Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 7. szám - Szabályszerű kereskedelmi könyvvezetés

114 KERESKEDELMI JOG 7. SZ. fentartott intézkedései a keresetbe vett igénynek per útján való érvényesítése tekintetében semminemű tilalmat fel nem állítanak, — alapos a felperesnek az a panasza, hogy az anyagjogi jogszabályokat sérti a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint a felperes nem jogosult arra, hogy a gépkocsi visszavételére a szerződésben kikötött jogot érvényesítse. Kétségtelen, hogy ha a tulajdonjog fenntartásával eladott dolgot az eladó tulajdonjoga alapján visszaveszi ós azzal a sajátjaként rendelkezik, az ügylettől való elállás jogkövetkezményei állanak be, vagyis mindkét fél az eredeti állapot helyreállítását követelheti, amely kölcsönös követelésed egyidejű teljesítésig mind a két fél a maga szolgáltatását visszatarthatja. lA felperes azonban azizal a oseldkményével, hogy az alperesét által birtokban tartott gépkocsikról a rendszámokat rendőri közbenjövelellel levétettél és ez által a gépkocsiknak az alperesek részéről való továhhi forgalomban tartását lehetetlenné tette, nem a szerződéstől elálló félként rendelkezett, hanem csupán a gépkocsik birtokához váló jogát érvényesítette akként, hogy az alpereséket a gépkocsik további jogtalan használataiban megakadályozta. A vételügyletlől történt elállás jogkövetkezményei tehát a perbeli tényállás melllett a felek jogviszonyára nem alkalmazhatók; és minthogy az alpereseik a fellebbezési eljárás rendén már maguk is beleegyeztek abba (9., 11. sorsz.), hogy a gépkocsikat a felperes birtokába visszavegye, ennélfogva magánák a vételi ügyletnek az alpereseik által vitatott kizsákmányoló jellegéből, vagy az utóbb bekövetkezett gazdasági lehetetlenülésből folyó esetleges alperesi ellenkövetelésekre tekintettel szóiba jöhető alperesi visszatartási jognak kérdése tárgytalanná vált, ia,z a ténykörülmény pedig, hogy a felperes a gépkocsikról a rendszámot rendőrhatóságilag levétette, a gópkoosi'knalk felperes birtokába való átadását nem jelenti: a fellebbezési bíróság ítéleténeik megváltoztatásával a m. kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán az alperseket a gépkocsik birtokba adására kötelezte. Vaspálya felelőssége 118. A nyitott vasúti kocsiban szállított bútorkocsi elégéséből vagy kigyuUadásábóI származott kárért azonban a vasút a A. N. E. 1. cikk 1. §. és 14. cikk 1. és 2. §. szerint ebben a perben alkalmazandó V. Ü. Sz. 98. §. (1.) a. c. pont és (2.) pontja alapján javára fennálló vélelem folytán csak abban az esetben felelős, ha a károsult bizonyítja, hogy a kárt nem a mentesítő okokból, vagy azok közül többől eredhető veszély, hanem más esemény okozta, vagy ha a kár a vasútnak, vagy közegeinek vétkessége folytán keletkezett. (A. N. E. 28. cikk 1. § 2. § V. Ü. Sz. 98. (2.) pontja. (IP. IV. 342/1934. sz. a., 1934 május 9-én.) E perbeli esetben nem vitás, hogy a bútosrszállító kocsi elégését az oíkozta, hogy a bútoriszállító kocsinak horganybádoggal fedett teteje a vasúti vonal felett haladó villamosvezetékkel érintkezve, rövidzárlatot, vagy érintkezés nélkül is átütést idézett elő, ennek folytán az átizzott vasaikatrészeik a bútorkocsit és tartalmát lángra lobbantották. A felperes tehát azt tartozott volna igazolni, hogy a tüzet okozó rövidzárlat az alperesnek vagy közegeineik vétkességéből következett be. E résziben a felperes csupán arra utalt, hogy az alperes tüzvizsgálati jegyzőkönyvének megállapítása szerint a villamosvezetéket tartó támasztó kar lesüllyedésének és így az alperes mulasztásának volt a következménye az, hogy a 480 cm. magasságiban vezetett villamoisvezeték a vasúti vonal felett 471.5 cm.-re belógott. Ez a tény azonban az alperes vétkességét és ebből folyó kártérítési felelősségét meg nem állapítja. A felperes ugyanis nem tette vitássá az alperesnek azt az előadását és a tüzvizsgálati jegyzőkönyvnek azt a megállapítását, hogy a vasúti kocsi megengedett rákmagassága 465 cm. volt. A felperes nem tette vitássá az alperesnek azt az előadását sem, hogy a villamosvezeték átütésének legnagyobb távolsága 2.5 cm. volt. Ezeltóből okszerűen arra kell következtetni, hogy a villamosvezeték érintését vagy átütését a vasúti kocsi rakománynak a megengedett 465 om.-nél nagyobb magassága edézte elő, vagyis a kárt kizárólag annak vétikessége okozta, aki a bútorkocsi berakását végezte. Támogatja ennek a következtetésnek helyességét a tüzvizsgálati jegyzőkönyvnek az a megállapítása, hogy az alklkor a helyszínén foganatosított vizsgálatnál a bútorkocsi váza a villamosvezetéket valóiban érintette és 1.5 méter hosszban mintegy 2—3 cm.-nyire felnyomta. Azt a felperes is beismerte (30. sorsz., 6. old.), 'hogy a berakás a felperes jogelődjéneik, a feladónak volt kötelessége és a berakást tényleg a feladó végezte. Ha pedig az áru berakása a feladó kötelessége, a V. Ü. Sz. 71. §. (2) pontja értelmében is a feladónak (különösen figyelnie kell arra, hogy a rakomány a nyitott kocsiban a megengedett magassági, szélességi és hosszúsági mértéket (rakodási szelvényt) túl ne haladja; mert a feladó, vagy ennek munkásai által végzett helytelen rakodás következtében fuvarozás 'közben előálló minden kárért a feladó felelős. (A. N. E. 28. cikk, 1. §-a a) és c) pont, V. Ü. Sz. 71. § (9) pont és 98. § (3) pont.) Az alperes vétikessége tekintetében sikertelenül hivatkozik a felperes az áruszállítási 21. sz. utasításra. A vasútnak belső .kezelési utasítása ugyanis a feladó és a vasút között létrejött fuvarozási szerződésnek nem kiegészítő része (21. sz. utasítás „Törvényes alapok" I. 3. (1) (2), P. H. T. 666. számú határozat) és azt, hogy a feladó általi végzett berakás helyességének ellenőrzésére a vasútnak a rendes fuvarozó gondosságával járó kötelessége volna, ez az utasítás nem is igazolja, mert a felperes által idézett 25. ciklk 4. pontjában megjelölt intézkedéseket a vasút ez utasítás értelmében csak akikor foganatosítja, „ha az állapíttatik meg", hogy a rakomány a rákminta méretét meghaladja, ébben az esetbeen pedig ily megállapítás nem történt. Halbár a vasút az árut általában a rendes fuvarozó gondosságával tartozik kezehni, amely gondosságnak megsértése őt vétkességgel terheli — e