Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - Az ajándék mint: versenyeszköz

44 KERESKEDELMI JOG 2. sz. elvekből folyóan önként érthető és természetes előfeltételei, nincs komoly szükség arrra, hogy a szövetkezet az igazgatóság szervezetét tárgyazó alapszabályi rendelkezések ily irányú kifejezett kiegészítésére hivatalból felhivassék. A K. T. 157. § 15. és 225. § 13. pontjainak alkalmazása körül kifejlődött bírói gyakorlat szerint az az alapszabályi rendelkezés, amely a hirdetmények közzétételének mikéntjét csupán általánosságban valamely helyi lapban való közzétételben jelöli meg, törvényszerűnek nem tekinthető; mert ehhez meghatározott lapnak névszerinti megjelölése szükséges, amelyet — megszűnés esetén — az 1925 : VIII. t.-c. 50. §-a értelmében a hivatalos lap pótol. Amiként azt a P. H. T.-ba 844. sz. a. felvett elvi határozat kimondotta, az igazgatóság vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság (szövetkezet) közgyűlésének elhatározási tköréből el nem vonható. Az alapszabályok 20. §-a második bekezdésének az a rendelkezése tehát, amely szerint működésének diját az igazgatóság állapítja meg a törvényes szabályokkal ellenkezik. Az alapszabályok 25. §-a csupán azt tartalmazza, hogy a mérleg szerinti nyereség 10%-a veszteségi alap létesítésére és gyarapítására fordítandó, az ezt meghaladónál pedig a közgyűlés határozata szerint osztandó fel. Ámde az, hogy a nyereség a tagok között miként (pld. fejenként, üzletrészek, vásárlások sitb. arányában) osztandó fel, a közgyűlés szabad elhatározására nem bízható; mert a K. T. 225. §-a értelmében a nyereség vagy veszteség kiszámításának módját — legalább is a K. T. vonatkozó rendelkezéseire való utalással — és az alapszabályszerű levonások után fennmaradó tiszta nyereségnek az egyes tagok közötti felosztása módozatait az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani. A K. T. 252. §-a értelmében az alapszabályokban kell megállapítani azokat az elveket is, amelyek szerint a feloszlott szövetkezet vagyonából a tartozások kielégítése után fennmaradó összeg a szövetkezeti tagok között felosztandó. 39. Az kétségtelen, hogy az igazgatóság valamennyi tagjának az igazgatósági ülésre való meghívása az igazgatósági ülés határozatképességének természetes előfeltétele. Ámde éppen azért, mert az a ténykörülmény az általános jogelvekből folyóan önként érthető előfeltétele az igazgatósági ülés határozatképességének, nincs komoly szükség arra, hogy az igazgatóság szervezetét tárgyazó alapszabályi rendelkezések ily irányú kifejezett kiegészítésére a szövetkezet hivatalból felhivassék. (Pk. IV. 3988/1931. sz. a. 1931. dec. 23-án.) Amiként azt a m. kir. Kúria Pk. IV. 3332/93/ 1931. számú határozatában kimondotta, az alapszabályok korlátozhatják ugyan a tiszta nyereség felosztását azzal, hogy a tiszta nyereségből bizonyos célokra megbatározott összeg levonását rendelik, de a közgyűlés többségének szabad tetszésére nem bízhatják azt, vájjon a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonások után fennmaradó részét is kizárni kívánja-e a felosztásból; a tiszta jövedelemből a vállalat létérdeke által megengedett bizonyos fokú részesedés ugyanis a részvényhez fűződő alapvető jog és a közgyűlés többsége részére az alapszabályokban megengedhető jogkör nem terjedhet annyira, hogy elvonja a részvényestől a tiszta nyereségnek azt a részét is, amely az üzleti év végén a részvénytársaság valódi érdekeinek veszélyeztetése nélkül felosztható. Ezért és a kir. ítélőtábla által felhozott okoknál fogva a m. kir. Kúria egyebekben a ikir. ítélőtábla döntését magáévá tette. Kiemeli a m. kir. Kúria, hogy az a körülmény, miszerint az alapszabályok 1. §-nak az a szövege, amely szerint ,,A részvénytársaság cége Magyar Kender-, Len- és Jutaipar r. t." egymagában nem szolgáltathatna kellő indokot arra, hogy az évek óta fennálló ez az alapszabályi szöveg módosítás útján a r. t. betűk a „részvénytársaság" szóval helyettesíttessék, mert a forgalmi élet általános gyakorlata folytán semmi kétely nem férhet ahhoz, hogy a cégszövegben alkalmazott r. t. betűk a részvénytársaság rövidített megjelölése. Az egyéb pontokban szükségessé vált alapszabálymódosítás azonban alkalmat ad ezúttal arra is, hogy a részvénytársaság e minősége a cég alapszabályi szövegében a K. T. 14. §-a követelményeinek kétségtelenül megfelelőbb módon teljes határozottsággal megjelöltessék. Alkuszdíj. 40. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a bíróság még akkor is, ha a jutalékkövetelés a felek szerződésén alapul s a követelés jogalapjához kétség nem fér, a jutalék kikötött öszszegét az annak alapjául szolgáló vagyoni érdek mérve s általában a fennforgó körülmények szerint mérsékelheti. (P. VII. 5860/1930. sz. a. 1931. dec. 22-én.) Tisztességtelen verseny. 41. Az alperesi védjegy belajstromozása nem zárja ki azt, hogy a korábbi védjegy tulajdonosa, vagy az, aki az árújegyet — habár belajstromozás nélkül — tényleg korábban használta, az összetéveszthetőség miatt a Tvt. alapján felléphessen; mert akkor, amidőn ez a törvény az üzleti tisztesség és általában a jó erkölcs követelményeit irányadó szabályként elfogadta, a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek más hasonló készítményektől való megkülönböztetését a védjegyek oltalmáról szóló jogszabályokban megállapított alaki védelmi körön túlterjedően biztosította. (P. IV. 5214/1931. sz. a. 1931. dec. 15-én.) 42. Az abbanhagyás puszta ténye a magatartás sérelmes voltának elismerése nélkül nem zárja ki az ismétlés veszélyét, s ez alapon az abbanhagyási kereset jogosságát. (P. IV. 4416/1930. sz. a. 1931. dec. 22-én.) Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. • AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáA£ | DR6B6R BflKSŐR I 3 ? •fTTTtfTTTTTTVTTTTTTTT»TTTTT???T?TVVTTVTTTT»T?TTf* DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCS.