Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 211 Oldal gépkocsinak az üzemben tartóját terheli, s ha többen közösen tartották üzemben, valamennyiöket egyetemlegesen 169 37. A Röntgen kezelésre nem a veszélyes üzemekre vonatkozó, hanem az orvosi műhibára vontakozó jogszabályok alkalmazandók 189 38. Harmadik személy elháríthatatlan cselekményére nem lehet mentesítő okként sikerrel hivatkozni akkor, amidőn az összeütközés a villamos kocsinak szabályos, — a megengedett sebességgel történő vezetése esetén elkerülhető lett volna 12 39. Község belterületén, olyan helyen, ahol a házakba vezető átjárók vannak, a villanyosnak még külön forgalmi utasítás hiányában is csak oly sebességgel szabad mennie, amely mellett — rendes körülmények közt — a kocsi 7—8 méternyi távolságon belül feltétlenül megállhat 171 40. A jogszabály szerint, aki szándékos, vagy vétkes cselekménnyel másnak a halálát okozta, a család társadalmi és vagyoni viszonyainak megfelelő temetési költségeken túlmenően kártérítésre csak akkor kötelezhető, ha a károsult fél a halál folytán az elhalt irányában őt megillető törvényes tartási igényétől fosztatott meg. 147 41. A sérült kártalanítási igénye szempontjából a munkaképesség csökkenését a baleset által előidézettnek kell tekinteni akkor is, ha a baleset a sérült szervezetében már megelőzően megvolt kóros elváltozások tovább fejlődését okozta és ennek az eredményeképen állott elő a sérült munka- és keresetképességének a csökkenése. — Biztosítási kötelezettség elmulasztása 58 42. A törvény által megengedett joglépések igénybe vételéért az ezeket igénybe vevő kártérítéssel csak akkor tartozik, ha a joglépésre az azt kérelmezőnek jogellenes cselekménye szolgáltatott okot. Ilyen lehet a bűnügyi zárlat kérelmezése is, ha az elrendelésének előzményéül szolgáló bűnügyi panasz nyilván alaptalan. 94 43. Az 1874:XVIII. t.-c. 9. §-ának a kártérítési követelés elévülésére nézve a rendesnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelkezését nem lehet alkalmazni akkor, ha a fél a balesetből származtatott kártérítési követelését nem a tárgyi felelősségre, hanem a felelősségnek az általános magánjogban meghatározott valamely más jogcímére alapítja. 189 44. Az 1921:XXXI. t.-c. a biztosított alkalmazottnak csak a saját munkaadója ellen támasztott, a munkaadó üzemében szenvedett balesetből eredő s a biztosítótól járó kártalanítást meghaladó követelésnek az elbírálását utalja a munkásbíztosító bíróság hatáskörébe 58 45. A balesetbiztosítási kötelesség elmulasztása következtében a pénztár által nyújtott baleseti kártalanítást meghaladó kártérítési igény — a Munkásbiztosítási Bíróság hatáskörébe tartozik 58 46. Kincstár felelősségre vonása peres úton jogellenes károkozásért, noha az katonai szolgálat közben következett be 76 47. Az OTI. azért a kárért, melyet az általa kirendelt orvos harmadik személynek okoz — saját vétkessége hiányában — kártérítéssel pem tartozik , , .., 205 Oldal 48. Az OTI. törvényi engedmény címen nem a biztosítottnak fizetett összeget, hanem csak a biztosított károsultnak a kárt okozó elleni követelését érvényesítheti a kárt okozó ellen 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. Valorizáció. Korona helyett pengőérték követelése valorizálást jelent. Útépítésből származó követelés törvényhatóság ellen nem esik átértékelés aíá. ... Községi csatorna építéséből eredő igény nem esik átértékelés alá Az 1928:XII. t. c. 7. §. 1 pontja, amely szerint a 6. §. nem nyer alkalmazást ingatlan kisajátításból vagy vételéből eredő pénztartozásokra, — építési szerződésből eredő követelésekre ki nem terjeszthető, mert a vállalkozási szerződés ingatlan vételi szerződésnek nem minősíthető A nyugdíj-járandóság átértékelt összege nem haladhatja meg a korona értékcsökkenéséből eredő hátrány teljes kiegyenlítését. Az 1926:XVI. t. c. 4. §. második bekezdése értelmében az átértékelés alapjául szolgáló koronaösszegnek megállapításában a nyugdíj alapjául beszámítható illetmény gyanánt azt az összeget kell számításba venni, amelyet ilyen címen a társaságnak az alkalmazott utoljára betöltött állásához és munkaköréhez hasonló állást és munkakört betöltő alkalmazottjai ugyanannyi szolgálat után az 1914. évben kaptak. Ilyen összehasonlításra alkalmas hasonló állású, munkakörű és szolgálati idejű tisztviselők hiányában pedig a bírói gyakorlat a nyugdíjazott tisztviselőnek 1914. évben élvezett saját illetményeiből indul ki és hozzászámítja azt a fizetésemelkedést, amelyben a felperes béke időben és rendes pénzviszonyok között nyugdíjazásáig részesült volna Annak, hogy az alkalmazott javadalmazása 1914. év után valósággal miként emelkedett, az 1926. évi XVI. t. c. 4. §-a értelmében a nyugdíjnak arányszám segítségével történő átértékelésénél jelentősége nincs Az 1926:XVI. t.-c. 20. §-a értelmében a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást azokra a járandóságokra, amelyek teljesítésének módját vagy összegének meghatározását nemzetközi egyezmény szabályozza. Felperesek nyugdíj és nevelési járulékigényének az elbírálásánál tehát a Magyarország és Románia között létrejött s a 7934/1924. M. E. számú rendelettel életbeléptetett nemzetközi egyezmény határozatai az irányadók Óvadék átértékelése A belföldiek közt olyan külföldi pénznemben keletkezett követelés, amely elértéktelenedett, az átértékelhetőséget illetően, nem eshetik más megítélés alá, mintha magyar korona pénznemben keletkezett volna. Kosztüzlet és az angol font esése Valorizációs igény érvényesítésének határideje Az átértékelés iránti keresetet, — minthogy ebben a kérdésben a Pp. 449. §-ának kizáróan az eljárási jog szempontjából fennálló szabályai alkalmazást nem nyernek, — az egyévi határidő utolsó napjáig annak ellenére is elő kellett terjeszteni, hogy az utolsó nap ünnepnapra esett s a törvény által kitűzött idő a keresetnek posta útján 205 113 15 80 205 59 206 206 170 81 81 19 81 96