Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1932 / 2. szám - Alapszabálymódosítás és alaptőkeemelés a német részvényjogi tervezetben
24 KERESKEDELMI JOG 2. sz. 2. A névértéken felül való kibocsátás az u. n. felár kikötése a tőke beszerzésének és a részvénytársaság vagyoni helyzete javításának egyik módja. Ezt a német K. T.-t 184. §. 2. és a T. 7. §. 2. megengedi és a K. T. 268. §. 3., a T. 146. §. 3., előírja, hogy az alaptőke felemelésére vonatkozó határozatban meg kell állapítani azt a legkisebb összeget, amelyen alul a részvénykibocsátás meg nem történhetik. A felár felfelé nincsen korlátozásnak alávetve. Ez a rendelkezés a visszaélések meggátlásánák hatályos eszköze gyanánt jelentkezik. 3. A magyar joggal egyezően a német jog (K. T. 278. §. U T. 146. §. 1.) sem engedi meg az alaptőkének az új részvények kibocsátása által való felemelését az eddigi alaptőke teljes befizetése előtt. E tekintetben csak a biztosító társaságokra nézve tesz kivételt, ahol az alapszabály másként is rendelkezhetik. Ezt a biztosítási üzlet természete indokolja, mivel ezek a társaságok nem az alaptőkéből, hanem a biztosítási díjakból gyűjtik a kötelezettségeik teljesítésére szükséges tartalékjaikat; itt tehát az alaptőke befizetett volta nem tekinthető a vagyoni helyzet és a kötelezettségek teljesítésének biztonsága szempontjából olyan lénvegesnek, mint más vállalatoknál. Más vállalatoknál sem akadályozza az alaptőke felemelését a bekövetelt befizetés jelentéktelenül csekély hátraléka. Ez mindenesetre bírói mérlegelés kérdése lesz és némi bizonytalanságot okoz, de kétségtelen, hogy a cégbíróság az aránytalanul jelentéktelen hátralék fogalmát az élet felfogásának megfelelően fogja értelmezni. A német jognak ezzel a szabálvával szemben a Kuncz-ié\e tervezet a régi alaptőke teljesen befizetett voltának követelményét elejtette, mindenesetre azzal a korlátozással, hogy a bemutatóra szóló részvényeket csak a névérték teljes befizetése után szabad kibocsátani, vagyis ez a kedvezmény csak a névre szóló részvényekre vonatkozik. A Kuncz-féle tervezet az ismert részvényjegyzők bonitásában nagyobb biztosítékot lát, mint abban, hogv az esetleg felesleges tőke a társaság rendelkezésére álljon és azt nagvobb és kockázatos vállalatokra csábítsa. A Deutscher Anwaltverein célszerűnek tartja, hogy a tőkeszükséglet fellépése esetén előbb az eddigi részvényesek tegyenek eleget teljes befizetési kötelezettségüknek és ezért a K. T. 278. §. 1. bekezdésének törlését nem tartja ajánlatosnak. Nézetem szerint a német jog álláspontja a helyes; mert — a biztosító társaságoktól eltekintve — az alaptőke teljes befizetése a biztosítéka a részvénytársaság vagyoni realitásának és különösen a mai viszonyok között nem volna célszerű ezt az egyes részvényjegyzőknek változó és a jövőre nézve bizonytalan bázison nyugvó fizetési képességével pótolni. Kétségtelenül megfontolást érdemel az az ellenvetés, hogy az ilyen korlátozás megnehezíti az alaptőke emeléssel célzott új tőke beszerzését és sok hasznos idő vész el a hátralékos befizetések behajtásával. Áll ez különösen akkor, ha a régi részvényesek elvesztették vagyonukat és új tőke gyors beszerzése kívánatos. Ámde célszerű és a társaság hitelét jobban biztosítja, ha a hátralékos eredeti tőkét akként szerzik be, hogy a részvények a befizetésre nem képes régi részvényesek kezéből olyan tőkeerős kezekbe kerülnek, amelyek a hátralékos befizetéseket teljesíteni képesek és a szintén szükséges alaptőke emelés céljaira is képesek befizetéseket eszközölni. 4. Az alaptőke emelése formailag alapszabálymódosítás. Elhatározása kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik és az alaptőkét felemelő határozatok ugyanazon szabályok szerint hozatnak, mint az alaoszabálvt módosító közgyűlési határozatok. Különböző jogosultságú, többféle fajú részvény mellett nemcsak a közgyűlés, hanem minden fajú részvényesek elkülönített szavazása is szükséges. Itt ugyancsak a határozathozatalnál képviselt részvénytőkének legalább % többsége kívántatik meg, amely szintén csak más hányad szerinti többséggel pótolható, tehát a részvénytőke emelésénél is csak az alaptőke szerint számított szavazatok lehetnek irányadók és nem vétetnek figyelembe az előnyös szavazati joggal bíró szavazatok. 5. A K. T. 279. §-ának megfelelően szabályozza a T. 147. §-a a nem készpénzbeli betétek sorsát. A dologi apport vagy átvétel esetén a dologi apport tárgya, vagy az átvétel, a személy, akitől a társaság a tárgyat megszerzi, a dologi apportért nyújtandó részvények összege és az átveendő tárgyakért nyújtandó ellenérték a felemelésről szóló határozatban megállapítandók. A közgyűlési határozatban foglalt eme megállapítás nélkül ilyen megállapodások a társasággal szemben hatálytalanok. 6. A T. 36. és 37. §§-aiban érintetlenül átveszi a K. T. 207. és 208. §§-ainak az utóalapításról szóló rendelkezéseit, amelyek arra az esetre vonatkoznak, ha a társaság bejegyzésétől számított két éven belül a névérték szerinti alaptőke egytized részét meghaladó ellenérték fejében telepeket vagy ingatlanokat szerez. Ugyanis ez nem mindig alaptőkeemelés, hanem a részvénytársaság szerződése és a törvény szigorú rendelkezései azt a gyanút akarják elhárítani, hogy az alapítók ezt a szerződést már előbb az alapításnál tervezték és az ellenőrzés elkerülése végett későbbi időre tolták ki. Ezek a szigorított szabályok, melyek a felügyelőbizottság és a Tervezet új rendelkezései szerint a revizorok által való