Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - Bankfolyószámlára átutalt szolgálati illetmény végrehajtási lefoglalása

10 KERESKEDELMI JOG 1. sz. Bernát tartott előadást az új egységes váltójogalapjául szolgáló 1930. évi genfi váltóegyezménynek a hágai egységes váltószabályzattól való eltéréseiről. Ilyenek a váltókifogások korlátozásáról szóló 17. c, az idegen pénznemről szóló váltókról intézkedő 41. c, mely eltérőleg a hágai megfelelő 40. c.-től, késedelmes fizetés esetén a hitelezőnek jogot ad arra, hogy választása szerint akár a lejárat, akár pedig a tényleges fizetés napjának árfolyama szerint követelhesse a folyamatos pénzbe való átszámítást. A genfi egyezmény a látra és a lát után szóló váltók bemutatási határidejét egy esztendőre hosszabbította meg és 10. cikkében a biankóváltók kérdésének megoldására is tett nem ép szerencsés kísérletet, mely cikket azonban az egyes államok átvenni nem kötelesek. A Magyar Jogászegylet december 15-iki ülésén dr. Szászy István egyetemi m. tanár, kir. törvényszéki bíró a váltótörvények összeütközésének szabályozásáról szóló új genfi egyezményről tartott előadást. 1930 június 7-én Genfben három nemzetközi egyezmény jött létre: az első az Egységes Váltójogot tartalmazza, a második meghatározza, hogy a hazai törvények összeütközésének esetében melyik törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a harmadik kimondja, hogy a váltókötelezettség érvényessége független a bélyegszabályok megtartásától. Mind a három egyezmény rövidesen életbe fog lépni, mert még csak Németország csatlakozása hiányzik és ez a legközelebbi jövőben be fog következni. Magyarország, noha szintén aláírta az egyezményeket, a devizaforgalmat korlátozó rendelkezések miatt, amelyek az egyezményekkel ellentétben állanak, amíg e korlátozások tartanak, nem jelentheti be csatlakozását, kívánatos volna azonban, hogy az egyezmények rendelkezéseit belső törvény alakjában már most életbe léptessük. A Civiljogászok Vitatársaságában november 30-án Szende Péter Pál „A csendes társaság a magyar jogban" címmel előadást tartott, melyben ismertette a csendes társaság történetét, gazdasági jelentőségét, jogi természetét és kijelölte helyét a magyar társasági jogban. Kimerítően foglalkozott az 1930. évi V. t.-c. II. részével, mely a csendes társaság törvényes szabályozását adja szerény nyolc szakaszban. A törvényre támaszkodva, de úgy a magyar, mint a külföldi judikaturának bőséges ismertetésével világította meg a csendes társaság keletkezésének, fennállásának és megszűnésének jogszabályait, számos esetben a maga részéről is állást foglalva egyes, a tudományban és a bírói gyakorlatban még vitás kérdésekben, végül pedig párhuzamot vont a csendes társaság és a betéti társaság között. Dr. Kende Ernő, tőzsdei jogügyi titkár, 1932. évi december hó 7-én a Civiljogászok Vitatársaságában „Gazdasági struktúraváltozás — struktúraváltozás a jogban" címen tartott előadást. Vizsgálta a jelenlegi helyzet, valamint a különböző teóriák (kapitalizmus, marxismus, liberális szocializmus) alapján elképzelhető jövő gazdasági alakulatokat, kifejtvén saját álláspontját is, mely szerint a termelés minő.ségbeli és mennyiségbeli átállítása a gazdasági krízis legDR€B€R BflRSÖR súlyosabb tünetét: a termelés és a fogyasztás egyensúlyzavarát kiküszöbölhetné. Ez az átállítás nem jár gazdasági srtukturaváltozással. Vizsgálta másfelől a jogrendszerek struktúrájának jellemvonásait is, megállapítván, hogy ezt az alkatot két tényező karakterizálja: egyrészt az, hogy az állam milyen mérvben avatkozik be a magánjogi jogviszonyokba (ide tartozik az az újabban felszínre került kérdés is, hogy miként alakul át az eddig statikus jelleget mutató jog dinamikussá), másrészt az, hogy valamely jogrendszer egyes társadalmi osztályoknak és egyeseknek minő monopóliumokat biztosít. Ebből a szempontból tette bírálat tárgyává az egyes gazdasági rendszereket és arra az eredményre jutott, hogy a termelés átállítása, aminthogy nem okoz gazdasági struktúraváltozást, nem jelenti a jogrendszer struktúrájának módosulását sem. Hazai irodalom Dr. Kuncz Ödön egy. ny. r. tanár, lapunk főszerszerkesztője, ,,A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata" című kitűnő és népszerű tankönyvének harmadik kötete, mely „A biztosítás"-t tárgyalja, Grill Károly kiadásában most jelent meg. A mű részletes méltatására legközelebbi számunkban visszatérünk. Dr. Meszlény Artúr: „Csődönkívüli kény szer egy esség és kény szer felszámolás''' című művét értékes pótfüzettel egészítette ki, mely az újabb rendeleteket és azok magyarázatát tartalmazza. A pótfüzet is a Tébe könyvtárban jelent meg. A végrehajtási eljárás egységes szerkezetben cím alatt dr. Pongrácz Jenő és dr. Balassa György összeállították a végrehajtási jogszabályokat. A könyv ára 3 pengő. BÍRÓI JOGGYAKORLAT*) Hatáskör 1. Hibás kezelésből, kizárólag magánjogi alapon származtatott kárigény tekintetében - a társadalombiztosítási bíráskodásról szóló 1932 :IV. tc. nem vál" toztatott az addig irányadó bírói hatáskörön. (C. P. IV. 4253/1931. sz. a. 1932 nov. 11-én. Kártérítés 2. Az OTI felelőssége kérdésének szempontjából a m. kir. Kúria 84. számú teljes ülési döntvényében kifejezésre jutó jogszabály jön tekintetbe. — A vétlenül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályok alkalmazása nem terjeszthető ki az alperesre, amely nem gazdasági jellegű és nem vagyoni előnyöket kereső vállalkozás, hanem az 1907 :XIX. tc, illetőleg az 1927:XXI. tc.-ben meghatározott rendeltetéssel és szervezettel bíró közcélú intézmény. (C. P. IV. 3623/1931. sz. a. 1932 nov. 4-én.) * Tekintve, hogy ezentúl a budapesti kir. ítélőtábla hitel jogi gyakorlatát az eddiginél sokkal szélesebb keretekben fogjuk ismertetni, a kir. Kúria és a budapesti kir. ítélőtábla ítéleteit vegyesen fogjuk „Bírói joggyakorlat" rovatunkban közölni. A C-vel jelzett határozatok a Cúriának, a Bp. T.-vel jelzett határozatok a budapesti kir. ítélőtáblának a határozatai.