Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - Az ajándék mint: versenyeszköz

44 KERESKEDELMI JOG 2. sz. elvekből folyóan önként érthető és természetes előfeltételei, nincs komoly szükség arrra, hogy a szövetkezet az igazgatóság szervezetét tárgyazó alapszabályi rendelkezések ily irányú kifejezett kiegészítésére hivatalból felhivassék. A K. T. 157. § 15. és 225. § 13. pontjainak alkalmazása körül kifejlődött bírói gyakorlat sze­rint az az alapszabályi rendelkezés, amely a hir­detmények közzétételének mikéntjét csupán ál­talánosságban valamely helyi lapban való közzé­tételben jelöli meg, törvényszerűnek nem tekint­hető; mert ehhez meghatározott lapnak névsze­rinti megjelölése szükséges, amelyet — megszű­nés esetén — az 1925 : VIII. t.-c. 50. §-a értelmé­ben a hivatalos lap pótol. Amiként azt a P. H. T.-ba 844. sz. a. felvett elvi határozat kimondotta, az igazgatóság vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság (szövetkezet) közgyűlésének elhatározási tköréből el nem vonható. Az alapszabályok 20. §-a második bekezdé­sének az a rendelkezése tehát, amely szerint mű­ködésének diját az igazgatóság állapítja meg a törvényes szabályokkal ellenkezik. Az alapszabályok 25. §-a csupán azt tartal­mazza, hogy a mérleg szerinti nyereség 10%-a veszteségi alap létesítésére és gyarapítására for­dítandó, az ezt meghaladónál pedig a közgyűlés határozata szerint osztandó fel. Ámde az, hogy a nyereség a tagok között mi­ként (pld. fejenként, üzletrészek, vásárlások sitb. arányában) osztandó fel, a közgyűlés szabad el­határozására nem bízható; mert a K. T. 225. §-a értelmében a nyereség vagy veszteség kiszámí­tásának módját — legalább is a K. T. vonatkozó rendelkezéseire való utalással — és az alap­szabályszerű levonások után fennmaradó tiszta nyereségnek az egyes tagok közötti felosztása módozatait az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani. A K. T. 252. §-a értelmében az alapszabá­lyokban kell megállapítani azokat az elveket is, amelyek szerint a feloszlott szövetkezet vagyo­nából a tartozások kielégítése után fennmaradó összeg a szövetkezeti tagok között felosztandó. 39. Az kétségtelen, hogy az igazgatóság vala­mennyi tagjának az igazgatósági ülésre való meg­hívása az igazgatósági ülés határozatképességé­nek természetes előfeltétele. Ámde éppen azért, mert az a ténykörülmény az általános jogelvek­ből folyóan önként érthető előfeltétele az igaz­gatósági ülés határozatképességének, nincs ko­moly szükség arra, hogy az igazgatóság szerve­zetét tárgyazó alapszabályi rendelkezések ily irányú kifejezett kiegészítésére a szövetkezet hivatalból felhivassék. (Pk. IV. 3988/1931. sz. a. 1931. dec. 23-án.) Amiként azt a m. kir. Kúria Pk. IV. 3332/93/ 1931. számú határozatában kimondotta, az alap­szabályok korlátozhatják ugyan a tiszta nyere­ség felosztását azzal, hogy a tiszta nyereségből bizonyos célokra megbatározott összeg levonását rendelik, de a közgyűlés többségének szabad tetszésére nem bízhatják azt, vájjon a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonások után fennmaradó részét is kizárni kívánja-e a felosz­tásból; a tiszta jövedelemből a vállalat létérdeke által megengedett bizonyos fokú részesedés ugyanis a részvényhez fűződő alapvető jog és a közgyűlés többsége részére az alapszabályokban megengedhető jogkör nem terjedhet annyira, hogy elvonja a részvényestől a tiszta nyereség­nek azt a részét is, amely az üzleti év végén a részvénytársaság valódi érdekeinek veszélyezte­tése nélkül felosztható. Ezért és a kir. ítélőtábla által felhozott okok­nál fogva a m. kir. Kúria egyebekben a ikir. ítélőtábla döntését magáévá tette. Kiemeli a m. kir. Kúria, hogy az a körülmény, miszerint az alapszabályok 1. §-nak az a szövege, amely szerint ,,A részvénytársaság cége Magyar Kender-, Len- és Jutaipar r. t." egymagában nem szolgáltathatna kellő indokot arra, hogy az évek óta fennálló ez az alapszabályi szöveg módosí­tás útján a r. t. betűk a „részvénytársaság" szó­val helyettesíttessék, mert a forgalmi élet álta­lános gyakorlata folytán semmi kétely nem fér­het ahhoz, hogy a cégszövegben alkalmazott r. t. betűk a részvénytársaság rövidített megjelölése. Az egyéb pontokban szükségessé vált alap­szabálymódosítás azonban alkalmat ad ezúttal arra is, hogy a részvénytársaság e minősége a cég alapszabályi szövegében a K. T. 14. §-a kö­vetelményeinek kétségtelenül megfelelőbb mó­don teljes határozottsággal megjelöltessék. Alkuszdíj. 40. Az állandóan követett bírói gyakorlat sze­rint a bíróság még akkor is, ha a jutalékkövete­lés a felek szerződésén alapul s a követelés jog­alapjához kétség nem fér, a jutalék kikötött ösz­szegét az annak alapjául szolgáló vagyoni érdek mérve s általában a fennforgó körülmények sze­rint mérsékelheti. (P. VII. 5860/1930. sz. a. 1931. dec. 22-én.) Tisztességtelen verseny. 41. Az alperesi védjegy belajstromozása nem zárja ki azt, hogy a korábbi védjegy tulajdonosa, vagy az, aki az árújegyet — habár belajstromo­zás nélkül — tényleg korábban használta, az összetéveszthetőség miatt a Tvt. alapján fellép­hessen; mert akkor, amidőn ez a törvény az üz­leti tisztesség és általában a jó erkölcs követel­ményeit irányadó szabályként elfogadta, a keres­kedelmi forgalomra szánt készítményeknek más hasonló készítményektől való megkülönbözteté­sét a védjegyek oltalmáról szóló jogszabályokban megállapított alaki védelmi körön túlterjedően biztosította. (P. IV. 5214/1931. sz. a. 1931. dec. 15-én.) 42. Az abbanhagyás puszta ténye a magatar­tás sérelmes voltának elismerése nélkül nem zárja ki az ismétlés veszélyét, s ez alapon az abbanhagyási kereset jogosságát. (P. IV. 4416/1930. sz. a. 1931. dec. 22-én.) Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. • AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáA£ | DR6B6R BflKSŐR I 3 ? •fTTTtfTTTTTTVTTTTTTTT»TTTTT???T?TVVTTVTTTT»T?TTf* DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCS.

Next

/
Thumbnails
Contents