Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / Tartalommutató

Bírói joggyakorlatunk Jogegységi határozatok. Oldal 1. A nagyobb gazdasági gép átvétele és használatba vétele egymagában véve nem zárja el a megrendelő kisbirtokost attól, hogy az 1900. XXV. t.-c. 1. S-ában foglalt tilalom ellenére, a 27.483/1901. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. S-ának utolsó bekezdésében megállapított föltétel megtartása nélkül kötött vételi ügyletnek vele szemben való hatálytalanságára hivatkozhassék. 78 Általános. 2. Anyagi jogi szabály, hogy az adós a hitelező részére fizetés joghatályával bírói letétbe helyezheti szolgáltatása tárgyát, ha a hitelező kiléte iránt véletlen bizonytalanságban van és így kötelezettségét vagy éppen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti 18 3. Az ingatlan vételénél a férjnek csupán a szerződésnek a feleség helyett való aláírására adott megbízáshoz nem kell közjegyzői okirat 39 I 4. Anyagi jogszabály, hogy a letéteményes a letett dolgot a visszaadás idejének elkövetkeztével a letevőnek tartozik visszaadni, arra való tekintet nélkül, hogy a letevő a dolognak tulajdonosa-e, vagy pedig azt más jogcímen birtokolja 39 j 5. Valamely követelés végrehajtási letiltása éppen úgy zálogjogot létesít a követelésre, mint az ingók összeírásával foganatosított foglalás a vh. tv. 47. §-a értelmében a lefoglalt ingóságokra és a különbség csak az, hogy míg összeírni szükségkép csak meglevő ingókat lehet, addig letiltás tárgyául vélt követelés is szolgálhat s így a letiltás csak a követelés valóságos fennállása esetében létesít zálogjogot 39 6. Az uzsorás kamat miatt vagyoni hátrányt szenvedő adós csak az 1883 : XXV. t.-cben szabályozott módon (bűnvádi út) vehet magának elégtételt. — Az egyenes adós által a kamatokra szolgáltatott teljesítéseknek a tőkére leendő elszámolását a kezes nem követelheti 62 7. Az „erkölcsi kötelezettség"-nek elvállalása a megjelölt feltételek bekövetkezése esetén jogilag is kikényszeríthető 80 8. Ha a szolgáltatás meghatározása az egyik szerződő felet illeti, ennek a szolgáltatást a méltányosság szerint kell meghatározni; ezért a méltánytalan meghatározást a másik fél elfogadni nem tartozik s azt a bíróság határozza meg 80 9. Jogszabály, hogy a kényszer alapján egyébként megtámadható jogügylet sem hatálytalanítható az esetben, ha a megtámadásra eredetileg jogosult fél utóbb erről a megtámadási jogáról lemond, avagy jogának tuösszefoglalása 193I~re* Oldal datában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti 82 10. A város által magánjogi tartozásra kifizetett összeg csupán magánjogi címen követelhető vissza; de nem tekinthető annak, hogy a városi tanács, a képviselőtestület jóváhagyását nem eszközölte ki 82 11. A részletfizetési kedvezmény elvesztésének kikötése hiányában pedig a hitelező az egyes részletek meg nem tartása okából az egyezséget félre nem teheti, és az adóstól egyebet nem követelhet, mint annak a teljesítését, amire az adós az egyezség szerint kötelezettséget vállait. E jogszabály alkalmazhatósága szempontjából az a körülmény, hogy a felek közt létrejött ügylet köztörvényi — avagy kereskedelmi ügyletnek minősül-e, — jelentőséggel nem bir 82 12. A személyjogú gyógyszertári jogosítvány el nem adható és arra társas viszony sem létesíthető, s a gyógyszertár átruházása is csak a népjóléti minisztérium jóváhagyása esetére joghatályos 82 13. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a testi munkára utalt egyéneknél a munkabírás bármely állandó jellegű csökkenése és lefokozottsága már önmagában is értékveszteséget jelent, ami megfelelő anyagi kiegyenlítéssel kárpótlandó még akkor is, ha a sérültnek megmaradt munkabírását oly előnyösen hasznosítania is sikerül, hogy a baleset után keresete a baleset előtti kedvezményét eléri vagy meghaladja 100 14. Kötelezettség teljesítése céljából tett szolgáltatást nem lehet visszakövetelni, ha a teljesítő tudta, hogy a szolgáltatással nem tartozik; kivéve ha a szolgáltatást a másik fél által felismerhető kényszerhelyzetben vagy visszakövetelési jogának fenntartásával teljesítette 100 15. Tartozás átvállalása esetén az átvevő az átruházónak a szerződés megkötésekor fennálló tartozásaiért a hitelezők irányában az átruházóval egyetemlegesen csak akkor felelős, ha az átruházónak egész vagyonát vagy vagyona hányadrészét veszi át. Egyes vagyontárgyak átvétele alkalmával, ha az a bekebelezett terhek átvállalása ellenében történik, a hitelezővel szemben csak az 1927. évi XXV. t.-c. 39. S-a lehet irányadó, amely szerint a jelzálog tulajdonosát, ha nem személyes adós, a jelzálogos hitelező kielégítése, mint személyes kötelezettség nem terheli, csak tűrni köteles, hogy hitelező a jelzálogból kielégítést szerezzen 100 ló. A más javára végzett munkáért külön kikötés nélkül is jár díjazás, kivéve, ha a munkavállaló a munkának ingyenesen való elvégzésére vállalkozott. Közeli rokon által a rokona részére, vagy nevelt gyermek által a nevelő szülője részére annak a háztartásában, vagy gazdaságában végzett