Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 8. szám - Uj csődtörvény Lengyelországban

132 KERESKEDELMI JOG 8. sz. tatását, hogy vagy effektív dollárban, vagy ennek a tényleges fizetés napján megfelelő pengőértékben tartozik a fizetést teljesíteni. A fellebbezési bíróság azért marasztalta az alperest a felperesnek jogszerűen járó dollárösszegnek — a felperes módosított kérelmének megfelelően az 1931. évi február 1-i, vagyis a perbeli követelés lejárati idejében volt pengő egyenértékű ősszegnek megfizetésére, mert az adott körülmények között a biztosítási kötvény külön feltételeiben az alperes javára történt fent kiemelt szerződéses kikötést jogilag lehetetlennek és mint ilyent nem létezőnek tekintette. A fellebbezési bíróságnak ez az indokolásbeli jogi álláspontja ugyan téves; mert abból, hogy a valóságos dollárokban való fizetés ezidőszerint tiltó rendelkezésbe ütközik, nem a fellebbezési bíróság által levont az a következmény folyik, hogy a dollárárfolyam időszerinti meghatározása, az alperesnek szerződésileg biztosított joga helyébe lépő felperesi kérelemnek megfelelően döntessék el; — mégsem volt az alperes ama felülvizsgálati kérelmének, hogy t. i. a tényleges fize-. tés idején fennálló dollárárfolyamnak megfelelő pengőösszeg megfizetésére köteleztessék, hely adható, mert a kir. Kúria meggyőződése szerint a kötvénybeli az a fentkiemelt külön kikötés, hogy a biztosítási összeg, az ennek megfizetésére kötelezett alperesi biztosító választása szerint magyar pénznemben is történhet, nem értelmezhető akként, hogy az alperes választása szerint vagylagosan pengőértékben teljesíthető fizetés joga a fizetésben évekig késedelmes alperesi biztosítót a jog- és szerződésellenes késedelemmel való tényleges fizetése idején fennálló hivatalos dollárárfolyam alapul vételével illesse meg, hanem az ügyleti felek szerződéses szándékának is megfelelően — ami semmi esetre sem irányulhatott arra, hogy ebből a szerződéses kikötésből valamelyikükre nézve, a másik fél rovására indokolatlan anyagi előny származzék — csakis akként, hogy az alperes a szerződés szerinti fizetési kötelezettségének beálltakor, a kötvényfeltételek értelmében ^azonnal" teljesítendő fizetést, választása szerint vagy effektív dollárokban, vagy ennek megfelelő, tehát a dollárnak a szerződésszerű teljesítés idején, vagyis a biztosítási összeg esedékességekor fennállott árfolyama szerinti magyar törvényes pénznemben teljesítheti. Ellenkező értelmezés mellett a fizetésben késedelmes adós alperes — a fennálló viszonyok között — indokolatlan és a felperesre nézve méltánytalanul ható vagyoni előnyhöz is jutna. Az irányadó tényállás és ilyen jogi álláspont mellett nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a biztosítási dollár-tőkének az 1931. évi február hó 1-én, mint a felperesi követelésnek vitássá nem tett lejárati napján érvényben volt áru-árfolyamon átszámított pengőellenértéke megfizetésére kötelezte az alperest; ebből folyóan az idevonatkozó felülvizsgálati panasz is alaptalan. DREHER BAKSÖR Alkuszdíj 133. Az alkusz kikerülésével és kijátszásával létrejött ügylet után az alkusz kárának megtérítését követelheti. (C. P. VII. 2696/1933. sz. a. 1934 június 25-én.) Alapos a felperes felülvizsgálati panasza annyiban, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel helyezkedett arra az álláspontra, hogy az alperes kártérítési kötelezettségét a fennforgó esetben azért sem lehet megállapítani, mert nincs oly anyagi jogi szabály, amely az ügynök részéről közölt szerződéskötésre kínálkozó alkalomnak, ennek tudtán kívül és értesítése nélkül, egy harmadik személlyel való közlését kártérítéssel sújtaná. A felperes kereseti előadása és kárkövetelésének alapja ugyanis az, bogy ő a Budapesten, VIII., Aggteleki-u. 5- sz. alatt fekvő ház, továbbá a szállodaüzem és berendezés megvételére vonatkozó alkalmat az alperessel, mint olyannal közölte, aki venni szándékozott, az alperes pedig színleg azt a választ adta, hogy vétel megkötésével mint vevő foglalkozik, valóságban pedig az ügyletkötésre vonatkozó alkalmat dr. M. I.-nal közölte, akinek közvetítésével a házat az Országos Társadalombiztosító Intézet vette meg s ekként a felperes a megkereshető jutalék összegétől elesett. Ha tehát az alperes terhére az üzleti tisztességnek meg nem felelő, a felperes jogainak kijátszáisára irányuló oly eljárás állapítható meg, melynek következtében a felperest a megkereshető jutalék elvesztésében megnyilvánuló sérelem érte, az alperes kártérítési kötelezettsége az anyagi jog szabályai értelmében fennáll. Szabadalom 134. A szabadalmi jognak alapvető elve, hogy találmány újdonságát és a szabadalom terjedelmét a technikának az elsőbbség megszerzése idejében való állása alapján kell megítélni. Ebből pedig következik, hogy a technikának a most említett időpont után bekövetkezett fejlődése nem alkalmas a korábban megszerzett szabadalom újdonságának lerontására, vagy terjedelmének korlátozására. (C. P. 2034/1933. sz. a. 1934 június 14-én.) Tisztességtelen verseny 135. A Tvt. 38. §-a második és harmadik bekezdésének egybevetett rendelkezése, figyelemmel a telepnek az illetékesség szempontjából a Pp. 28. §-ában meghatározott jelentőségére, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a Tvt. 38. §-a értelmében az alperes üzleti telepe szerint igazodó kizárólagos illetékességet nem feltétlenül az üzleti főtelep helye, hanem általában annak az üzleti telepnek (tehát esetleg fióküzlettelepnek is) helye szabja meg, amely üzlettelepnek üzemére vonatkozik a Tvt. alapján indítható polgári per tárgya. (C. P. IV. 453/1934. sz. a. 1934 június 1-én.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)