P.) (a lejáratkor) az esedékesség idején képvisel Következőleg, amennyiben a számolási értékként szereplő idegen pénz­nemben az esedékesség és a tényleges fize­tés időpontja közt értékváltozás áll be, egyik fél sem használhatja fel a másik fél­nek kárával a javára jelentkező időközi változást, hanem olyan mennyiségű folya­matos pénzösszeget (ar. P-t) kell fizetnie, illetve kielégítésül elfogadnia, amely meg­felel az illető idegen pénznemnek (dollár) a fizetés szerződésszerű esedékessége idején fennállott belföldi árfolyamán számított egyenértékének. 131 35. Effektív dollárfizetés kikötése esetében a biztosított a dollárfizetés lejárta idején (nem pedig a fizetés napján) fennálló dol­lárárfolyamnak megfelelő pénzösszeget tar­tozik fizetni. 131 36. Pénztartozásnak angol font tartozássá való átváltoztatása nyilván a követelés érték­állandóságának megvalósítását célozza s azért a font esése ellenére nem egyenlíthető ki a csökkent font pengő értéknek megfe­lelő fizetéssel. U* 37. Vételárnak búzában való megállapítása s ennek dollárra való átváltoztatása a tarto­zásnak értékállandóságát célozza s ezért helyesnek látszott a tartozásnak a szerződés megkötése időpontjában volt árfolyamon svájci frankra való átszámítása m

Next

/
Thumbnails
Contents