Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 3. szám - A késedelmi kamat

ELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A „KARTEL" MELLÉKLETTEL Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A KARTEL melléklettel együtt: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONKILENCEDIK ÉVF. 3. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1932 MÁRCIUS 1. X A késedelmi kamat. (Válasz dr. Besnyő Bernát megjegyzéseire). Irta: dr. Bogdán Géza kir. törv. bíró. Dr. Besnyő Bernát ügyvéd úr a Kereskedelmi Jog f. é. 2. számában „A váltótartozás késedelmi kamata" címen megjelent cikkében a jegyzet rovatban három támadásban részesíti a Jogtud. Közlöny f. é. 1. számában ,,Az új íkamiaitrendelet" című közleményemet. Első támadása, hogy nézete szerint érthetetlen az az álláspontom, hogy a késedelmi kamat nem legkisebb átlagkár, hanem inkább az elmaradt —, elvont haszon fogalmával áll szorosabb rokoni kapcsolatban. Második támadása az, hogy tévesnek minősíti azt az álláspontomat, hogy váltótartozás esetén magasabb kamat külön okiratban, sőt magán a váltón is kiköthető. Harmadik támadása pedig, hogy „nyilván téves"-nek mondja azt a felfogásomat, hogy a vélelmezett átlagos kártérítés fogalmának létesítésével az 1923. évi XXXIX. t.-c. jogrendszerünkbe be nem illeszthető, a magyar jogban eddig ismeretlen fogalmat létesített. A cikkíró e három támadására az alábbiakban vagyok bátor válaszolni, elfoglalt álláspontom megvilágítani, alátámasztani. Teszem ezt azért, mert a kamatkérdést oly fontosnak találom, hogy annak minden oldaláról való megvilágítása szükséges és éppen ezért csak köszönettel kell fogadnunk, hogy a jogi életben nagy tekintélynek örvendő Besnyő Bernát a fogalmak és jogi helyzet tisztázásához a jogászvilágot hozzásegíteni törekszik, mert valóban ő szólt elsőnek is hozzá ehhez az azóta sok vihart látott új kamatmaximum rendelethez. S bár előző cikkemben elfoglalt álláspontom továbbra is teljes egészében helyesnek tartom és fenntartom, e támadásra válaszolni — bármelyikünk igaza mellett döntene a jogászközönség többségének véleménye — a kibontakozás szempontjából szükségesnek találom. Ad 1. Egyetértek a cikkíróval abban, hogy végeredményében a szorosan vett kártérítés (damnum emergens), elmaradt —, elvont haszon (lucrum cessans), kötbér: alapjában véve mind kártérítés; jogalapjuk tulajdonképen azonos. Minthogy azonban magánjogunk a kártérítés bizonyos csoportjait elkülöníti és külön jogi elnevezéssel ruházza fel és az általános kártérítés keretében csak az el nem különített részeket hagyja meg, cikkemben a késedelmi kamatot a magánjogunkban külön jogi fogalommal szereplő, elmaradt haszon és elvont haszon fogalmával jelöltem meg. A kárigényeknek ilyen csoportosítása, tagozása, ez a megkülönböztetés minden nemzet jogrendszerében, a római jogban is helyt foglalt. Azt hiszem tehát, hogy nem jártam el helytelenül, amikor a késedelmi kamat magyarázatát a magánjogunkban ismert kárfajok közül az azzal leginkább rokon: elmaradt-, elvont haszon fogalmából vezettem le. Tettem ezt azért, mert az adós a késedelem folytán a hitelezőtől tőkéje használatát a hitelező akarata ellenére elvonja, a tőke elvonás folytán pedig a hitelező attól a haszontól esik el, amely hasznot részére tőkéjének gyümölcsöztetése eredményezett volna. Ha a cikkíró nem tesz különbséget a kár (damnum emerg), az elvont haszon és az elmaradt haszon fogalmai között, hanem ezeket egyszerűen kárnak nevezi, akkor felfogásunk között különbség nincsen. Dr. Besnyő cikke után is azt vallom, hogy a késedelmi kamat azt a veszteséget van hívatva pótolni, amit a tőkének az adós által a hitelező rendelkezése alól való elvonása okoz. A késedelmi kamat az elvont-, elmaradt hasznot kívánja kárpótolni s mivel az elmaradt és elvont haszon is kár, ilyen értelemben a késedelmi kamat is kártérítés, azonban nem az általános kártérítés fogalmából folyik, mert az általános kártérítési fogalomból az az igény folyik, amely a késedelmi kamatot meg-