Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 8. szám - Uj csődtörvény Lengyelországban

& sz. KERESKEDELMI JOG 125 nál fogva is perhorreszkálnunk kell. Nem téveszthetjük ugyanis e tekintetben szem elöl, hogy Magyarország külfölddel szemben fennálló aranydollárban és aranyfontban fizetendő kötelezettségeit 'a népszövetségi kölcsön u- n. amerikai és angol tranche-áti csak csökkent értékű dollárokban és fontokban honorálja; ugyancsak részben elértéktelenedett fontokban és dollárokban fizeti Budapest székesfőváros is aranydollárban és aranyfontban vállalt kötvényen alapuló kötelezettségeit, tekintet nélkül arra. hogy külföldi, vagy belföldi hitelezővel áll-e szemben: végül ugyancsak részben elértéktelenedett dollárokban fizetik a záloglevélkibocsátó intézetek, valamint a vidéki városok az általuk kibocsátott kötvények után esedékes kamatokat, aminek folyománya természetesen az. hogy mindezen kötvények értéke is megfelelően csökkent; ez különben a kötvényeknek úgy a belföldi, mint a külföldi tőzsdék által való értékeléséből kétségtelenül kitűnik. Feltesszük tehát a kérdést, vájjon miképpen képzelhető el. hogy a biztosító intézetek, amelyeknek díjtartalékja tűlnyomó részben ilyen a dollár és a font elértéktelenedése következtében részben értéküket vesztett kötvényekben van elhelyezve, kötelezettségeiket teljes értékű dollárokban és fontokban teljesíthessék? A biztosítóknál tehát teljes egészében összedől a kir. Kúria által konstruált jogelvnek gyakorlati alkalmazhatósága; már pedig kétségtelen, hogy a biztosítottak volnának azok. akik a dollárnak, illetve fontnak értékmérőként való megválasztása alkalmával igazán csak a kötelem értékállandóságát kívánták biztosítani. De ugyanez az elv érvényesül még sok más esetben is. mert képtelenség a dollár, illetve font értékcsökkenése folytán részben elértékteleníteni mindazokat a kötvényeket, amelyek gazdasági alanyoknak vagyonát képezik és ezzel szemben ugyanazokat a gazdasági alanyokat arra kötelezni, hogy dollár- és fonttartozásaikat teljes értékű valutában teljesítsék. Alig túlzunk, ha azt állítjuk, hogy ennek a jogelvnek gyakorlati alkalmazása igen sok gyárost, kereskedőt és háztulajdonost önhibáján kívül, a tönk szélére juttatnaAz a körülmény azonban, hogy mi jogi, de elsősorban gazdasági szempontoknál fogva a legnagyobb mérvben aggályosnak tartjuk a dollárban és fontban vállalt kötelezettségeknek általánosságban való felértékelését, természetesen nem jelenti azt. hogy mi a dollár-, illetve font-adósoknak, hitelezőik károsodásával indokolatlan vagyoni előnyt kívánnánk biztosítani. Elismerjük ugyanis, hogy vannak olyan esetek, amelyekben nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy az adósok tartozásaikat csökkentett értékű dollárokban és fontokban is eszközölhessék. Ámde ezt az elvet jogi felfogásunk szerint csakis azokban az esetekben lehet alkalmazni, amidőn a kötelemnek csökkentett értékű dollárokban, vagy fontokban való kiegyenlítése által nemcsak a hitelező károsodna, hanem ezzel szemben az adós jogalap nélkül vagyoni előnyre tenne szert, vagyis a dollár ÜL angol font értékcsökkenése folytán nyerészkedne, amiről természetesen nem lehet szó, ha az adós vagyona, a dollár- illetve fonttartozás pengőértékének csökkenése dacára számottevően nem emelkedett. (Pl- az adós vagyona részben dollár-kötvényekben volt elhelyezve.) Csakis gazdagodás esetében lehet tehát, álláspontunk szerint, az adósokat, természetesen belföldi hitelezővel szemben, teljes értékű dollároknak és fontoknak megfizetésére kötelezni, mert ismételjük, hogy a kir. Kúria által követett jogelvnek általános alkalmazása, amely szerény nézetünk szerint jogilag sem indokolt, igen sok gazdasági alanynak, főleg a biztosítóknak önhibájukon kívül való gazdasági tönkrejutását eredményezné. SZE3ILE Előfizetési felhívás. Felhívjuk t. előfizetőinket, különösen a vidékieket, hogy hátralékos előfizetési dijaikat kiegyenlíteni szíveskedjenek. A Kereskedelmi Jog jubileuma. A Kereskedelmi Jog első száma 1904 október 1-én jelent meg és így a Kereskedelmi Jog f. évi október 1-én lesz 30 éves. Ezt a szép jubileumot lapunk egy ünnepi szám kiadásával kívánja megünnepelni, melynek hazánk legelső elméleti és gyakorlati jogászainak jogi életünk legaktuálisabb témáiról szóló cikkei fognak díszt kölcsönözni. Jubiláris számunkra már ezúton is felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét. Az International Law Assoeiation i Nemzetközi Jogi Egyesület) f. év szeptember 6—10-éig Budapesten tartja konferenciáját, melyen tárgyalás alá kerülnek a következő kérdések: a magánjogi kérdések elintézésére hivatott nemzetközi bíróságok, a védjegyek, a döntőbírósági záradék, az aranyban és idegen pénznemben teljesítendő fizetések, a Briand-Kellogg egyezmény, a fizetésképtelenségi jog, a kartelek, a férjes nők állampolgársága. A kongresszusra jelentkezni lehet a titkári irodában, mely a Tudományos Akadémia épületében működik 10—l-ig és 4—7-ig. A Nemzetközi Jogi Egyesület magyarországgi csoportjába való belépés kötelező. Tagsági díj a Jogászegylet tagsági díján felül évi 8 P. X. L'j csődtörvény Lengyelországban. Uj csődtör/ \ényről szóló törvénytervezet jelent meg Lengyelországban. A tervezet erősen a német, részben az osztrák mintára is támaszkodik, amelyekből egész fejezetek átvétettek. A csődnyitás legfontosabb előfeltétele a fizetések megszüntetésének megállapítása azzal a fenntartással, hogy a fizetések rövid idejű megszakítása még nem igazolja a csődnyitási kérelmet. Érdekes az a rendelkezés, hogy adós részéről az eljárás egész tartama alatt újabb egyességi ajánlatok is terjeszthetők elő. Amennyiben többek ellen nvittatott a csőd, mindegyik