Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - Iparjogvédelmi reformkérdések

4 KERESKEDELMI JOG 1. 8Z. nek a törvény szellemével, de egyben siilyosan beleütköznek az ilyen pereket vivő ügyvédeket kötelező ügyvédi etikába is. A Tvt. 24. és 32. §§-ai a cselekmény által érintett szakmai érdekek előmozdítására hivatott belföldi gazdasági testületeket és szakegyesületeket a versenytörvényben szabályozott büntető feljelentések és abbahagyási keresetek megindítására feljogosítják. Már többször rámutattunk arra, hogy egyes egyesületek, melyek tulajdonképpen csak papíron léteznek, vagy melyek csak egyes, a perek mögött álló egyének magánérdekeit tartják szem előtt, a versenytörvény e feljogosításával mennyire visszaélnek. Eddig ez ellen hiába volt a küzdelem. Kell, hogy legalább is rendeleti intézkedés jöjjön, mely rendet teremt ezen úgynevezett gazdasági egyesületek dzsungeljében és mely egyrészt megállapítja azon egyesületek névsorát, melyek ily perek indítására jogosítva vannak, másrészt pedig szankciókat fűz alaptalan perek indításához. Legminimálisabb követelmény, hogy rosszhiszemű perlekedés esetén az ilyen egyesülettől az aktorátusi jog megvonassék. A kamarai választott bíróság reformjával ismételten foglalkoztunk. Itt csak fel akarjuk hívni a figyelmet újból e kérdésre, főleg abból az alkalomból, hogy a kereskedelmi minisztérium a választott bíróságokat az úgynevezett praejury intézményére akarja feljogosítani. Ez abban áll, hogy a kamarai választott bíróság reklámszédelgések esetén, amelyek szédelgő kiárusításban és hasonló esetekben állnak, jogosítva van még a per megindítása előtt előzetes intézkedéseket tenni és a reklámszédelgés azonnali abbahagyását keresztülvinni. Midőn egyes fővárosi egyesületek részéről ez a kérdés a kereskedelmi kamara jogi bizottsága elé vitetett, már ott felszólaltunk, egyrészt abban az irányban,hogy mi addig, amíg a kamarai választott bíráskodási eljárás reformja, melyről alább fogunk szólni, keresztül nem vitetett és amíg a választott bíróságok összetétele a mai rendszer szerint történik, a választott bíróság hatáskörének kiterjesztését és különösen ilyen statáriális jellegű intézménynek behozatalát, melyre egyébként megfelelő kautélák esetén szükség van, korainak és veszélyesnek tartjuk. Addig, amíg a törvényhozás vagy a kormány le nem vonja annak az elvnek konzekvenciáit, hogy a kamarai választott bíróság nem tiszta választott bíróság, mert azt nem a felek, hanem csupán a felperes választja, míg az alperes annak magát alávetni köteles, amíg tehát ezen nem tisztán választott bíróság, hanem egyszerűen egy külön bíróság ítélete ellen valamelyes fajtájú jogorvoslatnak helye nincs, addig mi a választott bíróság hatáskörének kiterjesztését elvileg ellenezzük. Ha azonban a választott bíróság mai alakjában ilyen reklámszédelgések ügyében hozandó ideiglenes intézkedésekre feljogosíttatik, akkor ezen statáriális eljárás kell, hogy kautélákkal legyen körülbástyázva. Melyek volnának ezek? Mindenekelőtt nem tartanok helyesnek, hogy ha minden a Tvt. 24. és 32. §§-ai alá eső gazdasági egyesület arra fel jogosíttatnék. A fentiek alapján meg kell rostálni ezeket az egyesületeket. De ezenfelül arra is kell gondolni, hogy milyen helyrehozhatatlan károkat jelentene az alperesre nézve, ha az ideiglenes intézkedés elrendelése megfelelő kautélák nélkül történnék. Például beveszik az állítólagos reklámszédelgő cégtáblát; vagy az üzleti kirakatot teljesen megváltoztatják; vagy az újságokban megjelenő hirdetéseket letiltják, stb. stb. Mindezek, amelyek az alperesi üzlet folytatásának létalapjához tartoznak, oly megrázkódtatást idézhetnek elő, hogy csakis megfelelő kaució leteltével és az alaptalanul fellépő egyesület ellen alkalmazandó megfelelő retorzióval lehet ellenük védekezni. Mert éppen az eddigi tapasztalat alapján tudjuk, hogy nemcsak tisztességtelenül versenyző alperesek vannak, hanem rosszhiszeműen fellépő felperesek is, akik a pereket versenytársaik legázolására igyekeznek felhasználni. Kell, hogy az ilyen intézkedés ellen felfolyamodásnak legyen helye és a felfolyamodás elintézéséig felperes hivatalból köteleztessék megfelelő magasságú biztosíték letételére; sőt maga az ideiglenes intézkedés alperes kívánságára szintén csak megfelelő biztosíték esetén legyen keresztülvihető. A másik kautéla, hogy az ilyen ideiglenes intézkedést elrendelő választott bíróság összetételébe a felperesnek semmi ingerenciája ne legyen. A választott bíróság egy időszakos lista alapján sorshúzás útján állíttassék össze és ezen sorshúzás útján összeállított két bíró válassza meg a szintén időszakos lista alapján a listán szereplő elnökök közül az elnököt. Végül kimondandó, hogy az az egyesület, mely alaptalanul kért ily ideiglenes intézkedést, törlendő a jogosultsággal bíró egyesületek sorából. Egyébként nincs semmi akadálya annak, hogy ne csak egyesület, hanem versenytárs is megfelelő kaució ellenében ideiglenes intézkedést a fenti módon kisorsolt választott bíróság útján szintén kérhessen. A kamarai választott bíróság kétségkívül egyike a versenyperekben legjobban foglalkoztatott bíróságoknak; és miután a verseny-