Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 7. szám - Szabályszerű kereskedelmi könyvvezetés

i . SZ. KERESKEDELMI JOG 109 szerző könyvét, amelyekkel annak legjobb isme­rője, szerző professzora azt bevezette. Jog. Elméleti és gyakorlati folyóirat, kir. ítélő­táblák és kir. törvényszékek döntvénytára. Szeged. — Hogy szükség van-e újabb elméleti és gyakor­lati jogi folyóiratra, azt a kérdést joggal lehetne felvetni. A ,,Jog" című folyóirat a decentralizáció hiányával indokolja az új folyóirat megjelenését: hogy a fővároson kivül élő jogi szakíróink nyilvá­nossághoz alig jutnak, másrészt pedig a vidéki kir. bíróságok gyakorlata elvész. Az előbbi szemrehá­nyásra csak az lehet a felelet, hogy kiváló vidéki jogi szakíróink sűrűn szerepelnek a budapesti jogi folyóiratok hasábjain: ellenben igenis érdekesnek és értékesnek tartjuk a vidéki bíróságok gyakor­latának ismertetését, és ezért örömmel üdvözöljük munkatársunkat. Tehető pedig ez annál is inkább, mivel az 1. szám gazdag és nívós tartalma a ki­választás erősségét mutatja. Dr. Komin Ferenc: A vétel nemzetközi szabá­lyozása. Dr. Szladits Károly előszavával. A buda­pesti Pázmány Péter tud. egy. magánjogi szemi­náriumának kiadványai. 7. szám. Külföldi irodalom Über die Bedeutung der Börsensehiedsgeriehte im internationalen Handelsverkehr cím alatt dr. Kende Ernő. a tőzsde jogügyi titkára közzétette ..Der Wirtschafter"* című wieni folyóiratban meg­jelent tanulmányát. Das zweijahrige ungarisehe Kartellgesetz. Irta: dr. Kőházi Éjidre, a keresk. min.-ba beosztott kir. törvényszéki bíró. Különlenyomat a ..Revue für Kartell- und Gesellschaftsrecht in der Tsche­choslowakischen Republik" 1934. évi 2. számá­ból. HAZAI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria joueayséai tanácsá­nak 64. számú polgári döntvénye 110. A haszonbérbeadott ingatlan vevője a telekkönyvbe be nem jegyzett haszonbérletet a törvényes felmondási idő megtartásával ahban az esetben is felmondhatja, ha a vételi szerződés megkötésekor tudott a haszonbéri szerződésnek <;rról a kikötéséről, amely a haszonbérlet tartamát a törvényes felmondási időn túl terjedő időre álla­pítja meg. Általános 111, Tartozásátvállalás. — Tőzsdei játékügylet kifogása. — Bizomány. — Értékpapíriombard. (C. P. IV. 5518 1933. sz. a. 1934 ápr. 27-én.) I. A peres felek közötti jogviszony természetét sem az A 10. alatti okiratba foglalt megbízás, valamint a Dl alatti lombard lekötésű nyilatko­zat, sem az említett okiratok alapján a felperesi könyvekbe történt bevezetések nem dönthetik el. hanem erre nézve egyedül a feleknek az akarata lehet irányadó. A feleknek az akarata pedig kétségkívül arra irányult, hogy a felperesnél 1929. évi július hó 3.-áig dr. Lányi József nevén vezetett számla ettől kezdve az alperesek nevén vezettessék, a LányiMéle számla bizosítékául szolgáló értékpapírok az alperesek újonnan nyi­tott számlája biztosítására szolgáljanak, Lányi József számlája pedig megszüntettessék. Ebből pe­dig a fellebbezési bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a peres felek között az eredeti adós Lányi József hozzájárulásával adós­ságátvállalási szerződés létesült. Az adósságát­vállalással egyedül az adós személye változik, egyébként azonban a kötelem tárgyi tekintet­ben módosulást nem szenved, tehát fennmarad­nak a kötelemnek tárgyi biztosítékai is. Abból a körülményből tehát, hogy a Lányi József szám­lájának biztosítására szolgáló értékpapírok az al­peresek számlájának biztosítására zálogul leköt­tettek, nem következik, hogy a felek között új kötelem keletkezett. Nem alkalmas ennek a meg­állapítására az sem, hogy a jogügylet folytán al­peresek nem váltak Lányi József hitelezőjévé, mert az eredeti és az új adós közötti jogviszony mibenléte az adósságátvállalás elbírálásánál közömbös. Mivel pedig a fellebbezési bíróságnak helyes jogi álláspontja szerint az adósságátvállalással új kötelem movatioi nem keletkezik, az átvállaló adósok — alperesek — mindazokat a kifogáso­kat érvényesíthetik a követeléssel szemben, amelyek az eredeti adóst megillették. II. Az alperesek nem tették vitássá, hogy dr. Lányi József a terhére feltüntetett folyószámla­egyenleg összegét elismerte. A folyószámlaegyen­leg elismerése azonban, mint általában a tarto­záselismerés, nem zárja ki oly kifogások fel­hozását, amelyek az eredeti kötelezettség ér­vényesítését kényszerítő jogszabály folytán ki­zárják. Mivel pedig az egyébként érvényes termé­szetes kötelem bírói úton való érvényesítését jog­szabály nem engedi meg. az eredeti adóst, Lányi Józsefet is megillette az elismerés dacára a jog, hogy a követeléssel szemben felhozza azt a ki­fogást, miként a követelés bírói úton nem ér­vényesíthető tőzsdei játékból származik, követ­kezőleg ez a jog alpereseket is a kifejtettek sze­rint általuk átvállalt adósság tekintetében meg­illeti. III. A felek között erészben nem vitás tény­állás szerint dr. Lányi József az alperesekkel kötött, a 7 alatti okiratba foglalt alkalmi egye­sülés folytán egyedül a saját nevében lépett a fel­peressel ügyleti viszonyba és ennek keretében arra adott a felperesnek megbízást, hogy az ő számlájára vegyen és eladjon British Columbia Power Corporation részvényeket s ennek a meg­bízásnak a felperes akként tett eleget, hogy a részvényeket a saját nevében vette meg és adta el. A felperes tehát a szóban levő ügyletek meg­kötésénél, mint bizományos járt el. ekként a bizományi jogviszonyból eredő követelésével szemben a tőzsdejáték kifogását az anyagi jog szabályai szerint abban az esetben lehet érvénye­síteni, ha a felperes mint önszerződö fél járt el. vagy megbízása arra is irányult volna, hogy a megvett értépapírokkal a megbízó terhére be­látása szerint üzérkedjék (vagyis azokkal maga folytasson tőzsde játékot), vagy végül, hd a köve­telés alapjául szolgáló ügylet létesítésekor arról

Next

/
Thumbnails
Contents