Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 8. szám - A törvényes képviselő váltóaláírása

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A Munkajog és Tőzsdei Jog mellékletekkel Szerkesztősé? és kiadóhivatal: BUDAPEST Y., Vise?rádi-ucca 11. *zám Telefon: Aut. 27—l-6ő ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyüv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár A MUNKAJOG, TŐZSDEI JOG mellékletekkel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincegyedik évi. 8. szám Megjelenik minden hó eiején. Budapest, 1934 szeptember 1 A törvényes képviselő yáltóaláirása Irta: dr. Marx Dezső, bpesti kir. járásbiró. Természetes személynél. Vizsgáljuk meg azokat az eseteket általánosságban, amikor a váltóaláirást sem a természetes személy, sem megbízottja, hanem a természetes személy korlátolt cselekvőképessége miatt törvényes képviselője teljesíti. Az aláírás teljesítésével megbízott személy mint kötelezett képviselője jelentkezik. Ezen tágabb értelemben vett képviselő és a törvényes képviselő között az a külömbség, hogy a megbízott az egy ad hoc képviselő, aki felhatalmazását a kötelezett által adott megbízásra alapítja, mert az utóbbinak ehhez cselekvőképessége teljes birtokában joga van, míg a törvényes képviselő jogosultságát a hatóság által adott megbízásból, a hatósági kirendelésből meríti, illetve a törvény általános felhatalmazásából. Ügy a megbízásnak, mint pedig a képviseletnek elemeit megtaláljuk tehát mindkét esetben; csak amíg a megbízottnál a megbízási elem nyomul előtérbe, addig a törvényes képviselőnél a képviselet az, ami szembetűnő, a kettő azonban lényegileg ugyanaz. Itt nem lehet célunk a megbízásnak és a képviseletnek részletes tárgyalása, de az előbbi megállapítás, amely szerint mindkét esetben úgy a megbizásnak. mint pedig a képviseletnek elemei megtalálhatók, az alábbiak szempontjából fontos azért, hogy ezeknek a jogban rendszerint nem könnyű megkülönböztetése adja meg a feleletet itt is a felmerülő kérdésekre. Ami a két megbízott, illetve képviselő között egvező, azt kiemelhetjük úgy is, hogy az egyikre a megbízott képviselő, a másikra pedig a törvényes megbízott elnevezéseket használjuk. Mindkét esetben a megbízottnak illetve a tör* Részlet szerzőnek egy — kéziratban levő — nagyobb váltójogi tanulmányából. vényes képviselőnek abból a célból, hog3r a megbízó, illetve képviselt terhére váltói kötelezettség keletkezzék, a megbízási, illetve képviseleti viszonyra utaló toldattal nem a saját nevét kell a váltóra írni, hanem a megbízóét, illetve képviseltét, vagyis saját neve akár elmaradhat, esetleg előfordulhat, de csak az említett toldatban, míg a kötelezett nevének mindenképpen a váltón kell lenni és pedig ilyenként feltüntetve. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a váltón ilyen kdtétel van: ..X. Y. mint X. X. vagyonkezelő gondnoka'* Xincsen kizárva, hogy a gondnok aláírásának joghatását abban találja, hogy nem magát, hanem a képviseltet kötelezte vagy úgy gondolta, hogy ő tartozik ugyan fizetni, de csak azzal a megszorítással, hogy a kezelése alatt álló vagyonból és addig amíg azt kezeli, tartozik fizetni. Ez azonban nem volna alapos kifogás, mert ez a váltón feltüntetve nincsen, eltekintve attól, hogy mint ilyen nyilatkozat a Yt. 21. §-a értelmében az elfogadás szempontjából érvénytelen is volna. Minthogy pedig a váltón kötelezettként a gondnok van feltüntetve, ő is lesz a kötelezett, míg az aláírásához fűzött nyilatkozat jogilag irreleváns, bármilyen meggondolásra is késztessen az egy óvatos embert. Ilyen eset is előfordult: ,,N. N. mint a x—i Polgári Kör elnöke'4. Xincsen kizárva, hogy elnök ebben az esetben az egyesületet kívánta kötelezni, de nem ezt tette, hanem kötelezettként önmagát tüntette fel, amiért ő is lesz kötelezett. Látjuk azt, hogy X. X. akart valamit azzal, hogy magát az egyesület elnökének tüntette fel, de az általa írt szövegben a Vt. 21. §-a szempontjából még csak valamilyen megszorítás sem fedezhető fel és ezért saját minősége idézett megjelölésének a váltójog szempontjából egyszerűen nincsen értelme. A törvényes képviselő aláírása a jogi személynél. Ezután vizsgáljuk meg azt, hogy miképpen keletkezik a váltónyilatkozat aláírásnak neve-