Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 1. szám - A kartelbizottság határozata a bojkott-kérdésben

1. sz. KERESKEDELMI JOG 9 tartozik, aki emlékbeszédével nemcsak az el­hunytnak állított ércnél maradandóbb emléket, hanem maga is újból magasabbra és magasabbra emelkedett hallgatói előtt. Szladits a több mint egy évtized előtt elhunyt Szászy-Schwartz Gusz­távot mint professzort, mint kodifikátort és mint szónokot méltatta. Szászy-Schwartz az egyetemen római jogot és hiteljogot adott elő. Iheringnél Göttingában szíva magába a mult század egyik legkiválóbb magánjogászának tanításait, az egye­temi katedrán, amellyel az ügyvédséget felcse­rélte, oly élvezetes módon adta elő a római jog anyagát, hogy előadásai a legkedveltebb tan­székek közé tartoztak. Előadásának modora él­vezetes volt, amely még a legszárazabb anyagból is virágot tudott fakasztani. Mint kodifikátor a há­zassági- és örökjog terén igazi nemzeti jogásznak bizonyult, aki a mindenáron való külföldi import helyett a magyar jog fejlesztését tűzte ki célul, és aki egyaránt megrostálta a svájci polgári törvény­könyv rugalmasságát és a német kodifikáció kazuisztikáját. Mint a Magyar Jogászegylet egyik legszorgalmasabb látogatója, a legkitűnőbb szónokok közé tartozott, aki beretvaéles, sőt gyakran szarkasztikus felszólalásaival néha ha­lomra döntötte az addigi felszólalások hatását. Szladits Károly emlékbeszédéért, amelyet az Ügy­védi Kamara nagytermét zsúfolásig megtöltő hall­gatóság óriási tetszéssel fogadott, dr. Osvald Ist­ván, a Magyar Jogászegylet elnöke mondott kö­szönetet. Ezután a közgyűlés a napirendet tár­gyalta le és miután a tisztikarnak és az igazgató választmánynak mandátuma lejárt, a választást a következő három évre megejtette: elnök lett új­ból: dr. Osvald István, a m. kir. Kúria másod­elnöke. A hiteljogi szakosztály elnöke lett lapunk főszerkesztője, Kuncz Ödön, míg lapunk fel. szer­kesztője, dr. Szenté Lajos újból az igazgató­választmányba választatott be. Az Iparjogvédelmi Egyesület december 12-én tartott közgyűlésén, melyen Saxlehner Kálmán kir. kormányfőtanácsos elnökölt, dr. Fazekas Oszkár a véd jegyhasonlóság gyakorlati megálla­pításáról tartott előadást, melyben azzal a ténnyel szemben, hogy a védjegyhasonlóság kérdésében döntésre hivatott hiró nem tudja magát elvonat­koztatni attól, hogy az ő figyelme már fel van híva a peres védjegyek különböző forrásból eredő voltára s hogy ő az összbenyomást jo­gászi dedukció útján állapítja meg, ismertette a Magyar Védjegyszövetség által a védjegyhasonló­ságnak tapasztalati tényén alapuló megállapí­tására végzett eddigi kísérleteket. A kérdés­hez dr. Beck Salamo.n, dr. Szenté Lajos, dr. Vásárhelyi László és dr. Malonyai Emil szól­tak hozzá. A közgyűlési jelentést ezután dr. Bányász Jenő egyesületi főtitkár terjesztette elő, kinek javaslatára a közgyűlés dr. Bányász Istvánt és dr. Szenté Andort az Iparjogvédelmi Egyesület titkáraivá választotta. DREHER BAKSÖR Hazai irodalom Mit értsünk „tartozási összeg" alatt a gazdavédő rendeletben? Irta: dr. Földes Mór ügyvéd. Külön­lenyomat a Köztelek 1933. évi 97—98. számaiból. Milyen mértékű kamatfizetési kötelezettségek terhelik a gazdaadóst 1933 október 24-től? Irta: dr. Földes Mór ügyvéd. Különlenyomat a Jogtudo­mányi Közlöny 1933. évi 44. és 45. számaiból. Jelentés a Magyar Jogászegyletnek 1932—33. egyesületi évben kifejtett működéséről. Rádió-, film- és hangosfilmjog. Irta: dr. Szenté Andor. A Kereskedelmi Jog kiadása. Ára 3 P. A tanulmány méltatására legközelebb visszatérünk. Összehívták a Nemzeti Bank közgyűlését. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlését február 5-ére hívták össze. A közgyűlés délután 6 órakor kez­dődik. Szende Péter Pál: Hiteljog. IV. Pótlás a Magyar Hiteljog I—III. kötetéhez. Szerző Magyar Hitel­joga mint a Magyar Törvények Grill-féle kiadása 3 kötetben 1929—30 évek folyamán jelent meg. Az első kiadás óta eltelt 3 év alatt annyi új jog­szabály látott napvilágot, hogy szükségessé vált az alapkötetek kiegészítése. Szerző a joganyagot csu­pán törvényi és rendeleti jogszabályokkal egészí­tette ki és a joggyakorlatot csak nagyon korlátolt mennyiségben állította össze. Utóbbiak között szerző maga is legtöbbre értékeli a korlátolt fele­lősségű társaságokról szóló törvényhez gyűjtött judikaturáját. BÍRÓI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria jogegységi taná­csának 58. számú polgári döntvénye 1. Az időszaki lap kiadó vállalatának szolgá­latában álló hirlapírót az 1910 1920. M. E. számú rendelet 9—13. §-aiban meghatározott végkielégí­tés megilleti. Kelt 1933 november 11-én. Az 1914 : XIV. t.-c.-be iktatott sajtótörvény V. fejezete szabályozta első ízben törvényesen ,,az időszaki lapok kiadója és szerkesztőségének tag­jai" között fennálló szolgálati viszonyt akként, hogy tüzetesen megszabta a felmondás nélküli ki­lépés és elbocsátás eseteit, továbbá az akkoriban szokásosnál kedvezőbben és a bírói gyakorlatnak megfelelően határozta meg a felmondási időt, amennyiben a munkakör és az állás fontosságá­nak arányában szerződéssel sem csökkenthető egy éves, 6 hónapos és 3 hónapos felmondási időket állapított meg. Ez a törvény azonban nem szabályozta a szol­gálati viszonyt a maga teljességében, hanem 60. §-ában kimondta, hogy az időszaki lap kiadója és szerkesztőségének tagja között fennálló szolgá­lati viszonyra egyébként az általános magánjog szabályai irányadók. A sajtótörvény megalkotásakor az általános magánjog a végkielégítés intézményét — elte­kintve a szolgálatban elhalt gazdatiszt özvegyét megillető (1900 : XXVII. t.-c. 11. §) és a vasúti

Next

/
Thumbnails
Contents