Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 2. szám - Részvénytársaság igazgatóságának felelőssége

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A Munkajog és Tőzsdei Jog mellékletekkel Szerkesztve* és kiadOhiTttal: BUDAPEST Y., Visegrádi-ueea lt. szám *®* Telefon : Aut. 27—1- 6ő ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyimniszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A MUNKAJOG, TŐZSDEI JOG mellekletekkel esryütt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Égy füzet ára 1.60 pengő Harmincegyedik évi. 2. szám Megjelenik minden hó elején. Budapest, 1934 íebruár 1 Részvénytársaság igazgatóságának felelőssége Irta: dr. Reitzer Béla. A kérdésben követett bírói gyakorlat anynyira közismert, hogy annak részletesebb ismertetése ehelyütt bátran mellőzhető. Tudjuk, hogv a királyi Kúria évtizedes ítélkezésében a Kt. 189. és 187. §§-ból folyó felelősséget a lehető legtágabb körben és legnagyobb szigorral alkalmazta olyannyira, mintha a felelősség, illetve az annak megalapítására alkalmas ténybeli előfeltételek mellett presumtio szólna. Éppen ezért különös figyelmet érdemel a királyi Kúriának P. IV. 1022 1933. számú 1933. okt. 24-én kelt döntése, amely a benne olvasható kijelentések elvi szövegezésénél fogva többre értékelendő, mint egy incidentális esetítélet, s inkább tekinthetjük azt az eddigi svakorlat korrigálásának. Idézem ezen ítéletből a téma szempontjából legfontosabb kijelentéseket: ..A részvénytársaság igazgatóságának tagjai a Kt. 189. §. második bekezdése értelmében a tisztségükből folyó kötelességeinek elmulasztásából keletkezett károkért a károsultnak egyetemlegesen felelnek." „Amennyiben az igazgatósági tag a részvénytársaság ügyvezetésében közvetlenül nem vett részt, a Kt. 182. §-ban meghatározott jogkörébe az ügyvezetés irányítása és ellenőrzése tartozik, következőleg ennek a kötelességnek elmulasztása létesít azzal okozati öszszefülésben álló kár tekintetében vele szemben kártérítő kötelezettséget." ..Az ügyvezetés ellenőrzéséhez tartozik a r. t. vagyoni helyzetének állandó figyelemmel kísérése és a Kt. 187. §-ban ebből folyóan előírt az a kötelezettsége az igazgatóságnak, ho^-- amennyiben az alaptőke felét a társaság elvesztette, annak további fennállása, vagy felszámolásának kimondása végett a közgvülést egybehívni, amennyiben pedig a társasán tartozásai annak vagyonát meghaladják, ezt a körülményt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik." Majd később: „Az igazgatósági tagnak a Kt. 10. címében szabatosan körülírt kötelezettségen felül a kifejtettek értelmében az üsvvezetésnek a törvényben és az alapszabálvokban meghatározott módon való iránvítása és általános jellegű ellenőrzése is kötelezettsége. Ez az irányítás és ellenőrzés azonban nemcsak az igazgatósággal mint testülettel, de az egyes igazgatósági taggal szemben sem terjedhet ki az egyes ügyletek tekintetében, amelyek a részvénytársaság szokásos ügyvitelének tárgyai/' Már e lap 1930. VII. 1-i számában közölt cikkemben annak a meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy az igazgatósági tag felelőssége kérdésében követett bírói gyakorlat nem jár helyes úton. Oka ennek olyan gazdasási és jogi szempontoknak a döntéseknél figyelmen kívül hagyása, amely okok méltatása nélkül a gyakorlat ezen téves irányban való fejlődése szükségszerüleg kellett, hogy bekövetkezzék. Ha figyelemmel kísérjük azokat az ítéleteket, amelyek a tárgyalt kérdéssel foglalkoznak, azt fogjuk látni, hogy azokban refrainszerűleg térnek vissza olyan közhelvekké vált kijelentések, hogy ne mondjuk jogtételek, amelyeken már majdnem dogmaszerü megszokottsággal haladunk át. anélkül, hogy eszünkbe jutna kritika tárgyává tenni azok tartalmi helyességét. Ezzel a jelenséggel gyakran találkozunk a jogalkalmazás körében, s ha nem is lehet pontosan megállapítani ennek okát. legtöbbször mégis a sablonszerúségekben megnyilatkozó tetszetős szólásmód. a jogi szövegezésbe könnyen becsúszható pongyolaságok, a döntéseknél gyakran figyelmen kívül hagvott organikus összefüggések hiánva